Salamon-torony, Alsóvár (Visegrád)
A visegrádi kettős várrendszert a tatárjárás után, 1250-1260 körül építtette IV. Béla és felesége, Lascaris Mária királyné. A várat az évszázadok alatt az Anjou-királyoktól Hunyadi Mátyásig számos magyar uralkodó bővítette, alakítgatta, illetve tette a korszerű katonai elvárásoknak megfelelővé.
Az Alsóvár a kaputoronnyal és őrtornyokkal megerősített erődítésfalakból és egy nagy lakótoronyból állt, amely egyszerre volt uralkodói szálláshely, ispáni lakóhely és katonai feladatokat ellátó erődített épület. Az Alsóvár magja ez utóbbi, azaz a 31 méter magas, hatszögletű, több méter vastag falú Salamon-torony volt.
Már nevének eredete is érdekes, hiszen tévesen nevezték el Salamonról a tornyot, de neve annyira megtapadt, hogy bár történetietlen, de már hivatalosan is így maradt. Nem messze innen, a Sibrik-dombon állt a 11. században épült ispáni vár, ahol (Szent) László király 1081-től két éven át tartotta fogva ellenfelét, a korábbi királyt, Salamont. A néphagyomány tévesen a később épült Alsóvár még nem is létezett Vízi tornyába helyezte a történetet, így keveredett össze az esemény a helyszínnel.
Az egyik legismertebb legenda úgy tartja, hogy Salamon fogvatartása idején az ispáni vár ablakait esténként töklámpásokkal világították meg, hogy az őrök ne tévesszék szem elől magas rangú rabjukat. A lámpások messziről is jól látható fénye komoly segítséget, tájékozódási pontot jelentett a dunai hajósok számára. Innen ered a „fénylik, mint a Salamon töke” szólásunk.
A toronyban a déli falsarokba épített lépcsőházon keresztül lehetett feljutni a felső négy emeleten kialakított lakótermekbe. A fényűző életmódról tanúskodik, hogy ezekben a termekben oszlopos kandallók biztosították a meleget, és bélletes, díszes ikerablakok a fényt. A torony falainak vastagsága néhol eléri a 8 métert is.
Az Alsóvárat a Fellegvárral egy tornyokkal megerősített völgyzárófal kötötte össze, mely egészen a Duna-parti őrtoronyig húzódott. Mivel erre vezetett a Budát és Esztergomot összekötő középkori országút, a vár egyik fontos feladata az országút és a dunai hajóforgalom ellenőrzése volt - a toronyból mindkettőt tökéletesen szemmel lehetett tartani.
Az Alsóvár számos tulajdonosváltást, viszályt és harcokat is túlélt, de 1544-ben egy erős török ostrom során teljesen rommá lőtték. Ezután katonai szerepe szinte teljesen megszűnt, bár a Fellegvár közelsége miatt még nem egy ostromot át kellett élnie. A 17. század végén a kivonuló törökök az Alsóvárat teljesen felégették. Később az újra benépesülő Visegrád lakosai a várromok köveinek nagy részét elvitték.
A műemlék megóvására először 1872-ben került sor. Az első elképzelések szerint Schulek Frigyes tervei alapján a Salamon-tornyot királyi vadászkastéllyá alakították volna át, de végül pénzhiány miatt ez a terv nem valósult meg. A 20. században kis lépésekben folytatódott a rekonstrukció, amit egy 1950-es tűzeset akasztott meg. Mai formáját Sedlmayr János építész alakította ki az 1960-as évek közepére.
Napjainkban a Mátyás Király Múzeum kiállítótereként várja a látogatókat, legfőbb dísze a visegrádi királyi palotából származó, 14. századi díszkút. Állandó kiállításán Visegrád történetét ismerhetjük meg. Az udvaron óriási sikerű, látványos középkori lovagi tornás bemutatókkal szórakoztatják az érdeklődőket, a Salamon-torony tetejéről pedig a Dunakanyar panorámájában lehet gyönyörködni.
Nyitvatartás
Árak:
- 26-62 éves kor között: 700 Ft
- 6-26 éves kor között: 350 Ft
- 62-70 éves kor között: 350 Ft
- legalább két, 18 év alatti személyt kísérő közeli hozzátartozó (legfeljebb 2 fő): 350 Ft/Fő
- kiskorúak 6. életévük betöltéséig, 70. életévüket betöltött látogatók: ingyenes
Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2022 februári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!
Tömegközlekedéssel
- Busszal érkezve a Visegrád, Hajóállomás megállóhelyen szálljunk le.
- A szemközti Nagymarosról komppal kelhetünk át a Dunán a visegrádi révkikötőbe.
- Menetrend szerinti hajójárattal is érkezhetünk Visegrádra.
Megközelítés
- A buszmegállótól, illetve a hajóállomástól a 11-es úton zebrán átkelve, majd a szemközti lépcsőn felsétálva forduljunk balra a Salamontorony utcán, és hamarosan elérjük célpontunkat (350 m).
- A visegrádi révkikötőből a Rév utca - Fő utca - Salamontorony utca útvonalon közelíthető meg a torony (1,6 km).
- A Salamon-torony parkolótól 250 méter séta a torony.
Parkolás
- A Panoráma úton találjuk a nem túl nagy, de ingyenes Salamon-torony parkolót.
- A 11-es főút mellett, a révkikötő és a palota között nagy, ingyenes parkolót találunk.
Koordináták
Környékbeli ajánlatok
Vannak, akik több hétvégét is eltöltenek Visegrád környékén túrázva, kirándulgatva, hogy felfedezzék nevezetességeit, látnivalóit. Fogadjunk, hogy ...
Kevés kilométert számláló, de annál élvezetesebb kör, ahol a történelmi emlékektől a természeti szépségeken át a sportos suhanásig mindenben lehet ...
Visegrádi történelmi épületei között, elragadó természeti környezetben vezet ez a kirándulás. Nem csupán a vár, a kilátó vagy a városszéli villák, ...
Remek időtöltést kínáló vízitúra azoknak, akik kedvelik a nyugodt mozgású vizeket és a gazdag infrastruktúrát kínáló kikötési pontokat.
A Visegrádi-hegység belső, zegzugos területein vezet végig a Dunához leereszkedő útvonal, mely során nagyszerű kilátóhelyeket és bájos réteket ...
Mutass mindent
Salamon-torony, Alsóvár (Visegrád)
2025 Visegrád
Tulajdonságok
- 8 Közeli túrák
Kérdések és válaszok
Kérdeznél a szerzőtől?
Értékelések
Legyél te az első hozzászóló!
A közösség fényképei