Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Rom

Csehvár

Rom • Budapest és Környéke
  • A Csehvárnál
    / A Csehvárnál
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Csehvárnál
    / A Csehvárnál
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Nyáron leginkább ilyen „ablakokon” lehet kilátni a Csehvárról
    / Nyáron leginkább ilyen „ablakokon” lehet kilátni a Csehvárról
    Fénykép: Sztankó Bálint, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Csehvárnál
    / A Csehvárnál
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Csehvárnál
    / A Csehvárnál
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Csehvárnál
    / A Csehvárnál
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Látvány a Csehvárról
    / Látvány a Csehvárról
    Fénykép: Sztankó Bálint, Magyar Természetjáró Szövetség
Térkép / Csehvár
Időjárás

Rejtélyes történetű Árpád-kori kisvárunk maradványai a Börzsöny keleti szegélyén ma már romnak is csak némi jóindulattal nevezhetők, mégis megérnek egy látogatást Diósjenőről, vagy legalább azt a kis kitérőt a Z jelzésről.

A Föld testéből tekergő inakként kidagadó gyökereken lépdelve, göcsörtös törzsű tölgyfák között kapaszkodunk fel a Csehvárra, amely tulajdonképpen a Börzsöny keleti peremén trónoló, 646 m magas Bárány-bérc alacsonyabb kiszögellése. Az 523 m magas hegykúpon egy Árpád-kori kisvár titokzatos eredetű, ovális alakú, 32x18 m alapterületű maradványai rejtőznek.

Az erősség közvetlenül a tatárjárás után épülhetett, az 1250-es években emelhették Tekus ispán és testvérei. A hely stratégiai szempontból tökéletes volt, hiszen kimagaslik a környezetéből; a lombok között ma is megpillanthatjuk Diósjenőt, keleti végén a Jenői-tóval, a kissé távolabbi Nógrádot, illetve a Csehvárral közvetlenül szomszédos két csúcsot, az 589 m magas Magas-hegyet és az 592 m magas Vörös-kőt.

A várat 1979-ben régészek felmérték, azonban rendes feltárás híján hajdani épületeinek helyét nem ismerjük. Az előkerült habarcs és kőtörmelék tanúsága szerint mindenesetre egykor kőfalas lakótorony állhatott itt, amelyet lejjebb a meredek hegyoldalak folytatásaként kiképzett, a feltöltődés és az erózió miatt néhol ma már alig fél-egy méter magas sánc vett körül. Ennek vonalát könnyedén kivehetjük. Talán a nyugati gerincen terpeszkedő két lapos terasz lehetett a sánc bejáratát védő építmények alapja. A terület délnyugati részén egy ismeretlen eredetű, feltehetően kincskeresési szándékkal ásott gödröt is találunk.

A Csehvár történetét csak hiányosan ismerjük. A 13. században királyi vár volt, a következőben viszont feltehetően elnéptelenedett – ebből az időszakból gyakorlatilag semmit nem tudunk róla, egészen 1437-ig, amikor a romjait Zsigmond király Lévai Cseh Péter erdélyi vajdának zálogosította el. A család azért kaphatta a „Cseh” nevet, mert sikerrel vette ki a részét a husziták elleni harcokból, a vár elnevezése pedig valószínűleg hozzájuk köthető. Az 1440/50-es években ők is építették újjá, de Jenőt 1524-ben ismét nem várként, hanem csak birtokként említik, tehát vélhetően már a török kor előtt elpusztult, ezúttal végleg. Ennek tükrében nem meglepő, hogy a falaiból, ha voltak is, mára semmit nem maradt.

Nyitvatartás:

nyitva

Egész évben szabadon látogatható.

Árak:

Ingyenes

outdooractive.com User
Szerző
Farkas Péter
Frissítés: 2018-06-22

Tömegközlekedéssel

  • A Csehvárhoz legközelebb eső buszmegálló a Diósjenő, Arany János út. A menetidő Vácról kb. háromnegyed óra.
  • Ha vonattal érkezünk a településre, a Diósjenő vasútállomáson kell leszállnunk. A menetidő Vácról így is háromnegyed óra, de többet kell sétálnunk a célig.

Megközelítés

  • A Diósjenő, Arany János út buszmegállótól a Z jelzést kell követnünk először az Arany János úton délnyugat, majd nyugat felé, és még a településről kiérve is. A Csehvárról szóló tájékoztató táblánál át kell térnünk az itt balra induló PL jelzésre, amely már közvetlenül a magaslatra visz (2,4 km).
  • A Diósjenő vasútállomástól az ott kezdődő Z jelzésen kell elindulnunk. Ez elhalad az Arany János út buszmegállónál, ahonnan a fent leírt itinert kövessük! (3,8 km). Ha a településen belül a Z jelzés helyett a PX jelzésen sétálunk, kb. 200 métert spórolhatunk.
  • Az Arany János út végénél parkolva ugyanúgy a Z jelzésen kell elhagynunk a települést, mint a fenti két esetben (kb. 2 km).

Autóval

  • Parkolni Diósjenőn, az Arany János út vége felé, a Z jelzés mentén tudunk a KRESZ szabályainak megfelelően.
Navigáció Google Térképpel

Közösség

 Hozzászólás
outdooractive.com User
Közzététel

Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló

A mai időjárás

  • 1 Közeli túrák
Gyalogtúra · Börzsöny

Diósjenő-Závoz-nyereg kis kör

Gyalogtúra Híd a Kemence-patak fölött, a Gál-kútnál
2018-06-27
könnyű nyitva
7,4 km
2:30 óra
315 m
315 m
Ettől: Farkas Péter,  Magyar Természetjáró Szövetség
  • 1 Közeli túrák