Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Mecset

Gázi Kászim pasa dzsámija

Mecset · Mecsek és Tolna-Baranyai-dombvidék
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Gázi Kászim pasa dzsámija az egyik legjelentősebb török kori építészeti emlékünk
    / Gázi Kászim pasa dzsámija az egyik legjelentősebb török kori építészeti emlékünk
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Gázi Kászim pasa dzsámijában élesen különválik a régi és az új épületrész
    / Gázi Kászim pasa dzsámijában élesen különválik a régi és az új épületrész
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Gázi Kászim pasa dzsámija
    / Gázi Kászim pasa dzsámija
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A mihráb felett ma Jézus vigyázza a híveket Gázi Kászim pasa dzsámijában
    / A mihráb felett ma Jézus vigyázza a híveket Gázi Kászim pasa dzsámijában
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A mihráb felett ma Jézus vigyázza a híveket Gázi Kászim pasa dzsámijában
    / A mihráb felett ma Jézus vigyázza a híveket Gázi Kászim pasa dzsámijában
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Gázi Kászim pasa dzsámija
    / Gázi Kászim pasa dzsámija
    Fénykép: Abelovszky Tamás, Magyar Természetjáró Szövetség

Pécs egyik legismertebb jelképe, a hódoltság korszakának ikonikus épülete, legkiemelkedőbb török kori építészeti emlékünk – Gázi Kászim pasa dzsámiját talán senkinek sem kell bemutatni.

A dzsámi (ma már Gyertyaszentelő Boldogasszony templom) történetét már nem mindenki ismeri, így pár szóban érdemes megemlékezni róla. A török seregek először 1526-ban, a mohácsi csatát követően érték el Pécset, de ekkor „csak” feldúlták a várost; 1543-ban azonban már önként megnyitották a kapukat a beözönlő törökök előtt, akik így harc nélkül foglalták el az egykori Sopianae-t. Gyorsan berendezkedtek, igazi keleti várossá építették át Pécset: a templomokat mecsetekké alakították (illetve újakat is építettek), emellett türbék, fürdők épültek városszerte.

A mecset helyén álló Szent Bertalan tiszteletére szentelt templom a 13. század óta állhatott itt, a névadó ereklyéjét II. András hozta a keresztes háborúból visszatérve. A következő névadó, Gázi Kászim budai pasa az 1560-as években bonttatta le a templomot, és emeltette a helyére a ma is álló dzsámit, amely több mint száz éven keresztül szolgálta a muszlim lakosságot. Pécs 1686-os visszavételét követően – mint annyi más török vallási célú épületet – a dzsámit a jezsuiták vehették birtokba. Természetesen azonnal katolikus templommá alakították át; később több átépítési hullámon esett át.

Elsőként az északi oldalon a kápolna, a torony, a sekrestye és a kripta készült el, a déli oldalon pedig egy portikuszos bejáratot alakítottak ki. Ekkor még állt a minaret is, amit mintegy 60 évvel később bontottak el - a helyére egy zömök tornyot építettek. A jezsuita rendházat (a mai Nagy Lajos Gimnáziumot) egy boltíves átjáróval kapcsolták a templomhoz. Később ezt is elbontották – a szinte követhetetlen mennyiségű és mélységű átalakítást (és persze a templom teljes történetét) az altemplomban egy körülbelül 10 perces videó mutatja be a látogatóknak, amin jól sikerült 3D-s grafikák teszik befogadhatóvá a sztorit.

Az utolsó nagy átformálást 1939-ben végezték. Ekkor bontották el a barokk tornyot és lépcsősort, és illesztették hozzá a dzsámihoz a félkör alakú toldást. Az építész Körmendy Nándor terveinek megfelelően hangsúlyosan elkülönülnek a régebbi és az újonnan épült részek, de ezzel együtt is különleges hangulata van a belső térnek, amit a bejárattól egyébként az altemplomon keresztül közelíthetnek meg a látogatók. Az oltár a régi és az új épületrész metszéspontjában, a háttérben a török kori épülettel, és annak ötszáz éves motívumaival egészen különös, de lélegzetelállító látványt nyújt. A dzsámiban ma is megfigyelhető a Mekka felé tájolt Mihráb – felette pedig Jézus tekint a hívekre a keresztről.

Nyitvatartás

Nyári időszakban (május 1. - szeptember 30.):

  • hétfőtől péntekig: 9:00-17:00
  • szombaton: 9:00-17:00 és 19:30-22:00
  • vasárnap: 13:00-17:00

Téli időszakban (október 1. – április 30.):

  • hétfőtől szombatig: 9:00-17:00
  • vasárnap: 13:00-17:00

Árak:

  • Teljes árú: 1900 Ft/fő
  • Kedvezményes: 1100 Ft/fő
  • Csoportos, teljes árú: 1500 Ft/fő
  • Csoportos, kedvezményes: 900 Ft/fő
  • Családi: 3500 Ft/család
  • 6 éves kor alatt ingyenes

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2019 júliusi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!

outdooractive.com User
Szerző
Abelovszky Tamás
Frissítés: 2019-07-03

Tömegközlekedéssel

  • A legközelebb a dzsámihoz a főpályudvarról a belvárosban körjáratként közlekedő 44-es busz Széchenyi tér megállója található.

Megközelítés

  • A buszmegállóból déli irányba induljunk a Hunyadi János utcán a dzsámiig! (240 méter)

Autóval

  • Autóval a tér környéki utcákban lehet parkolni.
  • Pécs belvárosában a parkolás fizetős (további információ a linkajánlóban).
Navigáció Google Térképpel

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Ezt a tartalmat még senki sem kommentelte.


A többiek fényképei


Gázi Kászim pasa dzsámija

Széchenyi tér 20.
7621 Pécs
Telefon +36 72 513 057

Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló Rossz időben is ajánlott