Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Kilátó

Erzsébet-kilátó (János-hegy)

· 2 értékelés · Kilátó · Dunazug-hegyvidék
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Az Erzsébet-kilátó a János-hegyen
    / Az Erzsébet-kilátó a János-hegyen
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az Erzsébet-kilátó télen
    / Az Erzsébet-kilátó télen
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Körpanoráma az Erzsébet-kilátóból, a János-hegy tetejéről
    / Körpanoráma az Erzsébet-kilátóból, a János-hegy tetejéről
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az Erzsébet-kilátó a János-hegyen
    / Az Erzsébet-kilátó a János-hegyen
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az Erzsébet-kilátó napnyugtakor
    / Az Erzsébet-kilátó napnyugtakor
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Balra a Pilis-tető, leghátul a Csóványos
    / Balra a Pilis-tető, leghátul a Csóványos
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Erzsébet-kilátó alsó szintje
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Erzsébet-kilátó alsó szintje
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Erzsébet-kilátó alsó szintje
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Erzsébet-kilátó teteje
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Erzsébet-kilátó felső szintje belülről
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Budapest első kivilágított épülete volt
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A távolban a Mátra teljes gerince
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás az Erzsébet-kilátó legfelső szintjéről
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás az Erzsébet-kilátó legfelső szintjéről Budakeszki felé
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Erzsébet-kilátó a János-hegyen
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás az Erzsébet-kilátó legfelső szintjéről
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás az Erzsébet-kilátóról
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás az Erzsébet-kilátóról
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Erzsébet-kilátó a János-hegyen, a Normafa felől
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Erzsébet-kilátó lépcsője
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Budai magaslatok
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Erzsébet-kilátó körterasza
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Lánczi Péter, Magyar Természetjáró Szövetség

Budapest legmagasabb pontján áll a város ikonikus kilátója, ahonnan nemcsak a lent nyújtózó fővárosra, hanem a környező hegyvidékre is maradandó szépségű a panoráma.

A kilátás

Esténként a budai hegyvidékre emelve tekintetünket azt láthatjuk, hogy az erdők sötétjét a távolban, minden egyéb fényforrásnál magasabban egy aranyló színű, tekintélyes méretű épület töri meg. Nappal még jobban kivehető a fehér építőköveivel Budapest legmagasabb pontját jelölő Erzsébet-kilátó.

A torony a Budai-hegység talán legszebb panorámájával ajándékozza meg a kirándulókat. Szabad szemmel is temérdek jellegzetes budapesti épületet azonosíthatunk, ahogy rengeteg utcába is mélyen belátunk. A kilátás különös szépségét a szemünk láttára összeolvadó nagyvárosi és természeti környezet együttese adja: Európa legnépesebb városainak egyike este fényfüzérek végtelen szöveteként, nappal morajló, párába és szmogba vesző épületlepelként terül szét. A budai oldalon mindez fokozatosan összeér a zöld környezettel, végül átadja helyét az erdőknek. Az adótornyairól felismerhető Hármashatár-hegy mögött tisztán látszik a Pilis és a Visegrádi-hegység, de még a Börzsöny legmagasabb csúcsai is feltűnnek a távolban. A mozgalmas domborzat folytatódik észak felé is: a Budai-hegység lapos kiemelkedésein túl a Gerecse rögvidéke hullámzik, nyugaton a Vértes háta kéklik. A hegylábhoz tapadt Budakesziről fölpillantva a messzi távolban a Velencei-hegység púpjai mutatkoznak, tőle balra fordulva Százhalombatta kéményei pöfékelnek.

A kilátó közvetlen szomszédságában a város által körbenőtt Széchenyi-hegy hosszú, erdős háta vezeti vissza tekintetünket a pesti házrengetegre. A Hármashatár-hegy mögött a cserháti Szanda kettős csúcsa látszik, tőle jobbra, tiszta időben a Mátra vulkanikus gerince magasodik a Kékes-tetővel. A legenda szerint nagyon ritka esetekben a Magas-Tátra sziklacsipkéi is kirajzolódnak a horizonton. A pazar kilátást a János-hegy kiemelt helyzete teszi lehetővé: a dolomitot áttörő mészkő sasbérc meredek lejtőkkel emelkedik ki környezetéből, még a hosszú hátú Széchenyi-hegy gerince fölé is markánsan tornyosul.

Az Erzsébet-kilátó

Izgalmakban az épület sem szegényebb a kilátásnál: már a fölfelé vezető, ódon hangulatú, kettős spirálú csigalépcsők is különlegesek. Összesen négy teraszról nézelődhetünk, ezek legmagasabbika egy apró kis torony a tornyon. A neoromán stílusú, 23,5 méter magas épület az 527 méter magas János-hegyen áll. Története 1885-re nyúlik vissza, ekkor fogalmazódott meg a szándék a kilátó építésére. Akkoriban egy alacsony fatorony állt a népszerű kirándulóhelyen. A magas költségek miatt azonban még hosszú évekig nem vált valóra a régen dédelgetett álom, végül a Magyar Turista Egyesület, személyesen Glück Frigyes kezdeményezése vezetett sikerre: a magyar szállodatulajdonosok ipartestületének támogatása, a fővárosi lakosok adakozása és a budapesti önkormányzat anyagi hozzájárulása együttesen teremtette elő az összeget.

A tervek elkészítésére Klunzinger Pál mérnököt, az elbírálásra pedig Schulek Frigyest, a Műegyetem tanszékvezetőjét, neves építészt kérték fel. Maga az építkezés csak 1908-ban indult meg, ezek után az épület felső szintjeit Schulek Frigyes még újratervezte. Az Erzsébet-kilátó nagyrészt édesvízi mészkőből készült, anyagát a mai Libegő felső végállomásáig közúton, onnan egy ideiglenes vágányon juttatták el a hegytetőre. A megnyitót 1910. szeptember 8-án tartották. Névadója, a korában sokak által tisztelt Erzsébet királyné előtte többször is megfordult a János-hegyen, és igen dicsérte a panorámát. Érdekes módon a kilátó volt az első helyszín Budapesten, mely díszkivilágítást kapott - ennek sikerén felbuzdulva világították ki később az Országházat és a Halászbástyát is.

Eleinte meteorológiai állomás is működött a falak közt, és a kilátóőr is bent lakott. 1923-ban számára új épületet emeltek. A padokkal felszerelt terasz csak 1931-ben készült el, ebben az időben rendezték az Erzsébet-kilátó környezetét is. A szocializmus évtizedeiben hatalmas, világító vörös csillag került az épület tetejére, mely azonban statikai problémákhoz is vezetett. Bár a rendszerváltás után a vöröslő szimbólumot eltávolították, a romos állapotú épület alapos felújításra szorult. Ez végül 2001 és 2005 között történt meg. A mai díszkőburkolat és a világítás is ennek során készült el.

Az alsó szinten kávézó működik, eggyel feljebb kiállítás mutatja be a torony történetét.

Nyitvatartás

Nyitva: 8:00 - 20:00

(Hivatalosan „napkelte és napnyugta közt" tart nyitva.)

Árak:

Ingyenes.

outdooractive.com User
Szerző
Dömsödi Áron
Frissítés: 2019-02-20

Tömegközlekedéssel

  • A Széll Kálmán térről induló 21 és 21A jelzésű autóbuszok Normafa megállójáig kell utaznunk. Onnan hétvégente elektromos kisbusz közlekedik a Libegő felső állomásán keresztül a kilátóig, a viteldíj felnőtteknek 1000 Ft.
  • A Zugligetből induló Libegő juttat legközelebb a kilátóhoz.
  • A Gyermekvasút János-hegy megállójától erdei sétával közelíthetjük meg a tornyot.

Megközelítés

  • A normafai buszvégállomástóla Jánoshegyi úton kell elsétálnunk a Libegő végállomásáig, ahonnan a meredeken fölfelé kanyarodó aszfalton folytathatjuk az utat egészen a kilátóig. A Normafától az utat jobboldalt kísérő, K↺ jelzésű erdei sétányon is gyalogolhatunk, a Libegőtől pedig a János-hegyre hágó P és Z▲ jelek meredek, köves ösvényén kaptathatunk föl a csúcsra (2,3 km, 50 m szintemelkedés).
  • A Libegőtől a János-hegyre tartó P és Z▲ jelek meredek, köves ösvényén kapaszkodhatunk föl a kilátóhoz, vagy választhatjuk az aszfaltutat is (400 m, 32 m szintemelkedés).
  • A Gyermekvasút megállójából a P jelű turistaút tart a hegytetőre (1,2 km, 107 m szintemelkedés).

Autóval

  • Ingyenes parkolási lehetőség legközelebb a Normafánál van (korlátozott számban), ami tavasztól-őszig, a hétvégéken telítődhet.
Navigáció Google Térképpel

Túrák ide:

Típus
Név
Hossz
Időtartam
Szint +
Szint -
23 km
7:06 óra
1057 m
866 m
11,2 km
0:45 óra
12 m
240 m
81,8 km
23:47 óra
2180 m
2180 m
Mutasd a térképen!

Közeli látnivalók

 Ezek automatikusan generált javaslatok.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

3,5
(2)

A többiek fényképei


Erzsébet-kilátó (János-hegy)

Jánoshegyi út 
 Budapest

Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló Családoknak Rossz időben is ajánlott
  • 4 Közeli túrák
2019-01-16
közepes nyitva
18,3 km
8:00 óra
618 m
801 m
3
Ettől:  MTSZ,   Együttműködő szervezetek
Gyalogtúra · Budapest és Környéke

Szép kilátás: a budai tengerszem-túra

2019-06-07
közepes
23 km
7:06 óra
1057 m
866 m
Ettől: Tenczer Gábor,   Magyar Természetjáró Szövetség
Kisvasutak · Budai-hegyek

Gyermekvasút

2017-10-27
könnyű nyitva
11,2 km
0:45 óra
12 m
240 m
2
Ettől: Szabó Eszter,   Magyar Természetjáró Szövetség
2017-08-18
nehéz nyitva
81,8 km
23:47 óra
2180 m
2180 m
Ettől: Péter Lánczi,   Magyar Természetjáró Szövetség
  • 4 Közeli túrák