Solymári vár
Az építmény történetének kezdetét rejtély övezi. Feltételezik, hogy első tulajdonosa Csáktornyai Lackfi István nádor volt, de abban már nem biztosak a kutatók, hogy a kőépületet teljes egészében a családja emelte. A Lackfiak 1355-ben vásárolták meg a területet, de nem kizárt, hogy ott már előtte is állt valamiféle várkezdemény, és az új birtokosok csak befejezték az építést. Szintén homályba vész, hogy milyen funkciót szántak neki eredetileg; a későbbi dokumentumok arról árulkodnak, hogy elsősorban nem hadászati célokat szolgált, inkább a hatalom szimbóluma volt, a lakók nyugodt pihenését biztosította. A Lackfiak solymári karrierje csúfos véget ért, amikor a nikápolyi csatában szembeszegültek Luxemburgi Zsigmonddal. Az uralkodó hívei meggyilkolták a lázadókat, váruradalmaikat pedig elkobozták.
A következő tulajdonos Zsigmond király felesége, Cillei Borbála úrnő lett, aki engesztelésül kapta a birtokot (több másikkal együtt), mert a férj sokáig úgy hitte, felesége házasságtörést követett el. A meggyőző békülős ajándék ezután egy rablólovag kezére került, majd sűrűn váltogatták egymást a birokosok: többek között Luxemburgi Erzsébeté, Hunyadi Jánosé, Hunyadi Mátyásé és Podmaniczky Jánosé is volt a vár. 1528-ban 500 forintért szerezte meg az utolsó tulajdonos, Bakai Demeter.
A mohácsi csata után a környéken fosztogató török lovas csapatok jelentősen megrongálták a várat, de ekkor még állt. Valószínűsíthető, hogy a vesztét később tűzeset okozta, mert a régészeti ásatások során előkerültek a megégett födémgerenda maradványai.
Miután Buda 1541-ben török kézre került, a környékbeli falvakat gyakran fosztották ki. Az egyik elképzelés szerint a solymári vár, az őrség és a falu népe már azelőtt elmenekült, hogy a török csapatok odaértek volna, a várat pedig a budai várnagy parancsára gyújtották fel, megelőzve, hogy a török elfoglalhassa. Az is lehet, hogy éppen az ostromlók okozták szándékosan a tüzet. Vagy így, vagy úgy, de a terület – beleértve a várromot is – az 1540-es évek közepén már biztosan a törököké volt.
A szebb napokat látott épület maradványait a XVIII. században letelepülő sváb lakosság sem kímélte: köveit elhordták, így a XIX. század végére már semmi nem emlékeztetett arra, hogy valaha vár állt a dombon.
Hogy mégis tudunk a hajdani épületről, azt egyrészt a szájhagyománynak, másrészt Valkó Arisztid lelkes, fiatal amatőr régésznek köszönhetjük. A helyiek történetein felbuzdulva utánajárt az vár létezésének, majd az 1930-as években belefogott a domb kutatásába; jobbára egymaga végzett feltárási munkákat majdnem tíz éven keresztül. A 70-es években talált csak követőkre, akik folytatták a munkáját; köztük Feld István régész azóta is komolyan kutatja a vár történetét.
A tényleges feltárás, illetve a helyreállítás az 1990-es évek végétől indult. Ekkorra már előkerült az ovális alakú várfal, a benti lakóépületek, a vaskos öregtorony és a várudvar kútja is. 2005–2006-ban nagyszabású rekonstrukció következett. Ahogy a vár honlapján is olvashatjuk, a cél nem az volt, hogy az épület egy az egyben olyan legyen, mint a középkorban – nem elvi okokból vagy valamilyen konzervatív műemlékes felfogás miatt, – hanem egyszerűen azért, mert a részletek máig kérdésesek. Az alaprajzot ugyan sikerült tisztázni, de az például máig nem biztos, hogy ott volt a külső bejárat, ahol jelenleg is látható (végül kizárásos alapon került oda).
A ma megtekinthető impozáns kútból ivóvíz folyik, ám ezt is csak részlegesen tárták fel. A falakat kisebb-nagyobb mértékben építették vissza vagy jelölték helyenként, viszont teljes pompájában áll a négyzetes toronycsonkra épített, faszerkezetű kilátó. A rekonstrukciónál arra törekedtek, hogy maga a vár „visszakerüljön a tájba”, és a látogatók a kilátás élményével gazdagodjanak, ha felmennek a toronyba.
Az egykori palota szobájában ma egy kis kiállítás tekinthető meg. Bővebben megismerhetjük a vár történetét, szemügyre vehetünk néhány reneszánsz ajtó- és ablakkeretet, illetve az innen származó kulcslyuklőrés rekonstruált mását is megvizsgálhatjuk.
Néhány amatőr kutató úgy véli, hogy a romok nem az egykori solymári várhoz, hanem a pálos rend egyik központi kolostorához, a Szent Lőrinc-várkolostorhoz tartoznak. Az alternatív teória legismertebb képviselője Tamáska Pál. Szerinte a solymári építmény valójában a Piliscsaba–Tinnye–Perbál-hármashatár közelében helyezkedett el. Két, XV. század elejéről származó okleveles forrás is említi a várat Perbál melletti tájékozódási pontként. Bizonyítéknak vélik Tommaso Dolabella olasz barokk festő 1630-ban készült képét is, amely egy hasonló tájat ábrázol, mint a solymári Mátyás-domb, az ott álló épület pedig valóban lehetne a hajdani vár vagy kolostor. Azt mindenesetre le kell szögezni: az elmélet nem a solymári vár létezését vitatja, csak annak elhelyezkedését.
Fontos tudnunk, hogy a hivatalos régészettudomány képviselői – köztük a már említett Feld István – úgy vélik, nem elképzelhető, hogy az építmény kolostor lett volna; az alternatív teóriát megalapozatlannak tartják.
Nyitvatartás
- január 1. - március 31.: jó idő estén rendkívüli nyitva tartással üzemel, csoportok külön kérése esetén igény szerint nyitva
- április 1. - április 30.: szombat-vasárnap 10:00-18:00
- május 1. - szeptember 30.: kedd-vasárnap 10:00-18:00
- október 1. - október 31.: szombat-vasárnap: 10:00-18:00
- november 1. - november 30.: szombat-vasárnap (jó idő estén)
- december 1. - december 31.: jó idő estén rendkívüli nyitva tartással üzemel, csoportok külön kérése esetén igény szerint nyitva
Árak:
- Felnőtt: 300 Ft
- Diák/nyugdíjas: 200 Ft
Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2022 februári állapotot tükrözik. Indulás előtt mindig tájékozódj a vár honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!

Tömegközlekedéssel
- A Budapest-Nyugati és Esztergom között közlekedő vonatról Solymár állomáson kell leszállni.
- A Budapest és Pilisvörösvár/Piliscsaba közötti távolsági buszról, valamint a Budapest és Solymár között járó 64-es BKK buszról a Solymár, vasútállomás nevű megállóban érdemes leszállni.
- A BKK 64-es, 164-es és 264-es járatáról Solymár, Községháza megállóban szálljunk le!
Megközelítés
- A solymári vasútállomásról (ahol a távolsági buszok is megállnak) a Z◼ és a Mária-út ᵯ jelzésén induljunk délnyugati irányba. A Major utcába érve térjünk balra a Z jelzésre, majd 120 m után a ZL jelzésre, ami a romhoz vezet bennünket (800 m).
- A községházától északkelet felé induljunk a Z jelzéseket követve, majd 1 km után térjünk balra a ZL jelzésre (1,1 km).
Parkolás
- Solymárt a 10-es úton tudjuk elérni Budapest és pilisvörösvár között. A brit katonai temetőnél kell lekanyarodni a település felé. Minden körforgalomnál a Solymár táblánál hajtsunk ki, amíg el nem érjük a Major utcát, Innen tábla jelzi balra a várat.
- Pesthidegkút felől a Hidegkúti úton Pilisszentiván felé haladva lehet megközelíteni Solymárt, ahol a faluközpontot elhagyva a Pilisszentiván-Budapest (10-es út) elágazását követően fordulunk le a Vasút utcába a temető mellett. A lejtős Vasút utcában néhány méter után kanyarodhatunk a Major utca felé, ahol látható jelzőtábla mutatja a várhoz vezető utat.
- Ingyenes parkolási lehetőség a várdomb lábánál van.
Koordináták
Környékbeli ajánlatok
Zegzugos úton, tartalmas túrán fedezzük fel a Solymár körüli hegyek látványosságait, az alapjaitól újjáépített solymári várat, a játékos Paprikás ...
Könnyed erdei séta a Csúcs-hegy és a Tök-hegy erdőiben, melynek végén a solymári vár falainak körpanorámája fogad.
Előbb alaposan bemelegítünk az aszfalton, hogy aztán nekivághassunk a kalandos terepnek a Pilis mészköves útjain. A fölénk magasodó hegyek peremén ...
Távban és szintben is komoly kihívást jelentő túra, aminek első fele szinte csak erdőben vezet, míg a második fele túlnyomórészt települések utcáin ...
Távban és szintben is komoly kihívást jelentő túra, aminek az első fele túlnyomórészt településen vezet egyfajta bemelegítésként, majd a második ...
Ha a Budapest környékén keresel egyénileg, bármikor teljesíthető teljesítménytúrát, ne gondolkozz sokáig, irány Solymár!
Az őszi terepfutó verseny leghosszabb távja.
A túra olyan látványosságokat érint, mint a Virágos-nyereg, egy szuper bányató holdbéli tájon, a solymári vár és a Zsíros-hegy a feketefenyőkkel.
Kinek futókör, kinek túraút. Kinek edzés, kinek séta. A mintegy 80 kilométeres Budai Térképkör körtúra bármi lehet: csak rajtunk múlik, mit hozunk ...
Mutass mindent
Solymári vár
2083 Solymár
Tulajdonságok
- 8 Közeli túrák
Kérdések és válaszok
Kérdeznél a szerzőtől?
Értékelések
A közösség fényképei