Márévár

A vár építéséről nincsenek adataink, de valószínűsíthető, hogy ha magánkézben is volt, a tatárjárás után visszaszállhatott a királyra. Az erősséget ugyanis egy 1316-ban kelt oklevél említi először, amelyben Károly Róbert király Bogár Istvánnak adományozza a máréi várat. Az írásban már Castrum Mare néven szerepel, lehetséges, hogy az építtető földesúr neve ragadt meg a vár nevében. A fennmaradt iratok alapján a következő évszázad a várat birtokló családok közti vagy családon belüli pereskedésekről szólt – volt olyan időszak is, amikor a várat keleti és nyugati részre felosztva két különböző birtokos lakta, egy bejárattal és közös kúttal.

Az 1500-as évek elején a vár új tulajdonosa, az Itáliában tanult Váradi (Várday) Ferenc reneszánsz stílusban átépítette a várat. A változtatások elsősorban a falakon belül, a keleti oldalon lévő palotaszárnyat érintették, de ekkor épült meg a déli rondella is, ahonnan ágyúkkal őrizték a várat. 1543-ban, miután Pécs is elesett, a Márévárat ellenállás nélkül foglalták el a törökök. Ebben az időszakban épült a vár külső védrendszere, a kapuvédőmű és a külső palánkvár.

Miután a törökök elhagyták az épületet, egy időre ugyan visszakerült a Váradi családhoz, de a romos épületet valószínűleg nem használták többé. Legközelebb a 17. század végén említi egy irat, ekkor már a pécsi püspökség birtokában lévő romként utalva az egykori várra. Érdekes módon még a 20. század is tartogatott számára egy kisebb „ostromot": 1956 késő őszén egy szovjet tank lőtt rá a falai között bujkáló szabadságharcosokra, a „Mecseki láthatatlanokat" célozva - közülük kettő életét kioltva. A vár falán emléktábla idézi fel a véres eseményt.

Jelentősebb régészeti feltárása és restaurációja az 1960-as években indult el. Konzerválták a falakat és rekonstruálták az udvari épületet, amelynek földszintjén találjuk az itteni leletek kiállítását. A vár a 2010-es években szinte végig zárva volt, de 2019-től ismét látogatható. Körbejárva a várat, a lépcsőn megközelíthető kapun beleshetünk az udvarra akkor is, ha éppen zárva találjuk.

Az építményhez egy izgalmas monda is fűződik. A történetnek persze több verziója létezik; az egyik szerint Máré vitéz háborúba ment, otthon hagyva szép feleségét, aki egy idő után igencsak összemelegedett a szomszédos vár urával. A románcból egy kislány született. Máré hazatérve megostromolta a várat; a felesége a szörnyű harag miatt lemenekült a pincébe, ahol bennragadt és meghalt, de utolsó leheletével még megátkozta a lányát. Az átkot csak az a férfi törheti meg, aki megcsókolja az előbb bika, majd kígyó, végül pedig varangyos béka képében megjelenő leányt – urak, lehet vállalkozni, a lány állítólag a mai napig ott vár valahol. 

Nyitvatartás

vasárnap	10:00–18:00
hétfő	zárva
kedd	zárva
szerda	10:00–18:00
csütörtök	10:00–18:00
péntek	10:00–18:00
szombat	10:00–18:00

A hétfői és a keddi nap szünnap, de előzetes bejelentkezés alapján, minimum 15 fős csoportok részére ezeken a napokon is kinyithat a vár. Bejelentkezni a tervezett látogatás előtt legalább két héttel ajánlott.

Árak:

• 0-6 éves korig: ingyenes
• Diák/7-18 éves korig: 500 Ft
• Felnőtt: 700 Ft
• Nyugdíjas: 500 Ft
• Csoport (10 főtől-vegyes): 500 Ft
• Csoport (10 főtől-diák): 400 Ft
• Magyaregregyieknek: 400 Ft

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2021 májusi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést tapasztalsz írd meg nekünk!