Fehérkő (Fejérkő) vára, Kereki

Kereki csak néhány kilométerre fekszik Kőröshegytől. Tipikus egyutcás falu, mely hosszan elnyúlik a völgy alján futó út mentén. Innen csak 6 kilométer a szántódi rév, ami már századok óta a legfontosabb átkelőhely volt a Balatonon. Itt, Kerekin keresztül vezetett az egyik legfontosabb kereskedelmi és hadászati útvonal Szlavónia felé. Ennek védelmére épült Fehérkő (vagy régiesen Fejérkő) vára a falu melletti, 283 méter magas dombon. 

A várhoz a falu széléről indul jelzett gyalogút felfelé. Az erre járóknak Czikó-pihenő néven egy kis pihenőhelyet alakítottak ki az amáliapusztai ménesbirtok szomszédságában fedett padokkal, asztalokkal, kúttal. Az innen a dombtetőre szép erdőben vezető út nem túl hosszú, de vannak meredek szakaszai is, melyek esős időben csúszóssá válhatnak. Szerencsére a legnehezebb pontokon korlát segíti a kapaszkodást, és két padon is megpihenhetünk menet közben, ha ki szeretnénk fújni magunkat.

Az erdővel körülvett magaslaton álló várat mély árok és meredek sánc öleli körbe, ezért 2022-ben biztonságos fa járdát építettek mellé, amelynek része egy kilátóterasz is. Bár a növényzet miatt tágas panoráma erről sem nyílik, a kőröshegyi völgyhídra jól rálátunk, és a Balaton csillogó pászmáján túl felsejlik a Tihanyi-félsziget is, tetején a bencés apátság jellegzetes tornyaival. Az uzsonnánkat elfogyaszthatjuk egy vén diófa árnyékában hűsölő padon, vagy behúzódhatunk a vár mögötti erdőben lévő esőbeálló alá is. A falak között sokféle vadvirág nyílik.

A főleg téglából és kevés kőből álló vár első okleveles említése 1336-ból származik. A századok során több birtokosa is volt. Számos kisebb-nagyobb ostromot élt meg, például 1490-ben, amikor az országba betörő Habsburg Miksa főherceg katonái kirabolták és felégették az akkor a Báthoryak kezén lévő épületet. 1544-ben az akkor már egyébként is korszerűtlennek tartott erődítményt a magyar katonaság felrobbantotta, hogy a törökök ne foglalhassák el. A 18-19. században a vár tégláit és köveit környékbeli építkezésekhez hordták el, például a kereki templomhoz is felhasználták azokat.

A rom megmentésére az 1960-as évek elején került sor: a várral foglalkozó régészek szerint az utolsó pillanatban. Ekkor történt meg a terület egy részének régészeti feltárása és a még álló falak megerősítése. A legtöbb leletet (például korabeli pénzérméket, fegyvereket és serlegeket) egy 15. századi szemétgödörben találták. A várfalban még ma is látható egy kőbe vésett arc, de előkerültek díszes kályhacsempék is, amiből arra következtettek, hogy valószínűleg előkelő kialakítású termek lehetettek az épületben valaha. 

Nyitvatartás

Egész évben szabadon látogatható.

Árak:

Ingyenes.