Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
Tervezz túrát ide!
Beágyazás
Földtani érték

Bél-kő

Földtani érték · Bükk-vidék
Ennek a tartalomnak a szerzője
Magyar Természetjáró Szövetség Igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Bél-kői panoráma
    / Bél-kői panoráma
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Bél-kő a bélapátfalvai apátságtól
    / A Bél-kő a bélapátfalvai apátságtól
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Bél-kő a Gyári-tó partjáról
    / A Bél-kő a Gyári-tó partjáról
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Bél-kő
    / Bél-kő
    Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Az ejtőakna a palabányában
    / Az ejtőakna a palabányában
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Mészkőfal, és az elhordott pala helye
    / Mészkőfal, és az elhordott pala helye
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Távolban a Karancs (Bél-kő)
    / Távolban a Karancs (Bél-kő)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bél-kő
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fedett pihenőhely a palabányában
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bél-kő sebzett orma
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Széles völgyek, erdős dombhátak - a Heves-Borsodi-dombság látképe
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A palabánya, ahonnan már csaknem teljesen hiányzik a pala
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sziklás lejtők a Bél-kőn
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A palabánya mészkőfala, a fennsík és a Déli-Bükk találkozási pontja
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Mátrára a tanösvény kanyarjából
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátóhely a Bél-kő legmagasabb pontján
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Galya-tető tömbje (Bél-kő)
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a szlovákiai Kárpátok felé a Bél-kőről
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A déli letörés maradéka
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Déli-Bükk a Bél-kőről nézve
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kékes a bél-kői tanösvény egyik kanyarjából
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bél-kő látképe Bélapátfalva felől
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bél-kő alatt Bélapátfalva
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség

Talán nincs az országnak még egy annyira jellegzetes magaslata, mint a Bél-kőként ismert hegytömb. A lenyesett tetejű, látványosan sziklaráncos oldalú monstrum a Bükk-fennsík nyugati elvégződése, melyből helyenként 100 méternyi magasságot bontott el az évszázados bányászat. Oldalában tanösvény kanyarog fel, legmagasabb pontja pedig nagyszerű kilátóhely, melyről nem csak a döbbenetes bányaudvart, hanem a fél Északi-középhegységet is megcsodálhatjuk.

Bélapátfalva felől fölfelé tekintve harmonikaszerűen gyötört, éles peremű sziklapárkányokra lehetünk figyelmesek. A bél-kői bányászat itt sokáig teraszos-lépcsős műveléssel folyt, ennek hátrahagyott nyoma a Bükk nyugati arcának meghatározó látványeleme. Szabó Magda szavaival élve „a hegy ráncolja homlokát" - a felsértett lejtőkön egészen a '60-as évekig működött ez a típusú kitermelés, amikor is a veszélyessé vált falakat elhagyták, és a kőfejtést a hegy tetejére költöztették.

A panoráma

A kilátóteraszról gigászi, lenyesett kőzetplatóként fehérlik a bél-kői bánya maradványa, egy hosszúkás, kietlen sziklaudvar. Ami lendületesen vezeti tekintetünket a Mátra gerince felé - tőle balra a Déli-Bükk ellaposodó nyúlványai, jobbra fél Észak-Magyarország terül el. Síkságnak itt nincs helye, végtelen dombvidéket kereteznek magasabb hegységek: egészen távol a Börzsöny, északon Szlovákia kárpáti magaslatai. Jól felismerhető a Karancs tömbje, a Heves-Borsodi-dombság kúpjai, alant pedig Bélapátfalva házai. Hasonlóan megdöbbentő kilátás egészen biztosan nincs még egy az országban.

Ebből a szemszögből a legkönnyebb felmérni, mi is történt a Bél-kőn: a 20. század elejétől kb. 100 évig húzódó bányászat idején mintegy 19,5 millió tonna mészkövet vettek el a hegytől, aminek eredeti tömegéből kb. 7 millió köbméter hiányzik. Ezeket a cementgyár, illetve a 2. világháború után épült, égetett meszet előállító mészüzem hasznosította. A Bél-kő-hegy legmagasabb pontjáról nézelődünk, ami 815 méteren van, de középtájékon volt ezt 2 méterrel meghaladó pont is - onnan kb. 100 métert hordtak el. És bár keselyűk mára nem köröznek a sziklák fölött, valamint első ránézésre a kihalt sziklaudvar sem utal pezsgő élettérre, a fauna és flóra mégis kiemelkedő jelentőségű természetvédelmi területté teszi a Bél-kő lejtőit.

Fel a tanösvényen

Ha nekiindulunk az apátságtól a bél-kői kilátóhelyig kanyargó tanösvénynek (kb. 5 km, 7 állomás), a hegy minden jellegzetes vonását megvizsgálhatjuk. Az aszfaltcsík szakadatlan emelkedése közben magas bükkös borul fölénk. A hegytömb meredek oldalai eltérő mértékben találkoznak a nap fényével, ezért mikroklímájuk is jelentős különbségeket mutat. Ezt tükrözi a növényzet is, hiszen az árnyas hegylábon kiterjedt bükkösök uralkodnak, fölöttük, a lankás, napos lejtőket és tetőket a melegkedvelő tölgyesek foglalják el - szemben a megszokott sorrenddel. A nyers kőzetfelületek élővilága is sajátos: a sziklai fauna például balkáni hegységekét idézi, ám a naptól védett zugokban, az előbbiek közvetlen közelében havasi fajok virulnak. Ez a változatos (helyenként egészen kopár, máshol zárt erdős) élőhely a nemzeti park védelmét élvezi, ezért lehetséges turisztikai hasznosítása viták kereszttüzében áll. A Bél-kő kiváló terepe lehetne a sziklamászásnak és vasalt utak kialakításának, de ritka, fokozottan védett fajok is otthonra leltek ebben a mesterséges eredetű környezetben, ami megszenvedte már az emberi szándékot.

Az út egyik kanyarjából rálátunk a hajdanában fenségesnek leírt sziklaletörés egyetlen épen maradt részére, a délnyugati oromra. A sekélytenger alján képződött, eredetileg vízszintesen lerakódott mészkőrétegek gigászi tektonikus erők hatására (évmilliók alatt) függőleges lapokra préselődtek, később az erózió bontotta ki őket a gyorsabban pusztuló palaköpenyből. Elsőként (1984-ben) ezt a szegletet csatolták a nemzeti parkhoz, így ez az apró darabka megmaradhatott a hajdani Bél-kőből. A fennsík nyugati letörésének bércein feltételezhetően három kisebb erődítmény is állt, ezeknek ma már nyomát sem lelni.

A fennsík és a Déli-Bükk találkozóhelye

A tanösvény egy rövid szakaszon balra, a sziklák közelébe invitál az aszfaltról: a '60-as években bezárt palabánya udvarába. A bélapátfalvi cementgyárat szolgáló hegy nem csupán különösen tiszta mészkövével, hanem agyagpalájával is az ipart látta el. Geológiailag is érdekes a helyszín: a mészkő még a fennsíkot felépítő, míg a pala a Déli-Bükkre jellemző kőzetformáció képviselője. A tetemes (mész)kőfolyás a felső bányaudvar robbantásaiból legurult törmeléknyelv, de ha követjük a cserjésbe fúródó ösvényt, pár perc bozótharc után egy még különlegesebb formával szembesülhetünk. A függőleges üreget a két kőzet mezsgyéjén vájták a mészkőbe, és a lefejtett agyagpalát ejtették az aljára. Ahonnan a „palavágat" hegybelsőt áttörő furatán, lóvontatású csillékkel szállították az északi oldalra, hogy aztán a mészkővel együtt, kötélpályán jutassák le a cementgyárba. Ahogy a palát elbányászták, az ejtőakna feltárult. A hátramaradt falon felfedezhetjük azokat a karcokat, melyek az egymáshoz préselve elcsúszó mészkő- és palakőzetek súrlódása nyomán vésődtek - tulajdonképpen a fennsík és a Déli-Bükk anyagának határa tárul fel.

Kilátás a tanösvényről

A következő balkanyarból a déli horizont is megmutatkozik, de a geológiai csemegék sora sem ért még véget, mivel a térség keletkezésének egy másik epizódja keresztezi utunkat. A aszfalt barnás, göcsörtös kőzetet kerül: bazaltot, ami a jurában távolodó kéreglemezek határán, óceán mélyére ömlött. A hideg közegben a gyorsan bekérgesedő, „megfagyó" kőzet gömbölyded formákat öltött, innen származik neve, a „párnaláva" is. Vele Szarvaskőn találkozhatunk még, keskeny sávban bukkan elő itt, a Bükk nyugati peremén. A bazaltot e helyen befedte ugyan a pala, de a bányászat és az útépítés kibontotta a réteget. Átmászva a szalagkorláton, kinyílik a panoráma: előttünk a Szarvaskő fölé magasodó peremhegyek és a Déli-Bükk apró darabja, távolabb pedig a Mátra gerince takarja az Alföldet. TV-tornya miatt könnyen azonosítható a Kékes, nyugatabbra pedig a Galya-tető tömbje.

Nyitvatartás

Egész évben szabadon látogatható.

Árak:

Ingyenes

outdooractive.com User
Szerző
Dömsödi Áron
Frissítés: 2019-11-15

Tömegközlekedéssel

  • A buszról a Bélapátfalva, Városháza megállónál kell leszállni, hogy nekivághassunk a tanösvénynek.
  • Vonattal érkezve a Bélapátfalvi Cementgyár megálló a célpont.

Megközelítés

  • A tanösvény kezdőpontját az apátság mögötti parkolónál találjuk. Ehhez a K jelzést kell követnünk (1,5 km, 70 m szintemelkedés).
  • A bél-kői kilátóhelyre a Városháza buszmegállótól a K jelzésen kell elindulni dél (Eger) felé. Az apátság mögötti tisztásról egyenesen sétálva jutunk ki az aszfaltútra, amin jobb felé a K/ tanösvény-jelzést kell követni (6 km, 480 m szintemelkedés).
  • A Bélaptáfalvi Cementgyár vasúti megállóból a K jelzésen kell fölfelé indulnunk a fennsíkra. Elhaladunk a Gyári-tó mellett, és hosszasan kapaszkodunk a katonasírokig. Itt a csatlakozó S jelzésen induljunk jobbra! Amikor a Bél-kő-nyaknál ebből kiágazik a S▲ jelzés, azon folytassuk jobbra a kilátóhelyig (7,2 km, 528 m szintemelkedés)!

Autóval

  • Autóval a Gyári-tónál érdemes parkolni.
  • Ha a tanösvénynek vágnánk neki, az apátsági parkoló a megfelelő parkolóhely.
Navigáció Google Térképpel

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Ezt a tartalmat még senki sem kommentelte.


A többiek fényképei


Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló Családoknak