Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Kilátó

Ranzinger-kilátó

Kilátó · Gerecsei Tájvédelmi Körzet · nyitva
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Ranzinger-kilátó alulnézetből
    / A Ranzinger-kilátó alulnézetből
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Panoráma a Ranzinger-kilátóból
    / Panoráma a Ranzinger-kilátóból
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Ranzinger Vince-kilátó Tatabányáról nézve
    / A Ranzinger Vince-kilátó Tatabányáról nézve
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Ranzinger-kilátó csörlője
    / A Ranzinger-kilátó csörlője
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Tatabánya, a turul és a Ranzinger-kilátó
    / Tatabánya, a turul és a Ranzinger-kilátó
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kora tavaszi látkép a Ranzinger-kilátóból az M1-es autópálya és Tatabánya felé
    / Kora tavaszi látkép a Ranzinger-kilátóból az M1-es autópálya és Tatabánya felé
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
Térkép / Ranzinger-kilátó

A Tatabánya feletti ikonikus Turul-emlékműtől 15-20 percnyi kényelmes sétával érjük el a Ranzinger-sétányon az eredetileg bányászati felvonóként szolgáló, különleges formájú kilátót. A 366 méter magas Csúcsos-hegy oldalában egy ketrecből szemlélhető az egyedi, Turullal, várral, hegyvonulatokkal és végtelenbe nyúló síkkal tarkított, „zajos” panoráma.

A kilátó

Az egykori XII/A akna felvonójából átalakított kilátót 1980-ban adták át a Tatabánya felett magasodó Csúcsos-hegyen; ekkor még egyszerűen Bányász-kilátónak nevezték az építményt. Jóval később, 2008 szeptemberében egy nagyszabású felújítást, biztonsági és szerkezeti megerősítést követően, a bányásznapon keresztelték át Ranzinger-kilátóra Ranzinger Vince néhai bányamérnök tiszteletére.

A 30 méter magas, 156 lépcsőből álló fémszerkezet tetejéről délnyugati irányban az alattunk elterülő Tatabánya iparvárosának panelrengetegére látunk rá; a lakott terület szélén áthúz a végtelenben nyúló, még innen, a távolból is zajosnak hangzó M1-es autópálya aszfaltcsíkja. Északnyugat felé könnyen kiszúrhatjuk a tatai Öreg-tavat a partján álló várral. Ha településeket keresünk, a tatai vár vonalában, kicsit közelebb hozzánk Vértesszőlőst, távolabb Komáromot fedezhetjük fel. Déli irányba Oroszlány, délkelet felé Óbarok látszik. Északkeleti irányban a Gerecse déli szélének erdőit láthatjuk; délre ebből emelkedik ki a Turul-szobor. A szemlélődés élményén némileg ront, hogy a szűk kalitkából csak a védőrácsokon át kukucskálhatunk ki, de legalább biztonságban érezhetjük magunkat a magasban.

A névadó bányamérnök, Ranzinger Vince a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaság – avagy a MÁK Rt. – bányaigazgatója számtalan ötlettel, találmánnyal, műszaki újítással segítette elő a helyi bányászat fejlődését. Nevéhez fűződik például az iszapolásos technológia, ami nagy mértékben modernizálta a szén kitermelését. A kilátó tövében egy faragott kőben két emléktáblát találunk; az egyiken a névadó arcképét is felfedezhetjük.

A bányászok és a sújtólég

1978 februárjában egy sújtólég-robbanás huszonhat helyi szénbányász életét követelte a XII/A jelű Vadorzó-aknában; hat közülük örökre eltűnt, holttestüket sosem találták meg a romok alatt. A műszakból mindössze 19-en jutottak a felszínre. Ezekben az időkben a legtöbb munkahelyi balesetet a bányaszerencsétlenségek okozták – emiatt 2008-ban a katasztrófában megsérült és meghalt dolgozók tiszteletére február 16-át, a robbanás napját a Bányász Hősök Napjává nyilvánította Tatabánya Önkormányzata.

A sújtólég elsősorban a feketeszén-bányászatra jellemző, de barnaszén-, lignit-, érc- és sóbányákban is gyakori. A jelenség okozója a színtelen, szagtalan metángáz, amely a levegővel robbanóelegyet alkot. A katasztrófához elég egy meghibásodott, szikrát adó villanyvezeték, bár előidézheti a kőzet robbantásakor keletkező szikra  vagy nyílt láng is. A sújtólég hirtelen, erős lökéshullámot hoz létre. Megváltozik a nyomás, drasztikusan csökken a hőmérséklet, az oxigén mennyisége szinte nullára esik vissza – aki túléli ezeket a körülményeket, nem fullad meg a felkavart portól és a mérgező gázoktól, az a lángoló szénporon át menekülhet a szűk járatok gyilkos szorítása elől. Az ilyen típusú katasztrófák megelőzése két fontos dolgot követelt: meg kellett akadályozni a metángáz felhalmozódását, és ki kellett zárni, hogy bármi meggyújtsa a robbanóelegyet.

A katasztrófa után a munkálatokból kivont aknatoronyból alakították ki a hegytetőn álló kilátót, amely eredeti funkciójában egy ketrecszerű szerkezetet, a kast engedte le és fel – ebben „közlekedtek” a bányászok a föld alatti üregek és a felszín között. Az óriási kerékhez, melyen átvetették a kast tartó köteleket, mi is felmászhatunk, közelről szemügyre vehetjük.

A környék

Érdemes felkeresni a PΩ jelzésen a Szelim-barlangot, attól déli irányba a város felett szárnyait széttáró, ikonikus Turult, és mögötte néhány lépésnyire a Gerecse Kapuja Látogatóközpontot. A kilátótól észak felé indulva a P▲, majd a P● jelzésen félórányi sétával a János-forráshoz jutunk. A Turultól a város felé vezető lépcsősoron érhetjük el a Kő-hegy oldalába kiépített via ferrata útvonalakat, amiket kizárólag megfelelő felszereléssel tudunk végigjárni.

A Turultól 419 lépcsőfok vezet le Tatabányára. Ha a bányászok életébe is szeretnénk betekinteni, feltétlenül menjünk el a Bányászati Múzeum ipartörténeti skanzenébe! A városban érdemes felkeresni a Tatabányai Múzeumot is, ez a megye 19-20. századi ipar- és társadalomtörténetét mutatja be.

Nyitvatartás

Nyitva
hétfő00:00–24:00
kedd00:00–24:00
szerda00:00–24:00
csütörtök00:00–24:00
péntek00:00–24:00
szombat00:00–24:00
vasárnap00:00–24:00

Egész évben szabadon látogatható. 

Árak:

Ingyenes

outdooractive.com User
Szerző
Szabó Eszter
Frissítés: 2019-03-28

Tömegközlekedéssel

  • A távolsági buszról a Tatabánya, Főtér nevű megállóban érdemes leszállni. 
  • Vonattal is érkezhetünk Tatabánya vasútállomására. 

Megközelítés

  • A buszmegállóból északi irányba induljunk a Komáromi utcán a P● jelzéseken, majd 250 méter múlva forduljunk jobbra az Álmos vezér utcára, ahonnan a P jelzések 1,3 km sétával az Öreg-hegyre vezetnek bennünket. Innen a P▲ jelzésre térve jutunk a kilátóhoz (összesen 2,5 km).
  • A vasútállomásról a sínekkel párhuzamosan futó Jedlik Ányos utcáról térjünk a rá merőleges Mozdony utcába! Ennek végén, a forgalmas 1-es utat keresztezve már láthatjuk a P jelzéseket, melyeket a hegytetőig kell követnünk. Itt a P▲ jelzésre váltva érünk a kilátóhoz (összesen 2,6 km).
  • A parkolóból északi irányba induljunk a P▲ jelzésen, ez a kilátóhoz vezet (1,3 km).

Autóval

  • Tatabányán a Panoráma úton juthatunk autóval a kilátó közelébe.
  • Az út végén tágas, ingyenes parkolóban hagyhatjuk a járművünket. 
Navigáció Google Térképpel

Közösség

 Hozzászólás
outdooractive.com User
Közzététel

Ranzinger-kilátó

külterület 
 Tatabánya

Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló Családoknak
  • 3 Közeli túrák
Gyalogtúra · Nyugati-Gerecse

A Turul szárnyai alatt

Gyalogtúra A Tatabánya felett őrködő Turul
2019-03-26
közepes nyitva
7,7 km
2:25 óra
312 m
312 m
1
Ettől: Kisida András,  Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Nyugati-Gerecse

Keresztül a Gerecse Kapuján

Gyalogtúra
2019-04-01
közepes nyitva
8,4 km
2:45 óra
394 m
394 m
Ettől: Kisida András,  Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra
2019-03-28
közepes nyitva
16,7 km
5:10 óra
587 m
587 m
Ettől: Kisida András,  Magyar Természetjáró Szövetség
  • 3 Közeli túrák