Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Múzeum

Bauxitföldtani Park és Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum (Gánt)

Múzeum · Vértes peremvidéke
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A bauxit „marsi" felszíne
    / A bauxit „marsi" felszíne
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kiállított bányavonat Gánton
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A legkésőbb nyitott bányagödör udvarában járunk Gánton
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A bányászati múzeum bejárata (Gánt)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kőzettömbök elmozdulását jelző vetőkarcok a sziklafelszínen (Gánt)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bauxitföldtani Park tanösvényének részlete
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Korabeli gőzös Gánton a múzeum bejáratánál
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tó a bányagödör alján (Gánt)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Egy szomszédos bányaudvar részlete (Gánt)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség

A gánti bauxitbánya a kinyert mennyiséget tekintve egykor Európa legnagyobb bauxitkitermelése volt. Ma pedig egy páratlan bemutatót végigjárva sétálgathatunk a marsbéli, vörös hepehupákon.

1920-ban Balás Jenő bányamérnök hatalmas karsztbauxittelepre bukkant az addig viszonylag jelentéktelen, csendes kis falu, Gánt határában. Hosszas előkészítő fázis után 1926-ban indult meg a kitermelés. Ha ma körbesétáljuk Gántot, déli és keleti oldalában meghökkentő látványra lelhetünk: óriási, hullámos felszínű területeket fed egy vörös, apró szemcséjű kőzet.

Az 1930-as években már a világ legtöbbet termelő bauxitbányái közé tartozott, így aztán nem is meglepő, hogy a II. világháború idején Németország is szemet vetett rá. A világégés során teljes kapacitását a német hadiipar szolgálatába állították. A csúcsteljesítmény éve 1953 volt: ekkor 600.000 tonna ércet nyertek ki a bányarendszerből, ami ahhoz képest is tekintélyes mennyiség, hogy működésének évei alatt összesen 10.000.000 tonna bauxitot adott a világnak. A bánya nem csak a mennyiséget, hanem a minőséget tekintve is az élvonalba tartozott. Előnyére vált, hogy a kevés kovasav mellett nagy arányban volt benne titán, cirkónium, króm, gallium és berillium.

Egymás után nyíltak a különböző külszíni fejtések, az utolsóban az 1980-as évek elején indult a munka (ebben található a ma látogatható tanösvény). Ez már nem volt hosszú életű, ugyanis 1987-re eljött az a pont, amelytől fogva a működés már nem lett volna gazdaságos, így a bányák bezártak. Azóta sok tájsebet helyreállítottak (rekultiváltak) és beerdősítettek.

De vajon miért volt szüksége a fémre éhes német hadiiparnak a gánti bauxitra? Ez a kőzet a timföldgyártás alapanyaga, melyre az alumínium előállításához van szükség. A bauxit csapadékos éghajlaton, tartósan magas hőmérséklet hatására keletkezik több féle kőzet málladékaként. A forróság és a nedvesség hatására ugyanis a kőzetben lévő kémiai anyagok jelentős része kioldódik - kivéve az alumínium, a titán és a vas, melyek oxidként halmozódnak fel. A bauxit éghajlatjelző kőzet: a keletkezéséhez szükséges klimatikus körülmények trópusi éghajlaton fordulnak elő. Ez azt is jelenti egyben, hogy a ma a Dunántúl aljzatát képező kőzetlemez-töredék egykor trópusi területen helyezkedett el, csak a későbbiekben sodródott mai helyére. A Dunántúli-középhegység bauxittelepei általában karsztos kőzetek mélyedéseiben, töbreiben estek csapdába, ahová folyóvízi szállítás útján kerültek. Később betemetődtek, hogy aztán a bányászkodás során lássanak újra napvilágot.

A Bauxitföldtani parkon egy tanösvény vezet körbe, melynek 13 állomásán információs táblákat olvasva tájékozódhatunk a helyszín geológiai jellegzetességeiről és bányászati múltjáról. A gödör falain helyenként a kőzettestek elmozdulásáról tanúskodó vetőkarcokat is láthatunk. A vöröslő, földöntúli tájban kanyargó tanösvény végigjárásához 1-2 óra szükséges. 

A Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum bejárata előtt korabeli gőzmozdonyt, bányában használt villanymozdonyt és csilléket szemlélhetünk meg közelről. A múzeum belsejében fényképek és ábrák segítenek elképzelni az egykori bányászéletet, miközben a táró alagútjában sétálunk. Megtekinthetünk kézi és gépesített bányaeszközöket - köztük benzines teherautót is. A szénbányákkal szemben ugyanis itt ilyen üzemű járművek használata is lehetséges volt. A 100 méter hosszú alagút végén egy utolsó teremből juttat ki a parkolóhoz egy légajtó. 

Az időjárás viszontagságai miatt a tanösvény útvonala és táblái is rossz állapotban vannak jelenleg, de sikeres pályázatoknak köszönhetően 2019-ben kezdetét veszi a felújítás.

Nyitvatartás

  • április 1. - október 31.: 10:00 - 17:00

egyéb időpontokban előzetes bejelentkezés alapján látogatható legalább 20 főtől

Árak:

Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum és Földtani Park belépő:

  • felnőtt: 900 Ft
  • diák/nyugdíjas: 500 Ft

Egyéb szolgáltatások díja:

  • fotózás a helyszínen munkaidőben: 5000 Ft/óra
  • fotózás a helyszínen munkaidőn kívül: 10000 Ft/óra

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2019 júniusi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a megadott telefonszámon, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!

outdooractive.com User
Szerző
Dömsödi Áron
Frissítés: 2019-07-26

Tömegközlekedéssel

  • A Gánt, bányatelep buszmegálló esik a legközelebb a helyszínhez.

Megközelítés

  • A Gánt, bányatelep buszmegállóból Gánt felé haladva a főúton 400 méter sétával érjük el a bemutatóhelyet.
  • Gántról a kilátásokban bővelkedő K▲ jelzésen érjük el a múzeumot (2,7 km, 53 m szintemelkedés), vagy a forgalmas főúton lépdelve (2,1 km).

Autóval

  • Parkolót a szabadtéri múzeum bejáratánál találunk.
Navigáció Google Térképpel

Túrák ide:

Típus
Név
Hossz
Időtartam
Szint +
Szint -
90,9 km
12:00 óra
988 m
988 m
52,5 km
15:10 óra
1330 m
1245 m
Mutasd a térképen!

Közeli látnivalók

 Ezek automatikusan generált javaslatok.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Ezt a tartalmat még senki sem kommentelte.


A többiek fényképei


Bauxitföldtani Park és Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum (Gánt)

Telefon +36 22 354 485

Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló
  • 3 Közeli túrák
2019-03-08
könnyű nyitva
8,7 km
2:30 óra
231 m
231 m
6
Ettől: Német-Bucsi Attila,   Magyar Természetjáró Szövetség
Kerékpártúra · Vértes-fennsík

Vértesi nyolcas kerékpártúra

2019-01-16
nehéz nyitva
90,9 km
12:00 óra
988 m
988 m
Ettől:  MTSZ,   Együttműködő szervezetek
Többnapos gyalogtúra · Dunántúl

Bodajk - Szárliget (OKT-10.)

2017-04-05
közepes Szakasz 10 nyitva
52,5 km
15:10 óra
1330 m
1245 m
2
Ettől: Dömsödi Áron,   Magyar Természetjáró Szövetség
  • 3 Közeli túrák