Csehvár

A Föld testéből tekergő inakként kidagadó gyökereken lépdelve, göcsörtös törzsű tölgyfák között kapaszkodunk fel a Csehvárra, amely tulajdonképpen a Börzsöny keleti peremén trónoló, 646 m magas Bárány-bérc alacsonyabb kiszögellése. Az 523 m magas hegykúpon egy Árpád-kori kisvár titokzatos eredetű, ovális alakú, 32x18 m alapterületű maradványai rejtőznek.

Az erősség közvetlenül a tatárjárás után épülhetett, az 1250-es években emelhették Tekus ispán és testvérei. A hely stratégiai szempontból tökéletes volt, hiszen kimagaslik a környezetéből; a lombok között ma is megpillanthatjuk Diósjenőt, keleti végén a Jenői-tóval, a kissé távolabbi Nógrádot, illetve a Csehvárral közvetlenül szomszédos két csúcsot, az 589 m magas Magas-hegyet és az 592 m magas Vörös-kőt.

A várat 1979-ben régészek felmérték, azonban rendes feltárás híján hajdani épületeinek helyét nem ismerjük. Az előkerült habarcs és kőtörmelék tanúsága szerint mindenesetre egykor kőfalas lakótorony állhatott itt, amelyet lejjebb a meredek hegyoldalak folytatásaként kiképzett, a feltöltődés és az erózió miatt néhol ma már alig fél-egy méter magas sánc vett körül. Ennek vonalát könnyedén kivehetjük. Talán a nyugati gerincen terpeszkedő két lapos terasz lehetett a sánc bejáratát védő építmények alapja. A terület délnyugati részén egy ismeretlen eredetű, feltehetően kincskeresési szándékkal ásott gödröt is találunk.

A Csehvár történetét csak hiányosan ismerjük. A 13. században királyi vár volt, a következőben viszont feltehetően elnéptelenedett – ebből az időszakból gyakorlatilag semmit nem tudunk róla, egészen 1437-ig, amikor a romjait Zsigmond király Lévai Cseh Péter erdélyi vajdának zálogosította el. A család azért kaphatta a „Cseh” nevet, mert sikerrel vette ki a részét a husziták elleni harcokból, a vár elnevezése pedig valószínűleg hozzájuk köthető. Az 1440/50-es években ők is építették újjá, de Jenőt 1524-ben ismét nem várként, hanem csak birtokként említik, tehát vélhetően már a török kor előtt elpusztult, ezúttal végleg. Ennek tükrében nem meglepő, hogy a falaiból, ha voltak is, mára semmit nem maradt.

Nyitvatartás

Egész évben szabadon látogatható.

Árak:

Ingyenes