Egri vár
Eger büszkeségének több mint ezeréves történetét és az évszázadok tárgyi emlékeit a várat fenntartó Dobó István Vármúzeum mutatja be. A Szent István király alapította püspökség korától az érseki fényűzést szolgáló lovagvári korszakon át a végvárrá átépített erődítményig minden időszakból találunk több-kevesebb megmaradt emléket. Ezek egy részét romok formájában a várkertben, más részüket az izgalmas és jól felépített kiállításokon láthatjuk.
A várhoz kötődő legismertebb esemény kétségkívül a törökök elleni 1552-es csata volt, amelyben a Dobó István vezette magyarok fényes diadalt arattak a hatalmas túlerőben lévő Szulejmán szultán ellen, megállítva az Oszmán Birodalmat egy fél évszázadra.
Az egri ostrom és győzelem részletes története elsősorban Tinódi Lantos Sebestyénnek köszönhetően maradt fenn. A krónikás zenés-verses formában számolt be kora fontos történéseiről úgy, hogy a hitelesség fontosabb szempont volt számára, mint a költőiség. Az egri csata helyszínére is elment, és első kézből, a túlélők beszámolói alapján írta meg művét – enélkül egészen biztosan szegényebb lenne a magyar kultúrtörténet.
A halhatatlanságot azonban Gárdonyi Géza hozta el a hős várvédőknek. 1901-ben kiadott, Egri csillagok című könyve sok generáción át varázsolta el a gyerekeket: a regénynek köszönhetően vált közös emlékezetünk részévé Dobó István, Bornemissza Gergely, Mekcsey és a többiek figurája. Nem kis szerepe van az egri vár és történetének ismertségében és népszerűségében az 1968-as filmnek is, amely minden idők legnézettebb magyar mozifilmje lett. A forgatáson használt „díszletvár” Pilisborosjenő határában ma is népszerű turistacélpont.
A vár története
Az Eger-patak völgye már a kőkorszak óta lakott, a honfoglalók első nemzedéke is letelepedett itt, de máig meghatározó története a 11. században kezdődik.
1001 és 1009 között Szent István király a vármegyékkel párhuzamosan alakította ki az első püspökségeket (egyházmegyéket). Az egrit 1909-ben alapította, területe az északkelet-magyarországi hegyvidéktől egészen az Alföld déli részéig, keleti-nyugati irányban pedig az erdélyi egyházmegye határától egészen a Dunáig tartott.
A püspökség központját az Eger-patak keleti oldalán emelkedő magaslaton jelölték ki, mivel innen biztonságosan szemmel lehetett tartani a környéket, miközben könnyen védhető is volt. Ezekből az első időkből származik a mai vár területén a legrégibb építmény maradványa, a rotunda, egy román stílusú körtemplom.
Feltehetően a 11. század végén, Szent László király idején épült a háromhajós székesegyház, amelynek részletei ma a vár romkertjében láthatóak. A leletek alapján az egyházmegye püspöke ekkoriban tehette át ide a székhelyét, és az önálló egri püspökség felívelő története valójában ezután vette kezdetét. A következő négy évszázadban folyamatosan bővítették, átépítették, korszerűsítették az egyházi és világi épületeket.
Az egri főpapoknak a helyi és országos ügyeken túl gazdasági és katonai befolyásuk is volt, valamint nagy szerepet játszottak a kultúra és a műveltség terjesztésében. A székesegyház építészeti kifinomultsága és a múzeumban megtekinthető, aprólékosan kimunkált kőfaragványok vagy a szintén a kiállításon látható hétköznapi használati tárgyak mind ezt támasztják alá. A templom méreteiről sokat elárul az az oszlopmaradvány, amelyen ma Szent István király szobra áll. A püspökség jelentőségét támasztja alá az is, 1204-ben itt temették el Imre királyt.
A tatárjárás után IV. Béla engedélyével kezdték meg a püspöki központot körülvevő kővár építését. A 15. század, a reneszánsz kora az egri püspökség fénykora is: fényűző udvar, lakomák és vadászatok, valamint gótikus építkezések jellemezték. A 16. század közepére azonban megváltozott az egri vár szerepe. A püspöki vár ugyan erődített volt, de a török birodalom magyarországi terjeszkedésével viszonylag békés uradalomból egyszeriben a felvidéki bányavárosokat védő végvárrá kellett változnia.
A 15. század végétől rohamosan terjedő nehéztüzérségi eszközök - elsősorban az ágyú - másfajta védekezést kívántak a váraktól. Az egri ebből a szempontból elavulttá, következésképpen katonailag könnyen támadhatóvá vált - ahogy ezt a gyakori tulajdonosváltások is mutatják.
A csata előzményei
Magyarországot már az 1526-os mohácsi csata is a belső viszályok által legyengülve érte, de II. Lajos halálával, aki utód nélkül hagyta a trónt, hosszú ideig tartó háborúskodás vette kezdetét Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János között, ami kedvezett az Oszmán Birodalomnak.
A belviszály fokozódott Szapolyai halálával, aki korábbi, Ferdinánddal kötött egyezségüket felrúgva csecsemőkorú fiát tette meg utódjának. Az Oszmán Birodalom a magyar királyt és a nevében uralkodó Jagelló Izabella királynét támogatta, így eshetett meg, hogy Szulejmán hada felmentő seregként érkezett meg Budára, hogy segítsen azt a Habsburgoktól megvédeni. A törökök azonban egy csellel rabul ejtették a magyarok vezetőit, miközben janicsárjaik ellenállás nélkül elfoglalták a budai várat 1541-ben. Ezzel három részre szakadt a Magyar Királyság.
Az 1540-es évek végére Ferdinánd és Fráter György, Erdély helytartója között megszületett paktum szerint Fráter lemondott volna Erdélyről a Habsburg uralkodó javára. Ennek a szándéknak a megtorlásául, és hogy ne egyesülhessen ismét a Magyar Királyság, indította nagyszabású hadjáratát Szulejmán 1551-ben. A törökök sorra foglalták el a magyar végvárakat, majd miután Szolnok újonnan megerősített várát is bevették, 1552 szeptemberében Eger felé fordultak.
A vár hadászati felkészítése
Buda török megszállását követően világossá vált, hogy Eger a királyi Magyarország egyik legfontosabb védőbástyája , ezért meg kellett erősíteni és teljesen átalakítani az addig lovagvárként működő létesítményt. Perényi Péter kancellár Alessandro da Vedano itáliai hadi építészt, várépítő mestert bízta meg az átépítések irányításával, majd 1543-tól Varkoch Tamás várkapitánysága alatt vált Eger modern végvárrá.
Kőfallal kettéválasztották a külső és a belső várat, melyeket mély árokkal, illetve az ostromban is fontos szerepet játszó töltéssel választottak el. Köztük a Setét-kapun keresztül lehetett közlekedni. Ebbe illeszkedett a székesegyház falához épült masszív Szentély-bástya. Északról a Sándor-bástya, az ágyúállás és a Föld-bástya védte a várat. A déli oldalon a belső vár új kaput kapott, amit a várkapitány után Varkoch-kapunak neveztek el. 1548-ban az erősség királyi fennhatóság alá került, a püspökség bevételeinek kétharmadának pedig a vár fenntartásának költségeit kellett fedeznie. A jövedelmek behajtásáért az udvarbíró felelt, erre a feladatra a vár első hadnagyi posztját is betöltő Dobó Istvánt nevezték ki.
Ő építtette a nyugati oldalon a később róla elnevezett bástyát, és az ő irányítása alatt fejeződtek be azok a védelmi fejlesztések, amik a várható török ostromra készítették fel a várat.
Az egri vár ostroma
Az Erdély és Buda felől érkező, egyesített török csapatok 1552. szeptember 9-én kezdték meg az egri vár ostromát. Mivel a sok ígérgetés ellenére nem érkezett megfelelő külső segítség a várba, nagyjából kétezer főnyi magyar csapat nézett szembe a – legújabb becslések szerint – kb. 35-40 ezres török hadsereggel.
A törökök 12 ostromágyúval és néhányszáz kisebb löveggel lőtték a vár falait egész szeptemberben, miközben több általános ostromot is indítottak a vár ellen. Amikor elfoglalták a külső vár bejáratát, az Ókapu-bástyát, Dobó parancsára ágyúval rombolták le azt a benne lévő janicsárokkal együtt. Az egrieket nemcsak a törökök folyamatos ágyúzása állította kihívás elé, de belső események is. Egy kisebb csoport, megszegve a védők esküjét, fel akarta adni a várat a törököknek szabad elvonulás fejében – ezt Dobó akasztással „jutalmazta”. Október 4-én pedig felrobbant a székesegyházban kialakított lőszerraktár, hatalmas károkat okozva.
Október 12-én újabb, végsőnek szánt ostrom kezdődött a legyengült, ágyúktól megtépázott vár ellen, de az egri védők továbbra is helyt álltak. Az elbeszélésekből tudjuk, hogy úgy harcoltak, ahogy az eszközeik engedték: az egri asszonyok például a Tömlöc-bástyán forró vízzel, kövekkel és szurokkal fogadták az ostromlétrákon kapaszkodó ellenséget. Bornemissza találmánya, a támadókra szabadított száguldó, lőszerrel tömött, össze-vissza lövöldöző hatalmas tűzkerekek is ekkor születtek.
A fáradt és harci kedvüket vesztett törökök a korai hidegtől is tartva feladták az ostromot, és október 17-én elvonultak a vár alól.
A csata után
A hamar híressé vált diadal után szinte rögtön megkezdték a vár újjáépítését, korszerűsítését. A következő évtizedekben épültek a szögletes fülesbástyák és a várfal alapjában húzódó folyosórendszer. A század végén kiújultak a magyar-török harcok, és 1596-ban a törökök végül elfoglalták az egri várat, majd csaknem száz évig ott is maradtak.
Az erődítmény életében a Rákóczi-szabadságharc volt a következő vízválasztó: a császári csapatok ekkor felrobbantották a külső várat, hogy ne juthasson a kurucok kezére. A 19. század közepén aztán Pyrker János egri érsek kezdte el a vár műemléki megóvását és feltárását. Ekkor került ide Dobó István síremlékének márvány fedőlapja, és ekkoriban állították a Szent István-szobrot az egykori székesegyház megmaradt oszlopcsonkjára.
A vár területe ezután hosszú ideig laktanyaként, honvédségi területként működött, és csak 1957-ben került a város kezelésébe. Azóta a Dobó István Vármúzeum működik itt, és szinte folyamatosak a fejlesztések, felújítások, sőt, az egri vár történelmét újabb és újabb részletekkel gazdagító feltárások is.
Vármúzeum
A mai vár Romkertjében láthatjuk a legrégebbi épületek maradványait, a 11. századi rotundát és a kicsit később épült, valaha hatalmas és lenyűgöző, román stílusú székesegyház maradványait.
A gótikus püspöki palota a vár egyetlen ma is álló, középkori eredetű épülete. A reneszánsz-kori átépítések során készült árkádíves földszinti folyosó 14 helyreállított boltíve ma az egri vár egyik leglátványosabb eleme. Itt kapott helyet a vár történetét a 18. századig bemutató múzeum és a Hősök terme is. Ez utóbbiban Dobó István, a hős egri kapitány síremléke áll, melyet a várvédők hatalmas szobrai vigyáznak. A terem végében a csatában résztvevők névsora olvasható.
A Setét-kapun keresztül jutunk le a hűvös Kazamatába, azokba a vár alatti folyosókba, amelyen keresztül a végvári katonák biztonságosan tudtak közlekedni a bástyák között. Szintén földalatti látnivaló a Börtönkiállítás, ahol korabeli kínzóeszközökkel ismerkedhetünk. A Panoptikumban az Egri csillagok figurái elevenednek meg, szemezhetünk Jumurdzsákkal vagy megnézhetjük közelről Dobó és Szulejmán szultán viaszszobrát. A vár délkeleti sarkában, fák árnyékában találjuk Gárdonyi Géza sírját, rajta a híres felirattal: „Csak a teste”.
A kertben magasodik a Kálvária-domb, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a város felé. Ha elnézünk keleti irányba, elképzelhetjük, hogy a 18. századig arrafelé nyújtózkodott a külső vár, amit azóta „benőtt” a város. Ez a hatalmas terület, melyet ma egri várként ismerünk, az egykori belső vár volt.
Nyitvatartás
Várkapu nyitva tartása
- január 1. - március 31: 9:00 - 18:00
- április 1. - október 31: 9:00 - 22:00
- november 1. - december 31: 9:00 - 18:00
Kiállítások nyitva tartása
- január 1. - március 31: 10:00 - 16:00 (hétfőnként zárva)
- április 1. - október 31: 10:00 - 18:00
- november 1. - december 31: 10:00 - 16:00 (hétfőnként zárva)
A téli időszakban a Kazamata kiállítás csak tárlatvezetéssel látogatható.
A téli időszakban a 6vanHatás és a Múlt-kirakó kiállítások zárva vannak.
A Börtönkiállítás felújítás miatt jelenleg zárva.
Árak:
Múzeumi belépőjegy (a Vármúzeum saját kiállításai):
- Felnőtt: 2400 Ft
- Kedvezményes jegy (6-26 és 62-70 év közöttieknek): 1200 Ft
Vár-Extra (érvényes április 1-től)
- Felnőtt jegy: 3000 Ft
- Kedvezményes jegy(6-26 és 62-70 év közöttieknek): 1500 Ft
Érvényes a Vármúzeum valamennyi saját kiállításában, a Ziffer Sándor Galériában és a Gárdonyi Géza Emlékházban.6 év alatt és 70 év fölött ingyenes.
Ez a jegytípus más kedvezményekkel nem vonható össze.
A vár 6 év alatt és 70 év fölött ingyenesen látogatható.
Egyéb jegyárakról, kedvezményekről érdemes a vármúzeum honlapján tájékozódni.
Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2022 februári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!
Tömegközlekedéssel
- Vonattal az Eger állomásig utazzunk.
- Távolsági buszokról az Eger, buszpályaudvar megállónál szálljunk le.
- Ha Szilvásvárad felől érkezünk vonattal, az Egervár állomásig utazzunk.
Megközelítés
- A vonatállomástól gyalog indulva átszeljük az Érsek kertet, mely kivezet minket a Kossuth Lajos utcára. Ott jobbra forulunk, és egyenesen megyünk a vár bejáratáig (1,8 km).
- Az állomásnál felszállhatunk a 11, 12 vagy 14-es buszra, és a Gárdonyi Géza Színház megállóig utazunk. Onnan a Kossuth utcára kanyarodva érjük el a vár feljáróját (1,1 km)
- A Bástya utcai parkolóból a vár északi kapujához jutunk (150 m).
- A buszpályaudvarról kb. 20 perces sétával érjük el a várat. A buszpályaudvarról lefelé sétálva a bazilika mellett haladunk el, ahonnan kétféle úton is megközelíthetjük a vár déli, Tinódi Sebestyén téri bejáratát. Elindulhatunk a Széchenyi utcán a Dobó tér felé, ahonnan a Dobó utcán végig sétálva érjük el a várat, illetve a Líceum épületét jobbra megkerülve a Kossuth Lajos utcán sétálunk a Tinódi Sebestyén térig, a vár bejáratáig.
- Egervár vasútállomástól a sínekkel párhuzamosan induljunk dél felé, majd a parkolónál forduljunk jobbra, a vár északi kapuja felé (320 m).
Parkolás
- A vár déli, Tinódi Sebestyén téri bejáratához közel a Kossuth, illetve az Almagyar utcákban is tudunk parkolni (fizetős).
- Az északi kapuhoz a Bástya utcán, a Gárdonyi Géza Emlékház előtt találunk parkolót.
Koordináták
Környékbeli ajánlatok
Szabó Krisztián 8 nap alatt a Tátra körül című útinaplójának 1. napját összefoglaló szakasza.
Lankás terepen, a várost övező szőlőkben és a Bükk legmesszebb nyújtózó tölgyesében jutunk fel a Nagy-Egedre, az egriek szimbolikus látóhegyére, ...
Szabó Krisztián 8 nap alatt a Tátra körül című útifilmje alapján ihletett többnapos kerékpártúra.
A Demjéni fürdőket és az Egri fürdőket összekötő biciklitúra. Egy termáltúra során két fürdő között, vidéki környezetben kerekezhetünk.
Miskolc és Eger között több olyan, bringával járható útvonalat is lehet találni, amely jórészt terepen vezet (legalábbis a két város határai között).
Egy hosszú tekerés után elmerülni a meleg vízben, mindig kikapcsoló. Ez a termálfüzér Magyaroszág északi részének 32 termálfürdőjét köti össze egy ...
Mutass mindent
Egri vár
3300 Eger
Tulajdonságok
- 8 Közeli túrák
Kérdések és válaszok
Kérdeznél a szerzőtől?
Értékelések
A közösség fényképei