Sárvári vár és Nádasdy Ferenc Múzeum

A település nevéből könnyen kikövetkeztethetjük a kezdeti állapotot: az 1200-as évek végén egy földvár állhatott a mostani helyén, mocsaras területekkel körülvéve. Az építmény a történelem időgépében számos átalakításon, csatározáson, gazdaváltáson átesett, mire elnyerte mai formáját. A jelenlegi várat jellegzetes vörös téglákból épített boltíves hídjával és a kaputoronnyal nemzeti örökségként tartják számon. Mai formáját Nádasdy Tamásnak köszönheti, aki a reformáció idején az esemény kulturális központjává, helyszínévé alakította át.

Ha átsétálunk a hídon a már feltöltött várárok felett, egy boltíves előcsarnokban találjuk magunkat, ahonnan a múzeumba léphetünk. A dísztermet a magyarországi barokk építészet egyik legimpozánsabb belső tereként tartják számon; szemet gyönyörködtető az itt látható monumentális falikép. A falakon ószövetségi jeleneteket, a mennyezeten pedig csataképeket csodálhatunk meg. A kiállítótermekben elmélyedhetünk a város és a vár történelmében, iparművészetében. 

A múzeumban jelenleg öt állandó kiállítást tekinthetünk meg:

• A huszárgyűjtemény nemzetközileg is elismert. A hungarikummá nyilvánított huszárok tárlata 1526 és 1945 között ad betekintést a történetükbe. Megismerhetjük a huszárok életét, mindennapjait, működésük jelentőségét, ruháikat, fegyvereiket. Az időutazásban rengeteg illusztráció és használati tárgy segít.
• A Carta Hungarica egyedülálló térképtörténeti kiállítás Gróf László adományából valósult meg. A kiállítás méltó helyszíne a freskókkal díszített terem.
• Az iparművészeti kiállítás számos évszázadot átfogó ipari emlékeket idéz fel, s emellett a bajor hercegi család korabeli használati tárgyait is bemutatja.
• Sárvár történetét is végigkövethetjük az ókortól a XX. század ipari fellendüléséig.
• A Nádasdyak kulturális központtá tették Sárvárt, nyomdát is alapítottak itt. Ennek emlékére hozták létre a Nyomdászat és könyvkiadás a Nádasdy-birtokokon történeti kiállítását. Ebben az időben talált e falak között menedéket Tinódi Lantos Sebestyén. 

Napjainkban a vár nemcsak a tárlatoknak ad otthont, hanem a város kulturális élete is itt összpontosul. Az ötszög alapú belső térben találjuk a városi könyvtárat, a művelődési központot, valamint egy Galeria Arcis nevű kiállítóhelyet, melyben neves hazai és külföldi iparművészek munkái láthatók időszakos jelleggel. 

Hányattatott sors

Ha az épület mesélni tudna, számos történet elevenedhetne meg a múltból. Már a középkorban is többször cserélt gazdát - hol öröklés, hol adományozás, hol véres csatározások árán. Tartozott Károly Róberthez és Luxemburgi Zsigmondhoz. is. 

A komplexum Nádasdy-vár néven lett közismert. Az egykor mocsarakkal körülvett földvár a XV. században a Kanizsai család tulajdona volt. 1534-ben Nádasdy Tamás nádor feleségül vette Kanizsai Orsolyát, így a vár és a birtok is az ő nevére került. Hatalmas lendülettel látott hozzá az átalakításhoz reneszánsz stílusban. Két új épületegyüttest is létrehozott a védfalakon belül. A D szárny egykori faragott, kőkeretes reneszánsz ablakainak maradványát ma a könyvtár bejárata felett nézhetjük meg. A keleti oldalon található B szárnyban két épületrészt emeltek akkoriban, mely kiálltak a homlokzat síkjából. A kettőt alul reneszánsz árkádsorral, felül nyitott, fafödémes folyosóval kötötték össze. A Nádasdyak alakították ki a bejáratnál a reneszánsz kaput is.

Amikor a török benyomult az országba, a XVI. század közepén Nádasdy Ferenc és Nádasdy Pál bölcsen megerősítette a vár védelmét egy óolasz bástyás védőövvel.

Nádasdy Ferenc országbíró volt az utolsó Nádasdy, aki a vár építészetébe igényesen vágott bele. Először az északi szárnyat bővítette ki. A bejárati kaputornyot egy dongaboltozatos kapualjjal egészítette ki, ami felett kialakította a teknőboltozatú dísztermet, ami napjainkban is a legszebb barokk belső térként tartanak számon. A híres mennyezetfreskó Nádasdy Ferencnek állít emléket; a tizenötéves háború törökkel vívott csatározásait ábrázolja. Az oldalfalakon ószövetségi témájú freskók láthatóak, melyeket egy évszázaddal később festettek. 

Habár a Nádasdyak virágoztatták fel és varázsolták palotává a várat, mégsem élvezhették sokáig a pompát. Az I. Lipót ellen irányuló Wesselényi-féle összeesküvés minden résztvevőjét halálra ítélték, így Nádasdyt is, a birtokokat pedig elkobozták. Innentől nem akadt lelkiismeretes tulajdonosa. A Rákóczi-szabadságharc történetében még volt némi szerepe, de a XVIII. század közepéig folyamatosan pusztult. Ekkor a Habsburgok kezébe került, akik ismét felkarolták, újjáépítették, megszüntetve a reneszánsz elemeket. Az 1800-as évek elején készült el a boltíves híd a várárok felett, amelyen ma is megközelíthetjük a bejáratot.

Az utolsó csapást a II. világháború jelentette az épületre, amely után még évtizedekig romlott az állapota. Az 1970-es években viszont a fejlesztése ismét fellendült, kialakították benne a kulturális központot, melyből nemcsak a turisták, hanem a helyi lakosság is profitálhat. A vár parkja helyi jelentőségű védett természeti érték. 

Nyitvatartás

A vár nyitvatartása:

• Kedd-vasárnap: 10:00-16:00

Árak:

Belépőjegy árak:

• teljes árú: 2000 Ft
• kedvezményes: 1000 Ft
• családi belépőjegy (2 felnőtt, 2 gyerek): 5000 Ft
• csoportos felnőtt (10 főtől): 1800 Ft/fő
• csoportos nyugdíjas (10 főtől): 900 Ft/fő
• csoportos diák (15 főtől): 900 Ft/fő

A múzeum a nemzeti ünnepeken ingyenesen látogatható.

Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2022 októberi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!