Visegrádi Fellegvár

Már a rómaiak is

Visegrádnak nem a ma látható Fellegvár volt az első erődítménye. A korábbi visegrádi vár a Dunához közelebb, a mai Sibrik-dombon épült egy egykori római építmény helyén. I. Constatinus császár idejében, a 4. században épült Pone Navata elnevezésű erőd a Duna menti limes legjelentősebb építménye volt, amely valószínűsíthetően az 5. század után már lakatlan volt. Ennek falaira épült a 11. században az ispáni vár, az egyik első magyar vármegye, Visegrád vára. Első írásos említése 1009-ből ismert, a latin nyelvű oklevél már Visegrádként, azaz magas várként említi a helyet. 1083-ban László király itt tartotta fogva ellenlábasát, a korábbi királyt, Salamont, akiről – tévesen – a sokkal később épült Alsóvár tornyát elnevezték. Miután az ispánság Esztergomba költözött, a hely elvesztette jelentőségét, és a tatárjárásban el is pusztult.

Építkezés

Az 1241-42-es tatárjárást követően IV. Béla egy újabb támadástól tartva kővárak építését rendelte el az addig leginkább elterjedt földvárak helyett. Birtokadományaival is erre ösztönözte a nagybirtokos nemeseket, sőt, a királyi család is példát mutatott. Visegrádot ugyanis a király és felesége, Laszkarisz Mária királyné építtette 1250-1260 körül, a királyné hozományából.

A kettős várrendszer egy felső és egy alsó várból állt, a kettőt völgyzárófal kötötte össze, amely a Duna partján álló őrtoronyban végződött. A falakon vezetett az a középkori, Esztergomból Budáig tartó út, amit északon a kaputorony, délen pedig egy kapu zárt le. A felsővár eleinte a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt.

Királyok vára

Az Anjou-házból való Károly Róbert (I. Károly) volt az első uralkodó, aki királyi székhellyé tette Visegrádot, miután ostrommal megszerezte azt Csák Mátétól. A király kibővítette és korszerűsítette a várat, miközben a városban, a Duna partján is épített házat magának. Ebből a házból lett később (fia, Nagy Lajos király idején) a királyi palota, ahol a lovagi tornáknak is megfelelő teret alakítottak ki.

A királyi koronát is Károly Róbert hozatta ide, ami kis megszakításokkal addig itt is maradt, amíg a török elől el nem kellett menekíteni. A korona kalandos életének egyik krimibe illő, fontos epizódja is a várhoz köthető: Habsburg Albert halálát követően özvegye, Erzsébet királyné megbízásából egy udvarhölgye ellopta a gyermek V. László számára a koronát a visegrádi fellegvárból, hogy azzal hivatalosan is megkoronázza. A krimibe illő tett polgárháborúhoz vezetett. A koronát csak 23 évvel később, 1463-ban vásárolta vissza Mátyás király Bécsben 80 000 aranyforintért – ez volt az oka, hogy hat éven keresztül korona nélkül uralkodott.

1335-ben meghatározó történelmi jelentőségű esemény zajlott a várfalak közt: hosszú évek előkészítése után Károly Róbert diplomáciai találkozóra hívta Luxemburgi János cseh királyt és Nagy Kázmér lengyel királyt, hogy békés módszerekkel rendezzék a konfliktusokat. A kelet-európai királytalálkozó eredményes volt, a „visegrádi országok” között erős és jól működő szövetség jött létre, ami kereskedelmi együttműködést is jelentett. (Az esemény emlékére rendezik meg 1985 óta minden évben a legnépszerűbb visegrádi programot, Nemzetközi Palotajátékokat.)

A vár kibővítése, további korszerűsítése Luxemburgi Zsigmond idejében történt: ő azért is fontos szereplője a visegrádi vár történetének, mert ő volt az egyetlen magyar király, akit Visegrádon koronáztak meg. Uralkodása alatt a visegrádi a térség legnagyobb és legpompásabb várának számított. Később áttette székhelyét Budára, innentől kezdve a Dunakanyarban álló vár inkább alkalmi rezidenciának, yári pihenőnek számított.

A visegrádi palota és fellegvár második virágkorát Mátyás király és Beatrix uralkodása alatt élte, ekkor válik igazi reneszánsz udvarrá: a kor legkiválóbb tudósai és művészei fordulnak meg itt. Mátyás az 1470-es évek végén, az 1480-as évek elején egyszerre újíttatta fel a palotát és a fellegvárat is. A késő gótikus átépítések, a boltíves termek, a palota gótikus hálóboltozata és számos, itáliai mesterektől való alkotás is ebből az időből való, és ezeknek a maradványait láthatjuk ma a királyról elnevezett múzeumban.

Török pusztítástól a rekonstrukcióig

A török hódítás vetett véget a fénykornak: a hosszú évtizedes harcok során Visegrádot - stratégiai fontosságú vár lévén - rengeteg támadás érte, így 1685-re már olyan romos állapotba került, hogy hadászati funkcióját teljesen elvesztette.

A következő évszázadban a szokásos történet szerint a visszatelepülő lakosok széthordták a vár köveit, és csak 1868-ban, Viktorin József helyi plébános kezdeményezésére kaptak védettséget a maradványok. A régészeti feltárás 1871-72-ben, Henszlmann Imre vezetésével kezdődött, majd 1927-től kezdve Schulek János végzett leletmentést és állagmegóvást. Végül csak 1965-től indultak meg a helyreállítási munkálatok, amelyek napjainkban is tartanak.

Ma a várban elsősorban az innen nyíló elképesztő panorámában gyönyörködhetünk, de kiállításokat is láthatunk a vár történetéről, az évszázadokig itt őrzött koronáról, valamint a középkori élet mindennapjairól. Egy panoptikumban még a visegrádi királytalálkozó résztvevőivel is megismerkedhetünk.

A szerző tippje:

• Ha a Fellegvár a látogatásunk célpontja, ne hagyjuk ki az Alsóvárat a Salamon-toronnyal és a palotát sem! Egy sétával is összeköthetjük a három látnivalót.
• Amennyiben autóval érkezünk, ne felejtsük, hogy az ország egyik legszebb panoráma autóútja vezet fel a hegy tetejére!
• Úgy készüljünk, hogy ha teljesen be akarjuk járni a várat, meredek lépcsők is várnak ránk!
• Autóval szintén könnyen megközelíthető a Sibrik-domb, ahol a római erőd és az első visegrádi vár falainak maradványait nézhetjük meg.

Nyitvatartás

A vár az év minden napján nyitva van.

Március 30. – szeptember 30 .:

• minden nap: 9:00 - 18:00

október 1. - 26.:

• minden nap: 9:00 - 17:00

október 27. – december 1.:

• minden nap: 9:00 - 16:00

december 2. - december 23.:

• péntek, szombat, vasárnap: 10:00 - 15:00

december 24.: 

• ZÁRVA

december 25. - január 8.:

• minden nap: 10:00 - 16:00

január 10. - február 22.:

• péntek, szombat, vasárnap: 10:00 - 16:00

Árak:

Jegyárak:

• Felnőtt: 1700 Ft 
• Diák/nyugdíjas: 850 Ft 

Kedvezmények:

• 6 év alatt és 70 év fölött ingyenes
• Családi nap: minden hónap utolsó vasárnapján a rendeletben meghatározottak köre (pl. 18 év alatti gyermekek és kisérő szülők) számára ingyenes.
• A magyar állam nemzeti ünnepein (március 15., augusztus 20. és október 23.) a belépés mindenki számára ingyenes.

Parkolás:

• A vár bejárata alatt a parkolás díja 300 Ft/óra (személyautó), 1200 Ft/óra (busz).

Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2020 szeptemberi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgálatató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!