Sümegi vár

A Bakony nyugati részén, Sümeg városa felett, a 270 méter magas magányos Várhegyen terül el a vár. Egy szerpentinút vezet fel, ami ugyan nem szerény szintkülönbséget hidal át, viszont egyedi panorámával ajándékoz meg. A kényelmesebbek, a fájós lábúak vagy az idősebbek megvárhatják a vártaxit, amely az úton fel-le ingázva szállítja utasait. Érdemes azonban a kaptatót gyalog megtenni, mert a várútról sokkal több szépséget láthatunk a lábunkat is használva, és jó idő esetén remek fotókat készíthetünk az alant elterülő Sümegről és környékéről.

A külső várkapu után jön a még látványosabb belső várkapu középkori hangulatot árasztó árokkal és csapóhíddal. A második kapu után pedig rögtön a tágas várudvarra érkezünk, ahol szép, rendezett környezet fogad. Látszik, hogy az utóbbi időben komoly munkálatok folytak itt, főként a kényelem és a szórakoztatás terén tettek nagy lépést. A gyerekeknek igazi „játszóvár” ez: az udvaron harcba szállhatnak a hétfejű sárkánnyal, lovagolhatnak, kipróbálhatják a gólyalábazást, kereshetik a tűt a szénakazalban, íjászkodhatnak, párnacsatázhatnak, állatokat simogathatnak. A bevállalósabbak a kalodába, a ketrecbe is bemászhatnak.

A földszinten benézhetünk a kovács- és a bognárműhelybe, a konyhába, a sütőházba (ahol kürtőskalácsot árulnak), a kínzókamrába, ahol a viaszbábuk inkább viccesek, mint félelmetesek, de a kínzóeszközöket látva nem biztos, hogy tudni akarod, mi minden történhetett itt a középkorban. A várban van még kőtár, darabontok szobája, püspöki hálószoba, várkápolna, vármakett-kiállítás és minimozi harcos-csatázós történelmi filmekkel. A várkonyha mellett udvari fűszerkert virul.

A vár nagy előnye, hogy nemcsak belülről és az udvaron, hanem felül, a várfalon is jól körbe lehet sétálni. Akár egy órát is bóklászhatunk a gyilokjárón és a falak között anélkül, hogy az elénk táruló kilátással betelnénk. Aki pedig ennél több izgalomra vágyik, az a vár melletti arénában egy korhű középkori lovagi játékot is megtekinthet, ha épp időben érkezik. Nyáron keddtől szombatig 17 órától, ősszel és a téli időszakban szerdánként és szombatonként 17 órától vehetünk részt lovagi tornán. 

Egy kis történelem

A vár építését a hagyomány a tatárjárás (1241) utáni időkre datálja. A Sümeg környéki területet a 11. század elejétől királyi adományként a veszprémi püspökség birtokolta, ezért építtetője is nagy valószínűséggel a püspök volt. Először csak egy lakótorony állhatott itt, a mai öregtorony elődje, majd a 15. század közepén kibővítették. Hadi jelentősége Veszprém elestével (1552) nőtt meg, amikor a veszprémi püspökség a török elől a sümegi várba menekült, és Sümeg lett mintegy kétszáz éven át a püspökség székhelye. 

Míg a török seregnek Sümeget sikerült elfoglalnia, a vár mindvégig derekasan ellenállt a támadásoknak. A Rákóczi-szabadságharcban jelentős szerepet játszott, a kuruc katonaság központja volt, ezért a császáriak 1713-ban egy hadgyakorlat ürügyén felgyújtották, és nagy részét lerombolták. A vár ezután évszázadokig pusztult. Régészeti feltárását 1957 és 1965 között végezték el. 1989-től üzemeltetése magánkézbe került, azóta folyamatosan felújítják, alakítják.

Nyitvatartás

február, március:

• 9:00-16:00

április, május és szeptember, október:

• 9:00-17:00

június, július, augusztus:

• 9:00-19:00

november, december:

• 9:00-16:00

A vár egész évben, minden nap nyitva van, de csúszós, havas időjárás esetén zárva tart!

Árak:

• Felnőtt: 1500 Ft
• Gyermek (6-14): 800 Ft (6 éves kor alatt ingyenes)
• Nyugdíjasoknak és diákoknak igazolvány felmutatása mellett 800 Ft

A belépőjegyekkel a várban található összes kiállítás és program megtekinthető.

Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2020 szeptemberi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!