Gönci pálos kolostorrom

A 320 méterrel a tengerszint felett található kolostort a XIV. században kezdték építeni, majd a következő század elejétől használni. 1371-ben Nagy Lajos király alapította, majd a pálos rend használta egészen a XVI. századig, amikor magára hagyták.

A kolostor alapításának dátumát nem ismerjük. Első említése a XIV. századból való, amikor Nagy Lajos király malom építését engedélyezte a falu fölötti erdőben a gönci szerzeteseknek. A kolostor a szerzetesek elszegényedésével párhuzamosan, a XVI. század elejétől indult hanyatlásnak. A rendet többször is kifosztották, és a kolostor mindössze néhány évtized alatt elnéptelenedett, tönkrement. A rom régészeti feltárása a 20. század első felében indult meg, de sajnos a falak a mai napig pusztulnak. A hajó, a szentély és a torony fő falai még állnak, s egy kis méretű kolostorról tanúskodnak. A főbejárat faragott, csúcsíves ablakát Göncön, a Huszita-házban tekinthetjük meg.

Szinte tetőig állnak a templomhajó falai, a monostor elpusztult. A három-boltszakos hajó nyugati homlokzatán volt a bejárat, míg a kolostor felől csak a szentélybe vezetett a sekrestye ajtaja. Mind a hajó, mind a támpilléres, poligonális szentély 3-3 boltszakaszos, keresztboltozatos volt. A templomhajóhoz északról folyosó csatlakozott, a diadalívre irányított ferde betekintő nyílásokkal. A hajó és a szentély csatlakozásánál többszintes, négyzetes építmény volt (torony?), földszinti bejárata a folyosóról nyílt. Ettől keletre nagyobb helyiség volt, talán sekrestye lehetett. Innen nyílt a templom bejárata, egy meglehetősen szűk ajtón keresztül lehetett a templomba jutni. A kolostorrész egyéb helyiségeire következtetni sem lehet, a kőanyagot valószínűleg mesterségesen kitermelték. Külön figyelmet érdemel a szentély északi falának ún. „denevérszárnyú” konzolja. (Forrás)