Csókakő vára

Az erősséget a tatárjárás után egy stratégiailag kulcsfontosságú út szemmel tartására emelték. Ez volt az a bizonyos „Feheruuaru rea meneh hodu utu”, azaz „Fehérvárra menő hadi út”, ami az első eredeti formában ránk maradt magyar oklevélben, a tihanyi apátság alapítólevelében szerepel.

Érdekesség, hogy a vár neve nem a madárhoz köthető, mint elsőre gondolnánk. Nácz József, aki a Vértes vidékét kutatta, azt mondja, a Csóka név az István egyik korabeli becéző formája, és feltételezi, hogy ő lehetett a XIII. században a vár építtetője, aki valószínűleg a Csák nemzetség tagja volt. Később többek között a Rozgonyi család, Corvin János és Bakócz Tamás birtokolta.

Az épület legrégebbi része a felsővár, e köré épült a XV. században az alsóvár a ma is látható kaputoronnyal. Bár a feltárások során nem találták a nyomait – Evlija Cselebi török világutazó útleírásában egy itt álló mecsetről beszél, amely ráadásul egy XVI. századi vázlatrajzon is szerepel.

A vár megfordult a törökök kezén, majd 1691-től senki nem használta, így az évszázadok során igencsak lepusztult. Az életveszélyes épületet az 1995-ben alapított Csókakői Várbarátok Társasága mentette meg, nagyobb felújításokra pedig az elmúlt években került sor. 2014-re elkészültek a kapuszárnyak, a felvonóhíd, a torony, a délnyugati várfalszakasz és a fa gyilokjáró. Érdekesség, hogy jelenleg is zajlanak régészeti feltárások, amelyek eredményeként főleg a török időkből kerülnek elő leletek, de Árpád-kori kincseket is felszínre hoztak már a régészek. Az épülethez a Keleti-Bakonyra és a Móri-árokra nyíló kilátás miatt is megéri felmenni. Lehetőség van túravezetést is kérni (lásd az elérhetőségeket).

Nyitvatartás

• November 1. - március 31.: 9:00 - 17:00
• Április 1. - október 31.: 9:00 - 20:00

Árak: