Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Földtani érték

Guckler-szikla

· 1 értékelés · Földtani érték · Budai-hegyek · nyitva
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Guckler-szikla tömbje
    / A Guckler-szikla tömbje
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Guckler-szikla
    / Guckler-szikla
    Fénykép: Péter Lánczi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A dolomittömbök a lejtőn legörögve érkeztek
    / A dolomittömbök a lejtőn legörögve érkeztek
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
Térkép / Guckler-szikla

A Guckler Károly főerdőtanácsosról elnevezett sziklaalakzat a Budai-hegységet díszíti. Névadójának köszönhetjük, hogy a fővárosiak megnöveketett faigénye miatti féktelen fakitermelést beszüntették, és a környéket munkájának gyümölcseként ismét erdő borítja. 

Guckler Károly

A méretes dolomitbreccsa-tömböket már jelentős részben befedték a mohák, és bekebelezték a fák. A sziklák a meredek lejtőn megindulva görögtek mai stabil helyükre. Guckler Károly emléktábláját olvashatjuk a falban, mellette pedig kis pihenőhelyet találunk. Az egykori kilátóteraszból a növényzet térnyerésének következtében nem maradt semmi.

A szikla névadója 1858-ban született Debrecenben, 1923-ban halt meg fővárosunkban, ahol 1882-től dolgozott, mint erdőmester, majd a 1885-től Erdészeti Hivatal vezetője lett. Nagy érdemei vannak a budai hegyek, különösen a Hármashatár-hegy fásításában miután a '60-as években hangosan nyilatkozott az erdők pusztítása, tüzelőnek kivágása ellen, amit a tanács be is szüntetett. A róla elnevezett, és általa kialakított sétaút mellett ez a szikla, és egy nemrégiben átadott kilátó is viseli a nevét. Munkájáért kitüntetésben részesült.

A budai hegyek újraerdősítése

A budai erdők és a környéki települések erdei mindig is kiemelt figyelem alá estek az elmúlt évszázadok során. Az 1860-as évek előtt a város tűzifaellátását többnyire még ezekből az erdőkből fedezték, aminek következtében „a közvélemény oly hangosan, és kárhoztatólag nyilatkozott az erdők ily pusztítása ellen”, hogy a budai tanács teljesen beszüntette a vágásokat. A lecsupaszított hegyoldalak szomorú látványát néhány évtized múlva Guckler Károly, egy fiatal erdész próbálta helyrehozni. A 17. században Galíciába, majd később Magyarországra menekült belga család sarjaként tanulmányait 1875 és 1880 között, a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián végezte, majd 1882-ben a főváros szolgálatába szegődött.

Mivel abban az időben az építkezésekhez bőséges és minőségi faanyagot szolgáltattak elsősorban a Kárpátok és a Felvidék fenyvesei, a budai tölgyerdők szinte „csak” a tűzifát szolgáltatták. A tűzifa termelését költséghatékony módon oldották meg: nem vetettek magokat, nem ültettek csemetéket. Az erdőt levágták, az ott maradt tövekről aztán újrasarjadtak a fák, így aztán hamar sűrű erdőség alakulhatott ki. Azonban a sarjaztatás egyik legnagyobb veszélye, hogy a tölgyfák egészségi állapota minden egyes sarjaztatáskor rohamosan romlik, így hosszabb távon ez a megközelítés a fák és az erdő pusztulásához vezet. Guckler így egyértelműen a sarjerdőkben látta a probléma forrását.

Amikor 1895-ben kinevezték erdőmesterré, majd az Erdészeti Hivatal vezetőjévé, nagy lelkesedéssel vetette magát a munkába, hogy a tuskókról sarjadt tölgyesek helyébe életerős, fiatal erdőket ültessen. A munkálatokból a város és a lakói azonban csak a gyors ütemben kitermelt sarjerdőket látták, ami jókora felzúdulást keltett. Mivel a magról kelt, így lassabban és kevésbé látványosan növő tölgyeket sokan nem tudták erdőként elfogadni, a munkálatokat lassabb ütemben, kisebb területeket kitermelve, majd beültetve folytatták.

Guckler e szemléletének köszönhetően – Dévényi Antalhoz, a piliscsabai kopárok fásításának úttörőjéhez hasonlóan – elévülhetetlen érdemeket szerzett a Hármashatár-hegy kopárjainak újrafásításában. Bécsi mintát alapul véve kevésbé kényes feketefenyveseket telepített oda, amelyeknek fontos talajképző szerepet szánt.Az 1914-ben tartott versenyerdősítés során nem kevesebb mint 5342 katasztrális holdon ültettek erdőket a főváros területén. A munkálatok vezetője szintén Guckler volt, amiért Ghillány Imre földművelésügyi miniszter később kitüntetésben is részesítette. Azért is volt különösen fontos ezeknek az erdőknek a telepítése, mert 1920-ban, az elcsatolt területek miatt, Magyarország erdőterülete 85%-kal csökkent. Guckler Károly három évvel később, 1923. augusztus 31-én, hatvanöt éves korában hunyt el Budapesten. Nevét ma is őrzi Hármashatár-hegy csúcsának kilátója, a Guckler-szikla, valamint a Szépvölgytől a Hármashatár-hegy lejtőin át egészen a Csúcs-hegyig kanyargó Guckler-sétány, amelyet saját elképzelése szerint alakíttatott ki. Utóbbi ma interaktív tanösvény, melyet az út eredeti építésének 100. évfordulója alkalmából telepítettek.

 

Nyitvatartás

Nyitva

Egész évben szabadon látogatható.

Árak:

Ingyenes.

Tömegközlekedéssel

  • A 137-es BKV-busszal a Hedvig utcáig érdemes utaznunk, ez esik a legközelebb a sziklához.
  • A BKV 137-es járatával az Erdőalja úti megállóhoz is utazhatunk (a járat a Szentlélek tér felől érkezik).

Megközelítés

  • A Hedvig utcától a Z+ jelzésen, majd arról jobbra kanyarodva a Z jelzésen juthatunk el a sziklához (1,3 km, 150 m szintemelkedés).
  • Az Erdőalja út buszfordulótól a K+ jelzésen kell felsétálnunk a Virágos-nyeregbe, ahol balra fordulunk a Z jelzésű turistaútra, ami a szikla mellett vezet el (2,8 km, 133 m szintemelkedés). Ez a könnyebb út a kettő közül, igaz, hosszabb is.

Autóval

  • Az Erdőalja úton parkolhatunk, de a Virágos-nyeregig is hajthatunk erdei földúton.
Navigáció Google Térképpel

Túrák ide:

Típus
Név
Hossz
Időtartam
Szint +
Szint -
Gyalogtúra
6,1 km
2:00 óra
104 m
148 m
8,1 km
2:32 óra
228 m
228 m
81,8 km
23:47 óra
2180 m
2180 m
14,2 km
4:20 óra
525 m
625 m
Mutasd a térképen!

Közeli látnivalók

 Ezek automatikusan generált javaslatok.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

5,0
(1)
Boruzs András
2019-02-09 · Közösség
Erdemes vegigsetalni a Guckler Karoly uton, ahol nem csak a panorama erdekes. Le lehet kozben ereszkedni a Taborhegyi barlanghoz. Egy par lepesre be is lehet menni szetnezni. Utkozben a Guckler szikla is lathato egy emlektablaval. Kellemes kirandulas gyerekeknek is.
Mutass többet!
2019. február 9., szombat 16:54
Fénykép: András Boruzs, Közösség
Csak a szöveges értékelések jelennek meg.

A többiek fényképei


Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló Családoknak
  • 5 Közeli túrák
2017-10-17
könnyű nyitva
13,3 km
4:04 óra
519 m
379 m
1
Ettől: Hidvégi Brigitta,  Magyar Természetjáró Szövetség
2018-07-06
könnyű nyitva
6,1 km
2:00 óra
104 m
148 m
10
Ettől: Dömsödi Áron,  Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Budapest és Környéke

Szép kilátás: Éjszakai Guckler-kör

2019-02-04
közepes nyitva
8,1 km
2:32 óra
228 m
228 m
Ettől: Tenczer Gábor,  Magyar Természetjáró Szövetség
2017-08-18
nehéz nyitva
81,8 km
23:47 óra
2180 m
2180 m
Ettől: Péter Lánczi,  Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Budapest és Környéke

Hűvösvölgy - Rozália téglagyár (OKT-14.)

2017-02-28
könnyű Szakasz 14 nyitva
14,2 km
4:20 óra
525 m
625 m
16
Ettől: Szlatki Gabriella,  Magyar Természetjáró Szövetség
  • 5 Közeli túrák