Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
Túra tervezése ide
Beágyazás
Rom

Essegvár

Rom · Bakony-vidék · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Az Essegvár megmaradt romjai
    / Az Essegvár megmaradt romjai
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Essegvár a Miklós Pál-hegyről nézve
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Az Essegvár
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Az Essegvár romjai
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Ásatás az Essegvárban
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Az Essegvár melletti Kálvária keresztjei
    Fénykép: Joó Annamária, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Essegvár
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A szentgáli tiszafásnak otthont adó Miklós Pál-hegy az Essegvárból nézve
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Az Essegvár
    Fénykép: Farkas Péter
  • / Essegvár
    Fénykép: Joó Annamária, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Essegvár maradványai
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A kálvária srációjának maradványa az Essegvárban
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A bándi kálvária az Essegvár romjai mellett
    Fénykép: Farkas Péter

A Bakonyalja kis községe, Bánd határában áll egy mészkőszirt lapos tetején a középkori Essegvár. A várromról keveset tudunk, de szerencsére sikerült megmenteni a ma látható csonka tornyot és falmaradványokat, amelyek mellől szép kilátás tárul elénk.

Az Árpád-korban az Atyusz, majd az Igmánd nemzetség birtokolta a területet, ahol a 13. század végén épülhetett a vár. Pontos idejét nem tudjuk, első írásbeli előfordulása 1309-ből ismert, amikor az Igmándok eladták a „Castrum Scegh” néven említett várat a rokon Lőrinte nemzetség egy tagjának. Ettől kezdve az ő, illetve az Essegvári családnevet felvett utódai birtokolták a várat a 16. század közepéig. Essegvár a család lakóhelyeként és birtokközpontként is szolgált.

1499-ben Essegvári Ferenc, a Szapolyaiak pápai várnagya zálogba kapta felesége, Himfy Orsolya birtokait, így székhelyét a nagyobb Döbrönte várába tette át. Innentől már csak a hanyatlásról és pusztulásról szól a vár története. Ez utóbbit a török időkhöz kötik: bár közvetlen ostromáról nem tudunk, feltehetően Veszprém 1552-es elestével semmisülhetett meg a vár. Később az újjátelepülő falu használta fel a rom köveit a házak építőanyagaként.

Bár az Essegváriak szerettek pereskedni, és ezért rengeteg oklevél maradt fenn, a várról kevésben esik szó. A cserépfedéses palota szárnyat említi az egyik, meg egy nagy kaput, ami megosztotta a külső és belső várat. 

A hegy lapos tetején épült várat dél és kelet felől jókora szárazárok védte. A bejárat feltehetően a keleti oldalon, az árkon átvezető fahídon lehetett.

A szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos, mintegy 60x70 méter nagyságú vár első falai és a várudvart övező, fából készült lakó- és egyéb épületek a 13. században épülhettek, melyeket feltehetően a 14. században építettek át kőépületekre, köztük az északi oldalon állt kápolnát.

A 15. században készültek el a külső tornyok, egy-egy nagyobb épület, a lakóépületek és más helyiségek, talán a lovagterem is. A vár udvarának északi részén állt a ma már alig felismerhető kút vagy ciszterna.

Falai a négyszögletes keleti torony, a kaput védő torony csekély maradványa és a déli várfal kivételével mind megsemmisültek, eltűntek, illetve a föld alatt vannak, ahogy ezt egy 2019 nyarán végzett talajradaros felmérés is kimutatta.

A vár területén a ’90-es ás 2000-es években folytatott kisebb ásatási munkákat a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum. Ekkor nagyszámú kerámiatöredék, állatcsont (konyhai maradvány), valamint nyílhegy, kések, övcsatok, sarkantyú és Hunyadi János ezüst dénárja került elő. 2003 óta folyamatos állagmegóvó munkálatok zajlanak.

A hegytető a várrommal remek kilátást ad a Bakonyra, a plató falu felőli északi oldalán pedig a kálvária keresztjei láthatóak.

Nyitvatartás

Nyitva
hétfő00:00–24:00
kedd00:00–24:00
szerda00:00–24:00
csütörtök00:00–24:00
péntek00:00–24:00
szombat00:00–24:00
vasárnap00:00–24:00

Árak:

Ingyenes.
outdooractive.com User
Szerző
Lévai Zsuzsa
frissítve: 2020-07-25

Tömegközlekedéssel

  • A helyközi buszokról a Bánd, kultúrház megállónál szálljunk le.

Megközelítés

  • A buszmegállóból nyugat felé (Herend) induljunk. A kanyar után forduljunk be balra a Kossuth Lajos utcára. Átkelünk a Bándi-patak felett, majd a Rákóczi utcára térve hamarosan a PL jelzést kövessük (650 m).
  • A parkolóból a Rákóczi utcán induljunk el, de rögtön az első villanyoszlopnál figyeljünk, és térjünk rá balra a turistaútra. A PL jelzés vezet föl a romhoz (200 m).

Autóval

  • A Kossuth és Rákóczi utca találkozásánál találunk parkolót.

Koordináták

DD
47.120375, 17.780611
DMS
47°07'13.4"N 17°46'50.2"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 710916 5222292
w3w 
///taglal.csillogó.színskála
Navigáció Google Térképpel

Túrák ide:

Típus
Név
Hossz
Időtartam
Szintemelkedés
Szintcsökkenés
7,4 km
2:20 óra
315 m
315 m
Mutasd a térképen!

Közeli látnivalók

 Ezek automatikusan generált javaslatok.

Kérdések és válaszok

Julika Jármer kérdése · 2020-07-29 · Közösség
Vonattal vagy busszal lehet elérni?
Mutass többet!
A cikkre kattintva a Megközelítés fülön leírjuk, hogyan célszerű odajutni.

értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.


A többiek fényképei


Essegvár

Rákóczi utca 
8443 Bánd

Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló Családoknak
  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
  • 1 Közeli túrák
Gyalogtúra · Veszprém-Devecseri-árok

A szentgáli tiszafásban

könnyű nyitva
7,4 km
2:20 óra
315 m
315 m
Rövid felfedezőutat teszünk a Séd völgye felett domborodó dolomitkúpokon Bánd körül hazánk egyedülálló erdejében, a legnagyobb őshonos tiszafásban, ...
5
Szerző: Német-Bucsi Attila,   Magyar Természetjáró Szövetség
  • 1 Közeli túrák