Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
Túra tervezése ide
Beágyazás
Bánya

Alginitbánya Gérce mellett

Bánya · Kemeneshát · zárva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Az egyik, már elárasztódott tárna
    / Az egyik, már elárasztódott tárna
    Fénykép: $ztankó Ƀálint, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Leveles alginit
    Fénykép: Knoll József, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=2173506
  • / Az alginitbánya egy részlete
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Alginit
    Fénykép: Alginit Kft.
  • / A kőzet
    Fénykép: Alginit Kft.
  • / A gércei bánya
    Fénykép: Alginit Kft.

Nem is gondolnánk, amikor elsétálunk egy bánya mellett, hogy milyen érdekes véletlenek járultak hozzá a keletkezéséhez évmilliókkal ezelőtt. Első hallásra talán az is furcsa lehet, hogy az itt található kőzet a mezőgazdaságban és az állattartásban is csodákat művel. Még a gyógyászatban is találkozhatunk a magas szervesanyag-tartalmú alginittel. 

Az alginit keletkezése a vulkáni tevékenységhez köthető. A pliocén korban, vagyis nagyjából 3-5 millió évvel ezelőtt a Kárpát-medence tórendszerében heves vulkánkitörések követték egymást, amiből létrejöttek a mai bazalthegységek. A vulkanizmus következményeként tufagyűrűk is keletkeztek, ezeknek a belsejét idővel víz töltötte ki. Az így kialakult krátertavacskákat  az alulról feltörő hévízforrások felmelegítették, mikroelemekben és ásványokban gazdagították, miközben a tufából is értékes anyagok oldódtak ki. Ebben a zárt, ideális környezetben egyszerű növények és állatok telepedtek meg a vízfelszínen, mint például a zöldalga, és nagymértékben elszaporodtak. Amikor ezek elhaltak, leülepedtek a krátertó fenekére, és a vízpartról behulló növényrészekkel együtt a légmentes környezetben rothadó iszappá álltak össze. Ahogy a tavak idővel feltöltődtek, az iszapba előszeretettel jártak dagonyázni az itt élő tulkok, egyéb nagy testű állatok. Az elpusztult tetemek és a biokémiai folyamatok eredményeként a terület foszforban is gazdaggá vált. Néhány millió év alatt ebből a leülepedett, tömörödött masszából keletkezett az alginit. 

Nem is hinnénk, hogy egy ilyen bizarr módon létrejövő anyagnak mennyiféle felhasználási lehetősége van. Kialakulásából következő magas ásványtartalma miatt előszeretettel használják a termőtalaj javítására. Állati trágyába is keverik, illetve műtrágya helyett alkalmazzák, így mesterséges vegyszerek nélkül érik el kívánt a hatást. Tavasszal a növények leveleire permetezve hatásos védelmet kapnak a károkozók ellen. 

A gyógyászatban iszappakolás alapanyagaként találkozhatunk vele, ami ízületi és reumatikus fájdalmak kezelésére kiváló. A bőr regenerálására is alkalmas, a pikkelysömörben szenvedők jól ismerik. Hihetetlen, de még gyógyhatású italokban is fellelhető a kőzetszármazék. 

Hazánkban 1973-ban fedezték fel az első alginittelepet Pula határában; azóta több lelőhelyre is bukkantak például Egyházaskesző és Várkesző között, vagy itt, Gérce határában. Az Országos Kéktúra nyomvonala melletti, több mint 2 négyzetkilométer kiterjedésű tufagyűrű hazánk legnagyobbja. 

Aki erre jár, vegye figyelembe, hogy a bánya ipari terület, ahova belépni veszélyes és tilos!

Nyitvatartás

Ma zárva van

A bánya ipari területe nem látogatható, de a mellette haladó turistaútról betekinthetünk a működés mindennapjaiba.

Árak:

Ingyenes

outdooractive.com User
Szerző
Szabó Eszter
frissítve: 2018-04-12

Tömegközlekedéssel

  • A Sárvár és Bögöte/Zalaegerszeg/Vásárosmiske/Celldömölk között közlekedő buszokról a Gérce, könyvtár nevű megállóban érdemes leszállni. 
  • Ha északról szeretnénk megközelíteni a bányát, akkor a Sárvárról és Celldömölkről induló buszokról a Sitke, Hercseghegy nevű megállóban szálljunk le!

Megközelítés

  • Gércén a buszmegállóból északi irányba induljunk, majd az első utcán kanyarodjunk jobbra a K jelzéseket követve! 1,5 km-es sétával érünk a bányához. 
  • A Sitkéhez közeli buszmegállóból északkelet felé induljunk az út mentén, majd 20 méter múlva térjünk jobbra az Országos Kéktúra K jelzésein (1,3 km)!

Autóval

Sárvár felől Gércét a 84-es, Sitkét pedig a 834-es útról érjük el. 

  • Mindkét faluban a KRESZ szabályainak megfelelően parkolhatunk. 

Koordináták

DD
47.229215, 17.013230
DMS
47°13'45.2"N 17°00'47.6"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
33T 652398 5232602
w3w 
///emelt.gabona.fiatalság
Navigáció Google Térképpel

Túrák ide:

Típus
Név
Hossz
Időtartam
Szintemelkedés
Szintcsökkenés
71,6 km
18:40 óra
450 m
455 m
Mutasd a térképen!

Közeli látnivalók

 Ezek automatikusan generált javaslatok.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.


A többiek fényképei


Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló
  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
  • 1 Közeli túrák
Többnapos gyalogtúra · Zalai-dombság

Sárvár - Sümeg (OKT - 02.)

könnyű Szakasz 2 nyitva
71,6 km
18:40 óra
450 m
455 m
A második az Országos Kéktúra leghosszabb síkvidéki szakasza. Gyakorlatilag végig lapos terepen kanyarog, emelkedőt csupán a Kemeneshát környékén ...
3
Szerző: Magyar Természetjáró Szövetség,   Magyar Természetjáró Szövetség
  • 1 Közeli túrák