Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide
Vár

Visegrádi Fellegvár

· 1 értékelés · Vár · Visegrádi-hegység
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A visegrádi vár
    / A visegrádi vár
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A visegrádi vár
    Fénykép: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A visegrádi várhegy a tetején a Fellegvárral Nagymarosról nézve
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fellegvár a nagymarosi vasútállomásról nézve
    Fénykép: Szabó Eszter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A fellegvár a Dunáról nézve
    Fénykép: $ztankó Ƀálint, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Duna látképe a Visegrádi várból
    Fénykép: Tassy Márk, Magyar Természetjáró Szövetség
Több mint 700 éve őrzi a Dunakanyart a visegrádi Fellegvár. A romjában is lenyűgöző vár egykor királyok székhelye, a korona őrzője és történelmi események színhelye volt. Falai mellől csodálatos panoráma nyílik az ország egyik legszebb tájára.

Már a rómaiak is

Visegrádnak nem a ma látható Fellegvár volt az első erődítménye. A korábbi visegrádi vár a Dunához közelebb, a mai Sibrik-dombon épült egy egykori római építmény helyén. I. Constatinus császár idejében, a 4. században épült Pone Navata elnevezésű erőd a Duna menti limes legjelentősebb építménye volt, amely valószínűsíthetően az 5. század után már lakatlan volt. Ennek falaira épült a 11. században az ispáni vár, az egyik első magyar vármegye, Visegrád vára. Első írásos említése 1009-ből ismert, a latin nyelvű oklevél már Visegrádként, azaz magas várként említi a helyet. 1083-ban László király itt tartotta fogva ellenlábasát, a korábbi királyt, Salamont, akiről – tévesen – a sokkal később épült Alsóvár tornyát elnevezték. Miután az ispánság Esztergomba költözött, a hely elvesztette jelentőségét, és a tatárjárásban el is pusztult.

Építkezés

Az 1241-42-es tatárjárást követően IV. Béla egy újabb támadástól tartva kővárak építését rendelte el az addig leginkább elterjedt földvárak helyett. Birtokadományaival is erre ösztönözte a nagybirtokos nemeseket, sőt, a királyi család is példát mutatott. Visegrádot ugyanis a király és felesége, Laszkarisz Mária királyné építtette 1250-1260 körül, a királyné hozományából.

A kettős várrendszer egy felső és egy alsó várból állt, a kettőt völgyzárófal kötötte össze, amely a Duna partján álló őrtoronyban végződött. A falakon vezetett az a középkori, Esztergomból Budáig tartó út, amit északon a kaputorony, délen pedig egy kapu zárt le. A felsővár eleinte a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt.

Királyok vára

Az Anjou-házból való Károly Róbert (I. Károly) volt az első uralkodó, aki királyi székhellyé tette Visegrádot, miután ostrommal megszerezte azt Csák Mátétól. A király kibővítette és korszerűsítette a várat, miközben a városban, a Duna partján is épített házat magának. Ebből a házból lett később (fia, Nagy Lajos király idején) a királyi palota, ahol a lovagi tornáknak is megfelelő teret alakítottak ki.

A királyi koronát is Károly Róbert hozatta ide, ami kis megszakításokkal addig itt is maradt, amíg a török elől el nem kellett menekíteni. A korona kalandos életének egyik krimibe illő, fontos epizódja is a várhoz köthető: Habsburg Albert halálát követően özvegye, Erzsébet királyné megbízásából egy udvarhölgye ellopta a gyermek V. László számára a koronát a visegrádi fellegvárból, hogy azzal hivatalosan is megkoronázza. A krimibe illő tett polgárháborúhoz vezetett. A koronát csak 23 évvel később, 1463-ban vásárolta vissza Mátyás király Bécsben 80 000 aranyforintért – ez volt az oka, hogy hat éven keresztül korona nélkül uralkodott.

1335-ben meghatározó történelmi jelentőségű esemény zajlott a várfalak közt: hosszú évek előkészítése után Károly Róbert diplomáciai találkozóra hívta Luxemburgi János cseh királyt és Nagy Kázmér lengyel királyt, hogy békés módszerekkel rendezzék a konfliktusokat. A kelet-európai királytalálkozó eredményes volt, a „visegrádi országok” között erős és jól működő szövetség jött létre, ami kereskedelmi együttműködést is jelentett. (Az esemény emlékére rendezik meg 1985 óta minden évben a legnépszerűbb visegrádi programot, Nemzetközi Palotajátékokat.)

A vár kibővítése, további korszerűsítése Luxemburgi Zsigmond idejében történt: ő azért is fontos szereplője a visegrádi vár történetének, mert ő volt az egyetlen magyar király, akit Visegrádon koronáztak meg. Uralkodása alatt a visegrádi a térség legnagyobb és legpompásabb várának számított. Később áttette székhelyét Budára, innentől kezdve a Dunakanyarban álló vár inkább alkalmi rezidenciának, yári pihenőnek számított.

A visegrádi palota és fellegvár második virágkorát Mátyás király és Beatrix uralkodása alatt élte, ekkor válik igazi reneszánsz udvarrá: a kor legkiválóbb tudósai és művészei fordulnak meg itt. Mátyás az 1470-es évek végén, az 1480-as évek elején egyszerre újíttatta fel a palotát és a fellegvárat is. A késő gótikus átépítések, a boltíves termek, a palota gótikus hálóboltozata és számos, itáliai mesterektől való alkotás is ebből az időből való, és ezeknek a maradványait láthatjuk ma a királyról elnevezett múzeumban.

Török pusztítástól a rekonstrukcióig

A török hódítás vetett véget a fénykornak: a hosszú évtizedes harcok során Visegrádot - stratégiai fontosságú vár lévén - rengeteg támadás érte, így 1685-re már olyan romos állapotba került, hogy hadászati funkcióját teljesen elvesztette.

A következő évszázadban a szokásos történet szerint a visszatelepülő lakosok széthordták a vár köveit, és csak 1868-ban, Viktorin József helyi plébános kezdeményezésére kaptak védettséget a maradványok. A régészeti feltárás 1871-72-ben, Henszlmann Imre vezetésével kezdődött, majd 1927-től kezdve Schulek János végzett leletmentést és állagmegóvást. Végül csak 1965-től indultak meg a helyreállítási munkálatok, amelyek napjainkban is tartanak.

Ma a várban elsősorban az innen nyíló elképesztő panorámában gyönyörködhetünk, de kiállításokat is láthatunk a vár történetéről, az évszázadokig itt őrzött koronáról, valamint a középkori élet mindennapjairól. Egy panoptikumban még a visegrádi királytalálkozó résztvevőivel is megismerkedhetünk.

 

A szerző tippje:

  • Ha a Fellegvár a látogatásunk célpontja, ne hagyjuk ki az Alsóvárat a Salamon-toronnyal és a palotát sem! Egy sétával is összeköthetjük a három látnivalót.
  • Amennyiben autóval érkezünk, ne felejtsük, hogy az ország egyik legszebb panoráma autóútja vezet fel a hegy tetejére!
  • Úgy készüljünk, hogy ha teljesen be akarjuk járni a várat, meredek lépcsők is várnak ránk!
  • Autóval szintén könnyen megközelíthető a Sibrik-domb, ahol a római erőd és az első visegrádi vár falainak maradványait nézhetjük meg.

Nyitvatartás

A vár az év minden napján nyitva van.

március 1. - március 29.:

  • minden nap: 9:00 - 17:00

március 30. – szeptember 30.:

  • minden nap: 9:00 - 18:00

október 1. - 26.:

  • minden nap: 9:00 - 17:00

október 27. – december 1.:

  • minden nap: 9:00 - 16:00

december 2. - december 23.:

  • péntek, szombat, vasárnap: 10:00 - 15:00

december 24.: 

  • ZÁRVA

december 25. - január 8.:

  • minden nap: 10:00 - 16:00

január 10. - február 22.:

  • péntek, szombat, vasárnap: 10:00 - 16:00

Árak:

Jegyárak:

  • Felnőtt: 1700 Ft 
  • Diák/nyugdíjas: 850 Ft 

Kedvezmények:

  • 6 év alatt és 70 év fölött ingyenes
  • Családi nap: minden hónap utolsó vasárnapján a rendeletben meghatározottak köre (pl. 18 év alatti gyermekek és kisérő szülők) számára ingyenes.
  • A magyar állam nemzeti ünnepein (március 15., augusztus 20. és október 23.) a belépés mindenki számára ingyenes.

Parkolás a Fellegvár előtt:

  • busz: 1900 Ft/óra
  • személyautó: 550 Ft/első óra + 490 Ft/minden további megkezdett óra

Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2021 májusi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgálatató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!

Lévai Zsuzsa profilképe
Szerző
Lévai Zsuzsa
frissítve: 2021-06-22

Tömegközlekedéssel

  • A távolsági buszról a Visegrád, nagymarosi rév vagy a Visegrád, hajóállomás nevű megállóban érdemes leszállni. 
  • Sétahajóval is érkezhetünk Esztergom vagy Budapest irányából. 
  • A túlparti Nagymarosról a révvel jutunk át.

 

Megközelítés

  • A rév megállójából az Országos Kéktúra K jelzéseit kell követnünk egészen a vár bejáratáig (1,7 km).
  • A hajóállomással szemközti lépcsőn érjük el a Salamontorony utcát, amin balra induljunk el a K+ jelzések mentén. A Salamon-torony után 500 méterre térjünk jobbra a KL jelzésre, ami a vár bejáratáig kalauzol bennünket (összesen 1,5 km). 
  • A parkolóból a lépcsők vezetnek a vár bejáratához. 

Parkolás

  • A Fellegvárnak saját, fizetős parkolója van.

Árak

  • személygépkocsi: 300 Ft/óra
  • busz: 1200 Ft/óra

Koordináták

DD
47.793784, 18.981612
DMS
47°47'37.6"N 18°58'53.8"E
UTM
34T 348841 5295353
w3w 
///kampók.szak.bozót
Navigáció Google Térképpel

Környékbeli ajánlatok

Terepfutás · Visegrádi-hegység
Villám futás a Villámokon
ajánlott túra Nehézség közepes nyitva
Hossz 7,4 km
Időtartam 1:30 óra
Szintemelkedés 403 m
Szintcsökkenés 403 m

Vannak, akik több hétvégét is eltöltenek Visegrád környékén túrázva, kirándulgatva, hogy felfedezzék nevezetességeit, látnivalóit. Fogadjunk, hogy ...

Szerző: Németh Ádám,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Börzsönyvidék
Visegrád ostroma
ajánlott túra Nehézség közepes nyitva
Hossz 7,1 km
Időtartam 2:30 óra
Szintemelkedés 271 m
Szintcsökkenés 271 m

Visegrádi történelmi épületei között, elragadó természeti környezetben vezet ez a kirándulás. Nem csupán a vár, a kilátó vagy a városszéli villák, ...

1
Szerző: Dömsödi Áron,   Magyar Természetjáró Szövetség
ajánlott túra Nehézség közepes nyitva
Hossz 22,6 km
Időtartam 7:00 óra
Szintemelkedés 562 m
Szintcsökkenés 562 m

Buja erdőben előbukkanó, sötét andezitóriások, zárt rengetegekre nyíló kilátások és a völgyében sziklabordákat kerülgető, kőgörgeteges patak ...

4
Szerző: Dömsödi Áron,   Magyar Természetjáró Szövetség
ajánlott túra Nehézség S2 közepes nyitva
Hossz 23,4 km
Időtartam 3:30 óra
Szintemelkedés 557 m
Szintcsökkenés 557 m

Kevés kilométert számláló, de annál élvezetesebb kör, ahol a történelmi emlékektől a természeti szépségeken át a sportos suhanásig mindenben lehet ...

1
Szerző: Németh Ádám,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Visegrádi-hegység
Keresztül a Visegrádi-hegységen
ajánlott túra Nehézség közepes nyitva
Hossz 20,2 km
Időtartam 6:00 óra
Szintemelkedés 579 m
Szintcsökkenés 574 m

Az útvonal felfűz mindent, ami a Visegrádi-hegységre jellemző: mély, szurdokszerű völgyet, sötét andezitsziklákat, a Duna kanyarjára néző panorámát ...

1
Szerző: Magyar Természetjáró Szövetség,   Magyar Természetjáró Szövetség
Többnapos gyalogtúra · Börzsönyvidék
Nagymaros – Nógrád (OKT-17)
ajánlott túra Nehézség közepes Szakasz 17 nyitva
Hossz 40,4 km
Időtartam 13:00 óra
Szintemelkedés 1 740 m
Szintcsökkenés 1 630 m

A Kéktúra 17. szakasza átvezet a vadregényes Magas-Börzsöny hatalmas erdővidékén, felkapaszkodik annak legmagasabb csúcsára, de ellátogat a ...

8
Szerző: Dömsödi Áron,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Dunakanyar, Visegrádi-szoros
Panorámavadászat a Dunakanyarban
ajánlott túra Nehézség közepes nyitva
Hossz 12,4 km
Időtartam 5:00 óra
Szintemelkedés 613 m
Szintcsökkenés 603 m

Ez a túra igazi csemege azoknak, akik számtalan kilátópontról és épített kilátóból szeretnének gyönyörködni a Dunakanyar lenyűgözően szép látképében.

18
Szerző: Szabó Eszter,   Magyar Természetjáró Szövetség
Terepfutás · Börzsönyvidék
Nagymarosi hétszázas
ajánlott túra Nehézség nehéz nyitva
Hossz 12,6 km
Időtartam 2:35 óra
Szintemelkedés 730 m
Szintcsökkenés 730 m

Ha ez az útvonal öblítőszer lenne, akkor egészen biztosan hatalmas betűkkel az állna a flakonon, hogy koncentrátum. Bár a táv csak 12 kilométer, de ...

Szerző: Németh Ádám,   Magyar Természetjáró Szövetség

Mindet mutassa

Túrák ide:

Típus
Név
Hossz
Időtartam
Szintemelkedés
Szintcsökkenés
22,6 km
7:00 óra
562 m
562 m
ajánlott túra Szakasz 17 Termáltúra, Leányfalu - Visegrád
19 km
1:20 óra
29 m
32 m
ajánlott túra Visegrád ostroma
7,1 km
2:30 óra
271 m
271 m
ajánlott túra Villám futás a Villámokon
7,4 km
1:30 óra
403 m
403 m
23,4 km
3:30 óra
557 m
557 m
8,8 km
3:00 óra
335 m
337 m
ajánlott túra Szakasz 16 Dobogókő - Visegrád (OKT-16)
24,3 km
7:10 óra
610 m
1 205 m
ajánlott túra Szakaszolt túra Termálfüzér, Fehérgyarmat - Balf
970,5 km
69:00 óra
4 345 m
4 262 m
Mutasd a térképen!

Közeli látnivalók

 Ezek automatikusan generált javaslatok.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

5,0
(1)
Miskolci Antal
2019-03-16 · Közösség
Ok
Mutass többet!
2019. március 16., szombat 16:49:25
Fénykép: Miskolci Antal, Közösség
2019. március 16., szombat 16:50:48
Fénykép: Miskolci Antal, Közösség

A közösség fényképei

2019. március 16., szombat 16:49:25
2019. március 16., szombat 16:50:48

Visegrádi Fellegvár

Panoráma út
2025 Visegrád
Telefon +36 26 398 101

Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló Családoknak
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
  • 8 Közeli túrák
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp