Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Magaslat

Gellért-hegy

Magaslat · Budapest és Környéke
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Turistaút kanyarog a Gellért-hegyen
    / Turistaút kanyarog a Gellért-hegyen
    Fénykép: Bankó Gábor, funiQ.hu
  • Gellért-hegy
    / Gellért-hegy
    Fénykép: Major Brigi, funiQ.hu
  • Budapesti panoráma a Gellért-hegy tetejéről
    / Budapesti panoráma a Gellért-hegy tetejéről
    Fénykép: Bankó Gábor, funiQ.hu
  • Kilátás Pest felé a Gellért-hegy tetejéről
    / Kilátás Pest felé a Gellért-hegy tetejéről
    Fénykép: Bankó Gábor, funiQ.hu
  • Pest királykisasszony és Buda királyfi szobra a Gellért-hegyen
    / Pest királykisasszony és Buda királyfi szobra a Gellért-hegyen
    Fénykép: Major Brigi, funiQ.hu
Térkép / Gellért-hegy

Budapest egyik látványossága a természeti és történelmi értékekben gazdag Gellért-hegy, amelynek szinte minden pontjáról gyönyörű a kilátás. 1987-ben a hegyet a Citadella és a Duna két partjának panorámája révén az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.

A Gellért-hegy Budapest egyik legkedveltebb turisztikai célpontja, Budapest ékköve és egyik legfőbb látnivalója. Nem csoda, hiszen számos érdekesség található itt: a Citadella, a városra lenéző Szabadság-szobor, a sziklatemplom, a Gellért-szobor és a vízesés, hogy csak néhányat említsünk ezek közül.

A Gellért-hegy a budapesti panoráma szerves része; ha nincs rajta egy Budapestet bemutató fotón, akkor szinte biztos, hogy a hegyről készült a kép, mint a város egyik legszebb kilátópontjáról. A 235 méter magas hegyet, ami szigorúan véve valójában domb, mind földrajzi, mind történelmi jelentőséggel bíró látványosságai – többek között a hegy tetején fekvő Citadella és a Duna két partjának panorámája – miatt 1987-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.

A hegy nevét többféleképpen is írhatjuk: földrajzi névként kötőjellel írják: Gellért-hegy, városrészként pedig egybe: Gellérthegy. Ha nem lehet eldönteni, melyik jelentésében szerepel, vagy ha mindkét értelmezés egyaránt lehetséges, hagyományosan az egybeírást alkalmazzák, éppen úgy, mint a Margitsziget esetében is. A Gellért-hegy, mint földrajzi egység a Dél-Budai hegység része, keletről a Duna, északról a Várhegy, északnyugatról a Naphegy, délnyugatról pedig a Sas-hegy veszi körbe. A hegy a XI., és kis részben az I. kerületben helyezkedik el, és napjainkban a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának fennhatósága alatt áll. A Gellért-hegy természetvédelmi oltalom alatt áll: a Dunára néző meredek hegyoldal még őrzi természetességét.

A hegy botanikai értékei a folyamatos pusztulást követően sokat vesztettek jelentőségükből, de a természetes növénytakaró mára kis foltokban megmaradt: tavasszal az odvas és ujjas keltikék helyenként szinte teljesen elborítják hegyoldalt. Hazánkban csak itt található meg a keleti fekvésű sziklagyepeken élő fokozottan védett sárgás habszegfű. A déli oldal szikláinál pedig a hegyi ternyével találkozhatunk. A Gellért-hegy alapja egy dolomit sziklatömb, amely feltehetőleg ötmillió évvel ezelőtt alakult ki, majd később, nagyjából két és félmillió éve töredezett össze. Ekkor emelkedtek ki a Budai-hegység hegyei, és ennek a törésnek következtében alakultak ki a budai hőforrások is, köztük a Mátyás-, a Rákóczi- és az Árpád-forrás is. A hegy lábánál, a török hódoltság idején épült gyógyfürdők jelentős része ezekből a hőforrásokból nyerték a vizet. Ma három gyógyfürdő található a Gellért-hegy környékén: a Gellért-, a Rudas- és a Rác fürdő.

A Gellért-hegyen a Sas-hegyhez hasonlóan sokáig szőlőt is termesztettek, de a 19. század végi filoxérajárvány (tetűjárvány) miatt ezek az ültetvények megsemmisültek.

A Gellért-hegy „emberi“ története évezredekre nyúlik vissza. Az itt végzett régészeti kutatások szerint a kelták idejében a hegyen az eraviszkusz törzs élt, akik bronzöntő- és fazekasműhelyeket is építettek a hegyoldalban. A rómaiak a hódítások után, az esetleges lázadások elkerülése végett a törzset letelepítettek a hegyről, és civitas Eraviscorum néven közigazgatási egységet hoztak létre a törzsből. Az Árpád-korban még Kelen-hegynek nevezett hegy a mai nevét Szent Gellért püspökről kapta, akit a legenda szerint 1046-ban a Vata-féle pogánylázadás résztvevői a hegy sziklás, dunai oldaláról egy hordóba zárva a mélybe löktek. A Gellért-hegy szintén Árpád-kori Pest-hegy elnevezése a kemence, üreg illetve barlang jelentésű, szláv eredetű pest szóból ered. Nevét feltehetőleg a Szent Iván-barlangról kapta, amelyben később a sziklatemplomot kialakították. Bár a Pest-hegy név ma már nem használatos a Gellért-hegy megnevezésére, azonban a Duna szemközti oldalán fekvő Pest város is innen kapta a nevét. A török hódoltság időszakában a hegy Gürz Eliász muzulmán pap nevét viselte, akit a törökök szentként tiszteltek, majd a halála után a hegyen temettek el. A törökök kiűzése után a Magyarországon élő német lakosság a hegyet Blocksbergnek nevezte el, ami németül boszorkányhegyet jelent. Egyes elképzelések szerint a németek boszorkányhiedelme a Gellért-hegyhez kötődik. A hegytetőről és a rajta álló erődítményről is kaphatta a nevét, amely egyébként hasonlít a német Harz-hegység legmagasabb pontjához (németül Blocksberg, illetve Brocken), ahol állítólag a 17. századtól a boszorkányok gyülekezőhelye volt.

A törökök a hegytetőn álló kápolna helyére palánkvárat építettek, amit kiűzésük során felgyújtottak. Később József nádor az egykori vár helyén felépíttette a 18. század végén Budára költözött Nagyszombati Egyetem csillagvizsgálóját. A csillagvizsgáló 1849-ben, Buda ostroma során megsemmisült – ma a hegy északi részén található a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat csillagászati intézménye, az Uránia Csillagvizsgáló. 1851-ben Haynau parancsára a hegy tetején megépült a citadella, amely az 1867-es kiegyezésig erődként funkcionált.

A Ferenc József híd – mai nevén Szabadság híd – 1894-ben elkezdett építési munkálatai során az eredetileg a Duna medréből kiemelkedő hegy lejtőit a hídról levezető úttest szélességében levésték. Az 1900-as évek elején kezdődött el a Gellért-hegy lejtőinek parkosítása, és a sétányok kiépítése. A hegy oldalában 1902 és 1903 között megépült a Gruber József víztároló, amely ma Budapest legnagyobb víztározó medencéje.

1923-ban a Gellért-hegy lábánál, a budai alsó rakparton még egy hidroplán állomás is helyet kapott, hogy az előkelő vendégek minél gyorsabban jussanak az akkor már hírneves Gellért fürdőbe.

1931-ben a hegy déli oldalán elhelyezkedő, Szent Iván nevét viselő barlangban a franciaországi Lourdes-i barlang mintájára kialakították a Magyarok Nagyasszonya sziklatemplomot.

1945-ben, nem sokkal azután, hogy Budapest ostroma véget ért, kapott megbízást Kisfaludi Strobl Zsigmond a "Felszabadulási emlékmű" megalkotására, amely két év múlva készült el. Ma Szabadság-szoborként ismerjük a pálmaágat tartó női alakot, de az évtizedek alatt nem csak a neve, hanem a szoborkompozíció is sokat változott.

A hegy délnyugati oldalán található Jubileumi parkot 1965-ben adták át: a park a felszabadulás huszadik évfordulójára készült.

2001-ben a hegy északi oldalán kiállították Wagner Nándor szobrász filozófusokat megformázó szoborcsoportját, a Filozófusok Kertjét. Innen nem messze található az 1982-ben átadott Kilátókő-szobor, Buda királyfi és Pest királykisasszony szimbolikus szobra, Budapest 1873-as egyesítésének emléket állítva.

A Gellért-hegy oldalának parkosításával egy időben, szintén a 20. század elején kezdték el beépíteni a hegy déli lejtőjét. Az itt épülő villákba főnemesek, dzsentrik, katonatisztek, nagykereskedők, egyetemi tanárok, jogászok, magas rangú államhivatalnokok költöztek. Az egyik ilyen villa, az egykori Schmidt kastély helyén 1977-ben felépült az Államigazgatási Főiskola – 2016 óta a hivatalos nevén Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar – a Ménesi úton. 1911-ben szintén a Ménesi útra költözött az 1895-ös alapítású Eötvös József Collegium. Az 1900-as évek elején a Kelenhegyi úton, Kann Gyula tervei alapján épült meg a szecessziós stílusú Műteremház, más néven Művészház. A hullámosan kiképzett oromzatok, az Iparművészeti Múzeuméhoz hasonló kúpcserepek, a kerámia Huszka-motívumok, illetve a falak fölé nyúló pillérek díszítik az épületet. A Művészházban neves művészek éltek és alkottak, többek között Madarász Viktor, Czóbel Béla és Rippl-Rónai József.

A Gellért-hegy nyugati határa felé helyezkedik el a 168 méter magas, alig elkülöníthető Kis-Gellért-hegy. A Gellért-hegy területének kiépítése a 21. században sem ért véget: hegy több pontján alakítottak ki játszótereket, parkokat, emellett 2016 júliusában ötletpályázat nyílt a Gellért-hegy területének megújítására, amelyre bárki benyújthatja javaslatait.

Nyitvatartás

Egész évben szabadon látogatható

Árak:

Ingyenes

outdooractive.com User
Szerző
funiQ
Frissítés: 2019-07-16

Tömegközlekedéssel

  • A Gellért téren számtalan közlekedési eszköz megáll: M4-es metró; 19-es, 41-es, 47-es, 47/B, 48-as, 49-es, 56-os és 56/A villamos; 7-es és 133E busz; valamint a D11 és D12 hajó. 

Megközelítés

  • A Gellért térről a Kelenhegyi úttal párhuzamosan indul a budai Z jelzés, ami végigvezet a Gellért-hegy keleti oldalán. A Z▲ leágazáson jutunk fel a Szabadság-szoborig.

Autóval

  • Autóval délről a Gellért tér környező utcáiban lehet parkolni. Északról, a víztározó felől a Sánc utca-Orom utca környékén, míg nyugatról a Szirtes úton, illetve annak végén a parkolóban hagyhatjuk az autót.
Navigáció Google Térképpel

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Ezt a tartalmat még senki sem kommentelte.


A többiek fényképei


Gellért-hegy

 Budapest

Tulajdonságok

Családoknak