Visegrádi Fellegvár
Több mint 700 éve őrzi a Dunakanyart a visegrádi Fellegvár. A romjában is lenyűgöző vár egykor királyok székhelye, a korona őrzője és történelmi események színhelye volt. Falai mellől csodálatos panoráma nyílik az ország egyik legszebb tájára.
Már a rómaiak is
Visegrádnak nem a ma látható Fellegvár volt az első erődítménye. A korábbi visegrádi vár a Dunához közelebb, a mai Sibrik-dombon épült egy egykori római építmény helyén. I. Constatinus császár idejében, a 4. században épült Pone Navata elnevezésű erőd a Duna menti limes legjelentősebb építménye volt, amely valószínűsíthetően az 5. század után már lakatlan volt. Ennek falaira épült a 11. században az ispáni vár, az egyik első magyar vármegye, Visegrád vára. Első írásos említése 1009-ből ismert, a latin nyelvű oklevél már Visegrádként, azaz magas várként említi a helyet. 1083-ban László király itt tartotta fogva ellenlábasát, a korábbi királyt, Salamont, akiről – tévesen – a sokkal később épült Alsóvár tornyát elnevezték. Miután az ispánság Esztergomba költözött, a hely elvesztette jelentőségét, és a tatárjárásban el is pusztult.
Építkezés
Az 1241-42-es tatárjárást követően IV. Béla egy újabb támadástól tartva kővárak építését rendelte el az addig leginkább elterjedt földvárak helyett. Birtokadományaival is erre ösztönözte a nagybirtokos nemeseket, sőt, a királyi család is példát mutatott. Visegrádot ugyanis a király és felesége, Laszkarisz Mária királyné építtette 1250-1260 körül, a királyné hozományából.
A kettős várrendszer egy felső és egy alsó várból állt, a kettőt völgyzárófal kötötte össze, amely a Duna partján álló őrtoronyban végződött. A falakon vezetett az a középkori, Esztergomból Budáig tartó út, amit északon a kaputorony, délen pedig egy kapu zárt le. A felsővár eleinte a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt.
Királyok vára
Az Anjou-házból való Károly Róbert (I. Károly) volt az első uralkodó, aki királyi székhellyé tette Visegrádot, miután ostrommal megszerezte azt Csák Mátétól. A király kibővítette és korszerűsítette a várat, miközben a városban, a Duna partján is épített házat magának. Ebből a házból lett később (fia, Nagy Lajos király idején) a királyi palota, ahol a lovagi tornáknak is megfelelő teret alakítottak ki.
A királyi koronát is Károly Róbert hozatta ide, ami kis megszakításokkal addig itt is maradt, amíg a török elől el nem kellett menekíteni. A korona kalandos életének egyik krimibe illő, fontos epizódja is a várhoz köthető: Habsburg Albert halálát követően özvegye, Erzsébet királyné megbízásából egy udvarhölgye ellopta a gyermek V. László számára a koronát a visegrádi fellegvárból, hogy azzal hivatalosan is megkoronázza. A krimibe illő tett polgárháborúhoz vezetett. A koronát csak 23 évvel később, 1463-ban vásárolta vissza Mátyás király Bécsben 80 000 aranyforintért – ez volt az oka, hogy hat éven keresztül korona nélkül uralkodott.
1335-ben meghatározó történelmi jelentőségű esemény zajlott a várfalak közt: hosszú évek előkészítése után Károly Róbert diplomáciai találkozóra hívta Luxemburgi János cseh királyt és Nagy Kázmér lengyel királyt, hogy békés módszerekkel rendezzék a konfliktusokat. A kelet-európai királytalálkozó eredményes volt, a „visegrádi országok” között erős és jól működő szövetség jött létre, ami kereskedelmi együttműködést is jelentett. (Az esemény emlékére rendezik meg 1985 óta minden évben a legnépszerűbb visegrádi programot, Nemzetközi Palotajátékokat.)
A vár kibővítése, további korszerűsítése Luxemburgi Zsigmond idejében történt: ő azért is fontos szereplője a visegrádi vár történetének, mert ő volt az egyetlen magyar király, akit Visegrádon koronáztak meg. Uralkodása alatt a visegrádi a térség legnagyobb és legpompásabb várának számított. Később áttette székhelyét Budára, innentől kezdve a Dunakanyarban álló vár inkább alkalmi rezidenciának, yári pihenőnek számított.
A visegrádi palota és fellegvár második virágkorát Mátyás király és Beatrix uralkodása alatt élte, ekkor válik igazi reneszánsz udvarrá: a kor legkiválóbb tudósai és művészei fordulnak meg itt. Mátyás az 1470-es évek végén, az 1480-as évek elején egyszerre újíttatta fel a palotát és a fellegvárat is. A késő gótikus átépítések, a boltíves termek, a palota gótikus hálóboltozata és számos, itáliai mesterektől való alkotás is ebből az időből való, és ezeknek a maradványait láthatjuk ma a királyról elnevezett múzeumban.
Török pusztítástól a rekonstrukcióig
A török hódítás vetett véget a fénykornak: a hosszú évtizedes harcok során Visegrádot - stratégiai fontosságú vár lévén - rengeteg támadás érte, így 1685-re már olyan romos állapotba került, hogy hadászati funkcióját teljesen elvesztette.
A következő évszázadban a szokásos történet szerint a visszatelepülő lakosok széthordták a vár köveit, és csak 1868-ban, Viktorin József helyi plébános kezdeményezésére kaptak védettséget a maradványok. A régészeti feltárás 1871-72-ben, Henszlmann Imre vezetésével kezdődött, majd 1927-től kezdve Schulek János végzett leletmentést és állagmegóvást. Végül csak 1965-től indultak meg a helyreállítási munkálatok, amelyek napjainkban is tartanak.
Ma a várban elsősorban az innen nyíló elképesztő panorámában gyönyörködhetünk, de kiállításokat is láthatunk a vár történetéről, az évszázadokig itt őrzött koronáról, valamint a középkori élet mindennapjairól. Egy panoptikumban még a visegrádi királytalálkozó résztvevőivel is megismerkedhetünk.
A szerző tippje:
- Ha a Fellegvár a látogatásunk célpontja, ne hagyjuk ki az Alsóvárat a Salamon-toronnyal és a palotát sem! Egy sétával is összeköthetjük a három látnivalót.
- Amennyiben autóval érkezünk, ne felejtsük, hogy az ország egyik legszebb panoráma autóútja vezet fel a hegy tetejére!
- Úgy készüljünk, hogy ha teljesen be akarjuk járni a várat, meredek lépcsők is várnak ránk!
- Autóval szintén könnyen megközelíthető a Sibrik-domb, ahol a római erőd és az első visegrádi vár falainak maradványait nézhetjük meg.
Nyitvatartás
A vár az év minden napján nyitva van.
március 1. - március 31.:
- minden nap: 9:00 - 17:00
április 1. – szeptember 30.:
- minden nap: 9:00 - 18:00
október 1. - 25. :
- minden nap: 9:00 - 17:00
október 26. -november 30.:
- minden nap: 9:00-16:00
december 1. - december 23. :
- péntek, szombat, vasárnap: 09:00 - 15:00
december 24. és 25.:
- ZÁRVA
december 26. - január 7.:
- minden nap: 09:00 - 16:00
január 8. - február 29. :
- péntek, szombat, vasárnap: 09:00 - 16:00
Árak:
Belépők (2023. január 1-től érvényes árak):
- Felnőtt: 2000 Ft
- Diák/nyugdíjas: 1000 Ft
Kedvezmények:
- 6 év alatt és 70 év fölött ingyenes
- Családi nap: minden hónap utolsó vasárnapján a rendeletben meghatározottak köre (pl. 18 év alatti gyermekek és kisérő szülők) számára ingyenes.
- A magyar állam nemzeti ünnepein (március 15., augusztus 20. és október 23.) a belépés mindenki számára ingyenes.
Parkolás a Fellegvár előtt:
- busz: 1900 Ft/óra
- autó: 900 Ft / 2 óra, a további megkezdett órák 550 Ft / óra
Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2023 áprilisi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgálatató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!
Tömegközlekedéssel
- A távolsági buszról a Visegrád, nagymarosi rév vagy a Visegrád, hajóállomás nevű megállóban érdemes leszállni.
- Sétahajóval is érkezhetünk Esztergom vagy Budapest irányából.
- A túlparti Nagymarosról a révvel jutunk át.
Megközelítés
- A rév megállójából az Országos Kéktúra K jelzéseit kell követnünk egészen a vár bejáratáig (1,7 km).
- A hajóállomással szemközti lépcsőn érjük el a Salamontorony utcát, amin balra induljunk el a K+ jelzések mentén. A Salamon-torony után 500 méterre térjünk jobbra a KL jelzésre, ami a vár bejáratáig kalauzol bennünket (összesen 1,5 km).
- A parkolóból a lépcsők vezetnek a vár bejáratához.
Parkolás
- A Fellegvárnak saját, fizetős parkolója van.
Árak:
- személygépkocsi: 300 Ft/óra
- busz: 1200 Ft/óra
Koordináták
Ajánlatok a környéken
Vannak, akik több hétvégét is eltöltenek Visegrád környékén túrázva, kirándulgatva, hogy felfedezzék nevezetességeit, látnivalóit. Fogadjunk, hogy ...
Visegrádi történelmi épületei között, elragadó természeti környezetben vezet ez a kirándulás. Nem csupán a vár, a kilátó vagy a városszéli villák, ...
Erdők ölelte, hangulatos, de szilárd burkolatú úton fedezzük fel Visegrádról indulva a környék népszerű kirándulóhelyét.
Buja erdőben előbukkanó, sötét andezitóriások, zárt rengetegekre nyíló kilátások és a völgyében sziklabordákat kerülgető, kőgörgeteges patak ...
Kevés kilométert számláló, de annál élvezetesebb kör, ahol a történelmi emlékektől a természeti szépségeken át a sportos suhanásig mindenben lehet ...
Az útvonal felfűz mindent, ami a Visegrádi-hegységre jellemző: mély, szurdokszerű völgyet, sötét andezitsziklákat, a Duna kanyarjára néző panorámát ...
A Kéktúra 17. szakasza átvezet a vadregényes Magas-Börzsöny hatalmas erdővidékén, felkapaszkodik annak legmagasabb csúcsára, de ellátogat a ...
Ez a túra igazi csemege azoknak, akik számtalan kilátópontról és épített kilátóból szeretnének gyönyörködni a Dunakanyar lenyűgözően szép látképében.
Mutass mindent
Visegrádi Fellegvár
2025 Visegrád
Tulajdonságok
- 8 Közeli túrák
Kérdések és válaszok
Értékelések
A közösség fényképei