Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Földtani érték

Pandúr-kő és Zsivány-barlang

Földtani érték · Velencei-hegység
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Mintha egy óriás rakta volna egymásra a hatalmas gránittömböket
    / Mintha egy óriás rakta volna egymásra a hatalmas gránittömböket
    Fénykép: Nógrádi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Évezredek alatt kerekedhet ilyen formájúvá a gránit
    / Évezredek alatt kerekedhet ilyen formájúvá a gránit
    Fénykép: Nógrádi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kilátás a Pandúr-kőről
    / Kilátás a Pandúr-kőről
    Fénykép: Nógrádi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Rengeteg kisebb-nagyobb
    / Rengeteg kisebb-nagyobb "barlangot" üreget rejtenek a szikatömbök
    Fénykép: Nógrádi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Pandúr-kő név megtévesztő, mert számtalan kisebb-nagyobb gránitszikláról van szó
    / A Pandúr-kő név megtévesztő, mert számtalan kisebb-nagyobb gránitszikláról van szó
    Fénykép: Nógrádi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
Térkép / Pandúr-kő és Zsivány-barlang

A Pákozdi ingókövek szomszédságában találjuk a Pandúr-kő névre keresztelt sziklaalakzatot, amely az egyik legnagyobb és legérdekesebb geológiai látványosság a környéken, ráadásul még egy "barlangot" is felfedezhetünk a kőtömbök között.

Ha a Velencei-tó környékén járunk, érdemes túrázni egyet a Pákozd feletti Sár-hegyen, ugyanis - a szép panoráma mellett - itt találjuk a híres ingóköveket, és a tőlük néhány perces sétával elérhető Pandúr-követ. Ez utóbbi neve némileg megtévesztő, mert valójában számtalan kisebb-nagyobb gránittömbről van szó, amelyek úgy festenek a sűrű növényzetben, mintha csak egy óriás dobálta volna őket egymásra.

Ha nincs tériszonyunk, kapaszkodjunk fel rájuk bátran, de a környező fák miatt még a legmagasabb pontról se számítsunk lélegzetelállító kilátásra! Érdekesség, hogy a hatalmas sziklák között különböző méretű és hosszúságú üregeket, „barlangokat” találni. Ezek közül a mintegy 14 méter hosszú Zsivány-barlang a legnagyobb, a formációra egy információs tábla is felhívja a figyelmet a Pandúr-kő mellett.

Erről a tábláról tudhatjuk meg azt is, hogy a Velencei-hegység Magyarország legkisebb, de egyben legidősebb hegysége is, amely a földtörténeti ókorban, kb. 300 millió évvel ezelőtt keletkezett. Földrajzi értelemben valójában dombsággal van dolgunk, mivel legmagasabb pontja, a Meleg-hegy is csupán 351 méter magas. Ettől függetlenül érdemes megbecsülni ezt a helyet, mert Magyarországon mindössze két (a másik a Mórágyi-rög) olyan terület van, ahol a felszínre került a hegység kőzetét alkotó gránit, és amelyből az erózió „faragott” évezredek alatt köztéri szobrokat megszégyenítő formációkat.

Azok kedvéért, akik nagyon bele akarják ásni magukat az itt található gránittömbök előéletébe, idézzük a területileg illetékes Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság idevágó írását, mely szerint „a mélységi magmás kőzetként ismert gránit alapanyaga olvadt magmaként indult el a felszín felé, de nem jutott el odáig, hanem a mélyben megrekedt, és hosszú évmilliók alatt szép lassan kihűlt. A gránitot alkotó nagyméretű kristályos szemcsék is ez alatt a nagyon lassú kihűlés alatt kristályosodtak ki. Később, a már kihűlt és megszilárdult kőzet a hegységképződés során kiemelkedett a felszínre. Innentől kezdve az akkor már törésekkel, repedésekkel felszabdalt kőzettestet a föld külső erői – a víz, a szél, valamint a napsütés és fagy állandó váltakozása miatt kialakuló hőingadozás – vették kezelésbe. Romboló hatásukkal szép lassan legömbölyítették az éleket, lekerekítették a kőtömböket. A repedések között kipergő szemcséket a víz elmosta, így alakítva ki a 2-3 méteres, vagy még nagyobb méretű kerekded kőtömböket, melyeket a 19. századi földrajztudósok neveztek el gyapjúzsákoknak. Azokat a gyapjúzsákokat pedig, amelyek a fizika törvényeinek látszólag ellentmondva, csak néhány ponton támaszkodva szinte billegni látszanak, ingóköveknek nevezzük. Ahol a gránit tömbök, vagyis gyapjúzsákok között nagyobb méretű, ember számára is járható méretű üregek alakulnak ki, azokat nevezzük gyapjúzsák-barlangoknak. Ezek egyik leglátványosabb hazai példája az itt található Zsivány-barlang.”

Tipp: ha a S▲ jelzésen haladunk tovább, fokozott óvatossággal menjünk el a Pandúr-kő mellett, mert a meredek, apró kövekkel borított vízmosta ösvényen könnyű elcsúszni.

Nyitvatartás

Egész évben szabadon látogatható.

Árak:

Ingyenes

outdooractive.com User
Szerző
Nógrádi Attila
Frissítés: 2019-07-08

Tömegközlekedéssel

  • A Székesfehérvár és Sukoró, illetve Budapest között közlekedő buszról a Pákozd, Hősok tere megállónál szálljunk le.

Megközelítés

  • A Pákozd, Hősök tere buszmegálló és a parkoló is a harangláb melletti Templom-köznél található. Innen kétszáz méterre nyugatra sétáljunk a főúton, majd a Rákóczi utcára balra kanyarodva indul a Z+ jelzés, ezen induljunk el. A Bella-tó után a Z sáv jelzésre váltunk, ez vezet végig az ingókövekig, ahol keressük meg a Kocka nevű kőtömbőt. Innen a S▲ jelzést követve, mintegy háromszáz métert megtéve érkezünk el a Pandúr-kőhöz. Egy információs tábla jelzi majd, hogy jó helyen járunk.

Autóval

  • Pákozdon a Budai út és Hősök tere sarkán találunk parkolót. 
Navigáció Google Térképpel

Közösség

 Hozzászólás
outdooractive.com User
Közzététel

Pandúr-kő és Zsivány-barlang

 Pákozd

Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló