A 727 méteres csúcson álló toronyból nagyszerű körpanoráma nyílik Észak-Magyarország hegy- és dombvidékeire, illetve a Felvidék irányába.
Az acélszerkezetes torony létráinak tetején fedett felső szint fogad. A határon emelkedő csúcsról izgalmas a kilátás mindkét ország irányába: Magyarország felé alaposan felszabdalt erdős dombvidéket látunk, a háttérben pedig a Mátra kétosztatú gerince, a Galya-tető és a Kékes-tető tömbje takarja el szemünk elől az Alföldet. Salgótarján szocialista betonrengetege közel van ugyan, de szerencsére épp elég távol ahhoz, hogy ne vonja el a figyelmünket a régebbi korok elegánsabb épületeiről, a Salgóvárról és Somoskő kecses tornyairól. A Medves terjedelmes bazaltplatójának szinte csak a szélébe harapnak bele aprócska patakvölgyek, a fennsík mögött pedig a Heves-Borsodi-dombság hullámzik. Leghátul a Bükk lapos alakjára és a Bél-kő szinte világító sziklasebére ismerhetünk.
Furcsamód ez egy olyan kilátóhely, ahonnan átlagos látási viszonyok esetén éppen a Felvidék mutatkozik unalmasabb domborzatúnak. A Nógrádi-medence és az Ipolymente képét a szántóföldek rendezett mozaikja uralja. Tiszta időben jól látszik Losonc paneltengere, hátterében az Északnyugati-Kárpátok vulkáni övezetének óriásai, a Polyána és a Jávoros tűnnek fel. Tiszta időben persze a Kárpátok sziklafogas koronájaként fehérlő Magas-Tátra vonzza magára a tekinteteket. A Karancshoz tartozó bónusz egyébként, hogy hazaérkezve megkereshetjük magunkat a kilátóra néző webkamera felvételén.
Az acélszerkezetes torony 1989-ben épült, 2001-ben újították fel. Fapallós emeleteit meredek lépcsők kötik össze, felső szintje fedett. Magassága 22 méter.
Egész évben szabadon látogatható.
Ingyenes.
Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.
Róbert Godó