Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
Túra tervezése ide
Beágyazás
Birtok

Szépalmapuszta

Birtok · Öreg-Bakony · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A szépalmapusztai ménes
    / A szépalmapusztai ménes
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szürkemarhák Szépalmapusztán
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ménes legel a hegyek alján Szépalmapusztán
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szépalmapuszta
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szépalmapuszta karámjainak hátterében a Bakony legmagasabb hegyei
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szépalmapuszta
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szürkemarhák Szépalmapusztán
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szépalmapuszta legelői
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Karámok közt vezet az út Szépalmapusztán
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az arborétum fenyvesei Szépalmapusztán
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség

Szépalmapuszta a Bakony egyik gyöngyszeme: a háttérben magasodó, erdős oldalú Kőris-hegy, a tágas legelőkön karámok közt kószáló ménes, az arborétum és az árnyas facsoportok együtt festői látványt nyújtanak.

Szépalmapusztára érkezni olyan, mintha hirtelen egy kissé giccses angol kosztümös sorozat jelenetébe csöppentünk volna. A hegyek alatt legelésző ménes és gulya, a Kőris-hegy erdő fedte lejtői, a karámok közt kanyargó köves út szokatlanul rendezett látványt nyújtanak. Az embernek könnyen az az érzése támadhat, hogy a tájhasználat olyan képe mutatkozik itt meg, mely máshol is „elvárható lenne".

Szépalmapusztának persze volt miből ilyenné fejlődnie: 1622-től az Esterházyak birtoka volt, egy századdal később ménesgazdasággá is vált. A majorságban a XI. század során még egy kénes forrás fakadt, mely azonban később kiszáradt. A terület a középkorban a Nagy Förtés nevet viselte, és sokáig királyi birtok volt. Mátyás király 1483-ban Szapolyai Istvánnak adományozta, később lett az Esterházy-családé. 

A 16. század elejétől az Enyingről származó Török család vette kezelésébe, ők telepítették a névadó almáskerteket. 1862-ben fontos esemény helyszíne volt Szépalma: Eszterházy Móric, Apponyi György, Majláth György és Deák Ferenc itt tanácskozott Ausztria és a Magyar Királyság jövőjéről, a kiegyezés lehetőségeiről.

A II. világháborút követő államosítások során a ménes a Bábolnai Állami Gazdaság tulajdonába került. 1994-ben már svájci magántulajdonban volt - az erősen leromlott állapotú épületek rekonstrukciója ekkor történt meg. A fasorok közt az igényes Hotel Szépalma bújik meg szintén rendben tartott gazdasági épületekkel. Az utóbbi években lovas gyermekfaluval bővült az épületegyüttes.

1919 és 1940 közt fenyőarborétumot hoztak létre a lankás lejtőkön. Benne sétálva ráakadhatunk a legnevezetesebb szépalmai lovak síremlékeire. A szálloda mellett megtalálható az utolsó grófnak, az arborétum létestítőjének, Pejacsevich Mikónak a sírkertje.

Nyitvatartás

Nyitva

Egész évben szabadon látogatható.

Árak:

Ingyenes

outdooractive.com User
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2020-03-23

Tömegközlekedéssel

  • A Borzavár, posta buszmegállóba érkezve juthatunk legközelebb Szépalmapusztához.
  • A Porva, Fűrésztelep megállóból is vezet turistaút Szépalmapusztára.
  • Hosszabb úton a Bakonybél, felső buszmegállóból is eljuthatunk Szépalmára.

Megközelítés

  • Borzavárról induljunk nyugat felé az Országos Kéktúra K jelzésén! Ez egyenesen Szépalmára vezet (3,1 km, 78 m szintemelkedés).
  • Porván a dél felé startoló S jelzésen kell megkezdenünk utunkat. Ez beletorkollik a K jelzésbe, melyen jobbra tartva rövidesen Szépalmapusztára érkezünk (4 km, 128 m szintemelkedés).
  • Bakonybélben induljunk tovább a falu belseje felé az úton! A Z jelzést kell követnünk. Ez az út kanyarjánál jobbra tér a fák közé. Átjutunk a Száraz-Gerence-völgybe, aminek aszfaltján a S jelű turistautat kell követnünk, mely Szépalmapusztára vezet (7,3 km, 220 m szintemelkedés).

Autóval

  • Borzaváron a községháza környékén parkolhatunk.
  • Porván a főutcából kiágazó Bakonyérköz utca végén, a mezőszélen hagyhatjuk az autót, vagy a főutca szélesebb részein próbálkozhatunk.
  • Bakonybélben, ahol a Jókai utca bal felé kezd kanyarodni, hogy a falu központjába térjen, erdészeti út ágazik ki jobbra (ezen halad a turistajelzés). Itt, az út elejénél parkolhatunk.
Navigáció Google Térképpel

Túrák ide:

Típus
név
Hossz
Időtartam
Szintemelkedés
Szintcsökkenés
10,3 km
3:15 óra
400 m
400 m
18,9 km
5:35 óra
514 m
514 m
Szakasz 8 Városlőd - Zirc (OKT-08.)  ›
40,9 km
12:10 óra
1095 m
1005 m
Mutasd a térképen!

Közeli látnivalók

 Ezek automatikusan generált javaslatok.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.


A többiek fényképei


Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló
  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • Új pont
  • mutasd a képeket képek elrejtése
  • 3 Közeli túrák
Gyalogtúra · Öreg-Bakony

Tekeres-kúti tekergés

2020-04-07
közepes nyitva
10,3 km
3:15 óra
400 m
400 m
Közepesen nehéz, csúcsmászós körtúra Szépalmapusztáról a Kőris-hegyre halomsírokkal, barlangokkal.
1
Szerző: Dr. Szentes Szilárd,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Bakony-vidék

Zirc körüli hegyeken

2020-03-05
közepes nyitva
18,9 km
5:35 óra
514 m
514 m
Zircről induló, kényelmesen járható terepen vezető körtúra. Az útvonal érinti a környék lakott helyeit: Borzavárat, Szépalmapusztát, Pálihálást és ...
Szerző: Kisida András,   Magyar Természetjáró Szövetség
Többnapos gyalogtúra · Dunántúl

Városlőd - Zirc (OKT-08.)

2017-04-05
közepes Szakasz 8 nyitva
40,9 km
12:10 óra
1095 m
1005 m
A Kéktúra ezen a szakaszon megérkezik a Bakony leginkább hegyvidéki jellegű részére. Ennek megfelelően meredek és hosszú kaptatók, hatalmas ...
2
Szerző: Dömsödi Áron,   Magyar Természetjáró Szövetség
  • 3 Közeli túrák