Kalapos-kövek
-
/ A Kalapos-kövekFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség -
/ A Kalapos-kövekFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség -
/ A Kalapos-kövekFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség -
/ A Kalapos-kövekFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség -
/ A Kalapos-kövekFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség -
/ A Kalapos-kövekFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség -
/ A Kalapos-kövekFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség -
/ A Kalapos-kövekFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ A Kalapos-kövekFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ A Kalapos-kövekFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ A Kalapos-kövekFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ A Kalapos-kövekFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
A Kőszegi-hegység legvadregényesebb részén zöldpalát találunk, melynek felszínen lévő sziklaalakzatai érdekes formákkal örvendeztetik meg az arra járó turistát. A környéken több apró barlangot is felkutathatunk.
A Kőszegi-hegységben zöldpalát csak Bozsok környékén lelünk. Kialakulása a földtörténeti középkorba (jura, kréta) tehető, amikor ezen a területen egy születő óceánhoz köthető vulkáni tevékenység folyt, melynek során bázisos-ultrabázisos kőzetek képződtek. A későbbi metamorfózis (a nyomás- és hőmérsékletváltozás átalakító ereje) ezeket a kőzeteket formálta át zöldpalává. A folyamat az Alpok felgyűrődéséhez köthető; egyik „módozatát" zöldpala fáciesnek nevezzük.
A tengeri környezetben üledékképződés is folyt. A meszes anyag keveredett az egykori vulkáni kőzetekkel, de megmaradt a metamorfózis után is puhább, könnyebben málló, lepusztuló (erodálódó) anyagként. A zöldpala-sziklák alakja annak köszönhető, hogy a meszes puhább rész gyorsabban pusztul, míg a keményebb kőzetek ("kalapok") jobban ellenállnak az időjárásnak.
Nyitvatartás
Egész évben szabadon látogatható.
Árak:
Ingyenes
Tömegközlekedéssel
- A Szombathelyről és Kőszegről induló buszokról a Bozsok, Rákóczi utca nevű buszmegállóig utazzunk!
-
Ha Velemből szeretnénk megközelíteni a Kalapos-köveket, a Szombathelyről, Kőszegről és Bozsokról induló járatokról a Velem, autóbusz-forduló nevű megállóban szálljunk le!
Megközelítés
- A bozsoki buszmegállóból északi irányba induljunk a Dél-dunántúli Kéktúra K jelzéseit követve (2,5 km).
-
Velemből délnyugat felé haladjunk a Kossuth Lajos úton a K+ jelzéseken! 1,1 km után a P jelzés keresztezi az utunkat. Ezen térjünk jobbra, nyugati irányba, majd 1,1 km után váltsunk balra a P▲ jelzésre, amely a Dél-dunántúli Kéktúra K jelzésébe torkollik. Ezen jobbra fordulva érünk a Kalapos-kövekhez (összesen 3,2 km).
Autóval
- Bozsokot az ország nyugati csücskében találjuk. Legegyszerűbben a Kőszeget Szombathellyel összekötő 87-es útról tudjuk megközelíteni az Ausztriával határos, átkelőhelyet is biztosító települést. Északi irányból Kőszegszerdahelyen át, dél felől pedig Bucsun keresztül jutunk a faluba.
-
Bozsok központjában, a Rákóczi út nyugati oldalán kialakított parkolóban is hagyhatjuk az autót, de a KRESZ szabályait betartva a faluban máshol is bőven találunk parkolási lehetőséget - például az utca északi (erdő felőli) részén, vagy az önkormányzat előtt.
-
Velembe szintén a 87-es útról juthatunk Kőszegszerdahelyen át. A település fő utcáján a buszfordulónál számtalan parkolási lehetőséget találunk.
- 4 Közeli túrák
" alpannonia" - Zubringer Grenze Rechnitz - Geschriebenstein
Írott-kő – Egyházasrádóc (DDK-01.)
Kubát Hugó emléktúrák - 30 TT
Kubát Hugó emléktúrák - 42 TT
- 4 Közeli túrák
Kérdések és válaszok
Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.
Értékelések
Ezt a tartalmat még senki sem kommentelte.
A többiek fényképei