Tatai vár
A tatai Öreg-tó partján álló vár vízben tükröződő, mesébe illő látványa 700 éve kápráztatja el az embereket. Bár hadászati szempontból sosem töltött be jelentős pozíciót, már az uralkodók is kiemelt figyelmet fordítottak az erődítményre és a településre. Kevesen tudják, hogy ma már csak az épület negyede látható; ez egykor a déli szárny volt, ami napjainkban a Kuny Domonkos Múzeumnak ad otthont. Bemutatják a középkori kőtárat és a lovagtermet; megtudhatod, milyen volt Tata az Esterházyak idején, és megcsodálhatod a színpompás római szobát is.
A vár királyok és előkelőségek kedvelt üdülőhelye volt. Luxemburgi Zsigmond, Mátyás király, II. Ulászló, majd a gazdag Esterházy család birtokolta és szépítette falait. Az erődítmény „elődjét” valószínűleg a Lackfi család emeltette a XIV. században. Mindenkinek ismerős Arany János halhatatlan művének első énekében az a jelenet, amikor a hadsereg élén lovagló vitéz így szólítja meg Toldit: „Hé, paraszt! melyik út megyen itt Budára?” Ő az a Lackfi nádor, aki a valóságban Tata birtokosa volt a XVI. században. Nevéhez nemcsak a tatai vár elődjének megépítése fűződik, hanem egy történelmi legenda is, amely szerint a nádor összeesküvést szervezett Zsigmond király ellen, de szerencsétlenségére az árulásra még idejében fény derült, a pártütőket pedig – így őt magát is – rövid úton lekaszabolták az uralkodó hűséges emberei.
Zsigmond annyira beleszeretett Tatába, hogy szembemenve a kor szokásával nem ajándékozta el a birtokot, hanem megtartotta magának. Néhány év múlva, 1409-ben már teljes pompájában állt az előző alapjaira épített mai vár az Öreg-tó partján itáliai erősségeket utánozva, körülbelül négyszer ekkora méretben, mint a mostani. A város ebben az időben élte a fénykorát.
A Mátyás király által hozzáépített teraszok, kerengők és kaputorony az épületet igazi reneszánsz várkastéllyá alakították.
A törököknek sajnos a tatai vár is áldozatául esett, függetlenül attól, hogy hogy a XVI. században - a dunántúli végvári rendszer tagjaként - erődítést kapott. 1597-es nevezetes visszafoglalását a magyar furfangnak köszönhettük. Két ravasz, töröknek öltözött magyar katona egy gabonaszállító szekérrel sikeresen felkönyörögte magát a vár hídjára. Amikor leszállt az éjszaka, a gabona alól előkerült egy puskaporral megtöltött bronzharang, amivel berobbantották a várkaput. Az óriási riadalmat és kavarodást kihasználva Pálffy Miklós főkapitány emberei diadalt arattak a törökök felett.
A XVI. század folyamán az épületen erődítési munkálatokat végeztek, és a várat árokkal vették körül, amit az Öreg-tó vizével töltöttek fel. Talán ezeknek a beavatkozásoknak köszönhető, hogy Kara Musztafa nagyvezír robbantása 1683-ban nem törölte el nyomtalanul a föld színéről az építményt. A tulajdonosait sűrűn cserélő, egy tűzvésznek is áldozatul eső, igencsak romos erődítmény a XVIII. század elején az Esterházyak kezébe került, akik megszabadultak a lerombolt részektől - így maradt meg az épület negyede, a ma is látható déli szárny.
Bár több Esterházy is nyugati épületcsodákat álmodott a vár helyére, nagy volumenű változásokat nem sikerült véghezvinniük, inkább csak az építmény külsején végeztek simításokat; így kapott például gótikus stílusú ablakokat. A romantikus külső az ablakkeretekkel, kapubejáróval, híddal, a kápolnafalra felhúzott törönnyal nagyrészt nekik köszönhető. Kevesen tudják, de a Budavári Palota Hunyadi-udvarában található Mátyás kútja eredetileg Tatára készült: Stróbl Alajos Esterházy Miklós József gróf kérésére készítette, ám a megrendelő meghalt, mielőtt ki tudta volna fizetni a szoborkölteményt.
1964 és 1973 között zajlott az épület régészeti feltárása és műemléki helyreállítása; a következő nagyobb felújítás pedig 2017-ben vette kezdetét a Nemzeti Várprogram keretein belül.
Látnivalók
1954 óta a tatai vár a Kuny Domokos Múzeumnak ad otthont. A tárlat Európa-szerte egyedülálló különlegessége a „Római szoba” - ezt semmiképpen ne hagyd ki! A színpompás, vörös-zöld-kék-sárga helyiségben az ókori Brigetio (ma Szőny területe) II. században épült villájának egyik termét rekonstruálták az eredeti falfestménytöredékek felhasználásával, mintegy puzzle-ként kirakva azokból a falakat és mennyezetet.
Ha itt járunk, megéri beülni egy kávéra a teraszon kialakított presszóba, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik az Öreg-tóra. Érdemes meglátogatni az immár hatvan éve a várban működő Kuny Domonkos Múzeumot is, amely ideális választás, ha érdeklődsz a történelem iránt, de unod a kiállítótermek monoton, végeláthatatlan sorát. Kissé trükkös megtalálni a bejáratot: az udvarba lépve jobbra ajánlott menni, avagy balról kerülni. Belül elkalandozhatsz a középkori kőtárban leskelődő szörnyek és sziklába faragott oroszlánok között, megtudhatod, milyen volt Tata az Esterházyak idején, a lovagteremben pedig megcsodálhatod a reneszánsz bútorokat.
Nyitvatartás
- kedd - vasárnap: 09:00-17:00
- hétfő: szünnap
Árak:
Belépőjegy
- teljes árú: 1600 Ft
- csoportos (10 főtől): 1200 Ft/fő
- kedvezményes: 800 Ft
- családi (2 felnőtt + 2 vagy több 18 év alatti gyermek): 2600 Ft
Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2022 októberi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!
Tömegközlekedéssel
- Tata vasútállomásáról érdemes az 1-es számú helyijáratú buszra szállni (1, 1A, 1E, 1G, 1Y járatok bármelyikét választhatjuk) az Autóbuszállomás nevű megállóig.
- A távolsági buszról a Tata, Kristály szálló nevű megállóban szálljunk le!
Megközelítés
- Az Autóbuszállomásról a délkelet felé tartó utcán induljunk el, ami a Váralja utcába torkollik. Ezen jobbra térve néhány perc sétával a várhoz érünk (350 m).
- A Kristály szállótól szintén északnyugat felé induljuk az Ady Endre utcán, majd az első lehetőségnél forduljunk balra az Alkotmány utcára. A vízparthoz vezető sétautat követve a várhoz jutunk (600 m).
Parkolás
- Tata az M1-es autópályáról vagy az 1. számú főúton közelíthető meg. A várig az Alkotmány utca - Váralja utca vagy a Május 1. út - Váralja utca útvonalon juthatunk.
- A vár saját parkolójában tudjuk letenni az autót.
Koordináták
Ajánlatok a környéken
Aki még nem járt Tatán, a vizek városában, és szereti a természetet, a vízivilágot és a kellemes sétákat a vízparton, annak egyszer meg kell ...
A 25 hektáros, mintegy 200 éve mesterségesen kiépített, de természetes karszt-források által táplált Cseke-tó romantikus természetességében a Vizek ...
A túra teljes hosszában a tatai Öreg-tó vizén fut. Technikai nehézségek nincsenek, különösen ajánlott kezdőknek és gyermekekkel túrázó családoknak.
Tata határában kígyózik hazánk egyik legjelentősebb karsztjelenségét bemutató tanösvénye, amelyet kerekesszékkel is bejárhatunk. A környékbeli ...
Ezen a könnyű túrán az ország leghosszabb, mai napig épségben álló római kori útján kapaszkodunk fel a Gerecse legnyugatibb sasbérceire, a Les ...
2019 októberében rajtolt ez az "instant" teljesítménytúra, amely a Gerecsében kínál lehetőséget túrázóknak és terepfutóknak úgy, hogy a táv ...
A Gerecse Tatabányával közvetlenül szomszédos részét járjuk be ezzel a rövid kirándulással. Útvonalunkon érintünk kilátót, bekukkantunk a Szelim ...
Hosszabb vándorlásra hív ez a kirándulás a Gerecse nyugati rögein keresztül, Tatabányáról Tatára, a bányászat okán létrehívott fiatal iparvárosból ...
Mutass mindent
Tatai vár
2890 Tata
Tulajdonságok
- 8 Közeli túrák
Kérdések és válaszok
Kérdeznél a szerzőtől?
Értékelések
A közösség fényképei