Fátyol-vízesés

A vízesés szó hallatán talán nem a Fátyol-vízesést képzeljük magunk elé először: ennek ugyanis nem magassága, sokkal inkább hossza van, mégpedig 17 méter, melyet 18 lépcső épít fel. A lépcsők kialakulása igen érdekes jelenség, mely a víz és a mészkő különös viszonyáról tanúskodik.

A Bükk a kárpáti hegységívben elszórtan felszínre kerülő mészkőtakarók egyikéből épül fel. Mészköve jól karsztosodik, ezért Magyarország legszebb, legváltozatosabb karsztegyüttesét találjuk a hegységben. A víz képes oldani a mészkövet, így járatokat alakít ki benne. Az átlagosan kb. 800 méter magas Bükk-fennsíkra hulló csapadék elnyelődik a felszínről, a mélybe jutva pedig szövevényes barlangrendszereket épít, réseken és nagyobb hasadékokon keresztül vándorol a hegyvidék pereme felé. A fennsík tövében ezért számos bővizű forrás működik, melyek hosszabb-rövidebb patakokat táplálnak. A Szalajka-forrás működése is e folyamat eredménye.

Amikor a víz a mészkővel érintkezik, és annak belseje felé hatol, szénsavtartalmával a kőzet egy kis részét feloldja. Amikor a patak kilép a barlangból, a szén-dioxid elillan, és a korábban a vízbe oldódott mésztartalom elkezd kiválni. A mésztufa, vagy ahogy régebben (a lukacsossága okán) nevezték, a darázskő belepi a patakmederbe került akadályokat (pl. a fatörzseket). Az így születő lépcsőkön átbukdácsoló víz zúgói varázsolják különleges szépséggé a Fátyol-vízesést. A moszatok és mohák szintén szén-dioxidot vonnak el a vízből, ezzel gyorsítják a mésztufa képződését és építik a lépcsőket.

A név eredetére két magyarázat is szolgál: az egyik szerint a vízpermet, a másik szerint viszont a világos, csipkézett mésztufa után nevezték el.

A vízesést kerítés védi a sérülékeny szépségre kíváncsi turisták hada elől, ezért leginkább csak szemből, de tisztes távolságból nézelődhetünk. Aki természetes környezetben, testközelből vizsgálná meg a jelenséget, annak ajánlott a Bükk keleti részén a Szinva-völgybe csatlakozó Sebes-víz patakját felkeresnie: ott vadabb, természetes körülmények közt jött létre egy magasabb mésztufalépcsőkből álló, meredekebb vízesés. (És találunk még ilyeneket a Mecsekben is, legismertebb közülük a szintén természetes állapotában szemlélhető Meleg-Mányi-völgy mésztufagátja.)

Ha ellátogatunk a Fátyol-vízeséshez, a legjobban a tavaszi, hóolvadás utáni időszakkal járunk; ekkor a patak festői látványt nyújtva, igen nagy vízhozammal zubog alá. Nyáron viszont sokszor alig csordogál, olykor el is apadhat - a csapadékviszonyok függvényében. Készüljünk arra, hogy jó időben, hétvégén hatalmas tömegek keresik fel a helyszínt.

Nyitvatartás

Árak: