Meleg-mányi-vízesés

A mecseki mésztufagátak legnagyobbika, a drasztikus hatású Meleg-mányi-vízesés hatalmas torlaszként tűnik elő a völgy őserdőszerű sűrűjéből egy széles, pihenőhellyel felszerelt mélyedésben. A patak útjában köríves, gömbölyded formákra szabdalt, barna sziklabordák lefelé szélesedő lépcsője tornyosul.

Az ősöreg bükkök gyökérfonatai által keretezett sziklalépcső keletkezése összetett folyamat, mely nagyjából 15 ezer éve vette kezdetét, és napjainkban is tart. A lehulló csapadék átszivárog a talajon, közben szénsavtartalma megnő, majd a mészkő belsejébe nyelődik annak repedéshálózatán keresztül. A mélyben magába oldja a karbonátos kőzetek mészanyagát, és a felszínre lépve (a megváltozott viszonyok hatására) szénsavtartalma elillan, ennek nyomán a mész kiválik. Az így lerakódó édesvízi mészkőből igazi lépcsőkolosszus (tetaratagát) épült a Meleg-mányi-völgyben. Ez jelentős esőzések után, vagy a hótakaró elolvadását követően erőteljes vízesésként tündököl legszebb formájában. E folyamatok eredményeképpen a környező völgyekben kisebb-nagyobb gátrendszerek, sziklalépcsők alakulnak ki a patakmedrekben, mésztufa pedig a rátelepedett talaj alatt teljes völgyszakaszokat is bélelhet - akár több tíz méter vastagságban. Mivel a növényi részek elbomlanak belőle, a kőzettest üregessé, lyukacsossá válik.

A vízesés mellett fakad a Meleg-mányi-forrás, de a zuhatagot építő patak a völgyben följebb, az Anyák kútjából ered. A Mánfa és Pécs közötti karsztterület forrásai a Mecsek bonyolult felépítésének köszönhetően a hegység legnagyobb hozamú vízfakadásai: a barlangokat rejtő mészkő testébe más kőzetek pikkelyei ékelődnek, amelyek a mélyben vándorló karsztvíz útjában helyenként gátakat képeznek. A torlaszok mögött felgyűlik a víz, a források pedig e gátak túlfolyóiként működnek (pl. Gyula-, Kánya-, Vízfő-forrás stb.).

Az egyre jobban megcsappanó csapadékutánpótlás miatt igazi vízesést már csak ritkán, főleg nagyobb hóolvadások és esős időszakok lecsengésével látni a Meleg-mányi-völgyben; ilyenkor, ereje teljében, lehengerlő látványt nyújt. Ezenkívül rendszerint alig csörgedező patak nedvesíti csak a sziklalépcsőt, de méretei és szokatlan formája okán ekkor sem fog csalódást okozni.

A völgy neve egyébként az egykor a közelben létezett Melegmál faluéból származhat - a Mál, Mán, Mány szó pedig napos hegyoldalt jelentett. A vízesés meglátogatása összeköthető a Petnyák- és a Nagy-Mély-völgy felkeresésével, amelyekben szintén szép mésztufaformákat (vízesések, lépcsők, zúgók) láthatunk, és az erdőkép is hasonlóan pazar.

Nyitvatartás

Árak: