Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide
Vár

Boldogkői vár

· 4 értékelés · Vár · Zempléni Tájvédelmi Körzet
A tartalmat készítette:
MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • /
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Boldogkő vára
    Fénykép: Tassy Márk, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kattints a képre a teljes panorámáért!
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A boldogkői vár
    Fénykép: Zentai Zsuzsanna, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A boldogkői vár
    Fénykép: Zentai Zsuzsanna, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A boldogkői vár
    Fénykép: Zentai Zsuzsanna, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A boldogkői vár
    Fénykép: Zentai Zsuzsanna, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
Akinek tetszik a középkori miliő, azt biztosan nem kell sokáig győzködni, hogy látogasson el Boldogkőváraljára. A Zempléni-hegység egyik legszebb vára egyébként is amolyan jolly joker. Tavasztól őszig minden hétvégén megelevenedik a lovagkor, a gyerekeknek ott van Közép-Európa legnagyobb ólomkatona-kiállítása, a fotósok az Oroszlánsziklán hódolhatnak a szenvedélyüknek, az ínyencek pedig a középkori étteremben - és persze a túrázók is megtalálják a számításaikat. 

A Bodókő-hegy Boldogkőváralja község felett emelkedik, ezen áll a szabálytalan alaprajzú, sokat látott, milliónyi tulajdonosváltást megért, ennek ellenére az egyik legjobb állapotban fennmaradt középkori várunk. A környék már 1984 óta a Zempléni Tájvédelmi Körzet része. Erre halad az Országos Kéktúra útvonala is, úgyhogy természetélményért nem kell messzire menni.

Nem tudni pontosan, ki és mikor építtette a boldogkői várat; csak annyi biztos, hogy a tatárjárás után emelték valószínűsíthetően a Tomaj vagy az Aba nemzetség tagjai. A bizonytalan tényeknél viszont sokkal érdekesebb a legenda, amely szerint egy Bodó nevű aszalómesternek köszönhetjük az építményt. Történt ugyanis, hogy amikor IV. Béla a tatárok elől menekült, ennél a jobbágynál bújt el a pincében, aki kivételes leleményességről tanúbizonyságot téve süketnek tettette magát, és félrevezette a királyt kereső – ezek szerint nem túl eszes – tatár csapatot. IV. Béla így megmenekült, és cserébe megjutalmazta Bodót Aszaló és Bodolló községekkel - de csak azzal a feltétellel, ha Bodó várat épít a területen. Szerencsére az aszalómesternek volt hét szép lánya, akik furfangosan kiötlötték, hogy csak ahhoz mennek feleségül, aki egy évig beszáll az építkezésbe. Hét éven belül kész is lett a vár, amit kezdetben Bodókőnek nevezetek. A monda szerint a hét lány esküvőjét egyszerre tartották itt, a díszvendég pedig maga a király volt, és ez alkalommal így rendelkezett: „E vár ezek után Boldogkőnek neveztessék, mivel a hét szép leány, a hét tündér itt volt a legboldogabb.”

Nehéz és meglehetősen unalmas lenne felsorolni a vár összes birtokosát, sőt, a történészek szerint még az oklevelek alapján is igen bajos nyomon követni az építmény sorsát. Annyi valószínűsíthető, hogy az öregtoronyhoz kapcsolódó palotaszárnyat a Drugeth család építtette (ők Károly Róberttől kapták a várat 1312-ben), további bővítésekre pedig a XV. században került sor. Ekkor szabálytalan négyszög alakú tornyot emeltek a déli részen, és felépítették a patkó alakú kaputornyot, valamint egy külső falat a keleti oldalon.

A tulajdonosok közül talán a Bebek família a legérdekesebb; őket a kor leghírhedtebb családjai között tartották számon. 1542-ben a vár Patóchy Ferenchez került, akinek Zsófia nevű lánya Bebek Györgyhöz ment feleségül. A férfi nem ismert félelmet, imádta a nagy lakomákat, és híres volt arról, hogy rengeteget bír inni. Bár vitéz katonának tartották, az uralkodók felé általában nem volt túl hűséges. Számára inkább az volt a fontos, hogy ne veszítse el a hatalmát - emiatt nem riadt vissza semmiféle bűntől. Úgy tartják, Boldogkő várában pénzhamisítással is foglalkozott. Az épület végül nem sokáig volt a birtokában, 1560-ban elcserélte Sárközy Mihállyal.

Az ezt követő években Balassi Bálint is sokat tartózkodott a falak között, itt írta például Borivóknak való című versét, ami a 9. osztályos irodalomórákról lehet ismerős. Az épület egyébként másokat is megihletett: Szabó Dezső elbeszélést írt róla, Vécsey Jenő pedig szimfonikus költeményt.

Ezután ismét egymást váltogatták a tulajdonosok, majd szomorú esemény következett be a vár életében: I. Lipót király parancsára az 1700-as évek elején felrobbantották, ami miatt lakhatatlanná vált. Helyreállítása során kapta a neogótikus stílusjegyeket, amelyek miatt az eredeti állapotokra sok helyen ma már nehéz következtetni.

1890-ben a vár a Zichy család birtokába került, és egészen 1945-ig, államosításáig az övék volt. 1963-ban régészeti feltárásba kezdtek, a helyreállítási és állagmegóvási munkák után pedig turistaszállót alakítottak ki a hajdani palotában. Az is maradt a 90-es évek elejéig, amikor viszont Közép-Európa legnagyobb hadtörténeti és ólomkatona-kiállítását hozták létre benne. A terepasztalon látható például a muhi csata aprólékosan kidolgozott jelenete több mint ezer figurával – egy rendhagyó történelemóra jó szemléltetőanyaga lehetne.

Az önkormányzat kezelésében álló vár azóta kétszer is átesett rekonstrukción. 2002-ben két toronyra védőtetőt helyeztek, összekötötték a pincét és a borozót (praktikus, ha az ember a kiállítások megtekintése után inna egy fröccsöt), és kiépítettek egy kb. 100 méter hosszú gyilokjárót, illetve létrehozták a sziklakijárót az úgynevezett Oroszlánsziklán – ez az a jellegzetes rész, ami fotóról kapásból felismerhetővé teszi a boldogkői várat.

2013-ban lefedték a palotaszárnyat, ahol lovagtermet alakítottak ki; helyreállították a szárazmalmot, amit ma bárki kipróbálhat; kilátót hoztak létre, valamint egy rakás történelmi tárlatot létesítettek. Lett például ásvány-, címer- és zászlókiállítás, pénzverde, kovácsműhely. Egy teremben hadtörténeti eszközöket mutatnak be, de ott az elmaradhatatlan börtön és a kínzókamra is.

A legjelentősebb rendezvény természetesen a hagyományos középkori várjátékok, amit mindig augusztus első hétvégéjén tartanak. Tavasztól őszig, pontosabban húsvéttól októberig minden hétvégén programokkal, többek között a Kóborlovagok párbaj- és fegyverbemutatóival, na meg jelmezes tárlatvezetéssel szórakoztatják a látogatókat. Lent a Castrum Boldua középkori étteremben korabeli receptúrák alapján készített ételekkel várják a megfáradt vándort.

Nyitvatartás

A várban jelenleg felújítás zajlik hétköznapokon.

Ezért csak részlegesen látogatható. Kizárólag:

  • szombat, vasárnap és ünnepnapokon: 9:00-18:00

 

Árak:

Jegyárak:

  • felnőtt: 1300 Ft
  • diák/nyugdíjas: 900 Ft

Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2020 szeptemberi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!

Hidvégi Brigitta profilképe
Szerző
Hidvégi Brigitta
frissítve: 2020-10-22

Tömegközlekedéssel

  • A távolsági buszról a Boldogkőváralja, arkai elágazás nevű megállóban érdemes leszállni. 

Megközelítés

  • A buszmegállóból nyugati irányba induljunk a Kossuth Lajos utcán az Országos Kéktúra K jelzésein, majd 150 m múlva térjünk jobbra a KL jelzésre, ami a várig vezet bennünket (összesen 900 m).

Parkolás

  • Boldogkőváralja az ország északkeleti részén található a Zemplénben. Miskolc felől a 3-as, majd 39-es úton lehet megközelíteni. 
  • A település nyugati végét jelző tábla előtti utolsó, névtelen utcán kell északi irányba fordulni, ami a vár parkolójához vezet. 
  • A parkoló fizetős, de az összeg beleszámít a belépődíjba.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
48.344385, 21.232238
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
48°20'39.8"N 21°13'56.1"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34U 517208 5354604
w3w (what3words) 
///bizakodó.fagyaszt.ponyvák
Navigáció Google Térképpel

Túrák ide:

Típus
Név
Hossz
Időtartam
Szintemelkedés
Szintcsökkenés
53,6 km
16:35 óra
1 675 m
1 475 m
69 km
20:05 óra
1 505 m
1 510 m
Mutasd a térképen!

Közeli látnivalók

 Ezek automatikusan generált javaslatok.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

5,0
(4)
Pápai Zsuzsanna
2020-08-25 · Közösség
A vár javítás alatt volt. A várban harci előadás volt és mini koncert is volt.
Mutass többet!
2020. augusztus 25., kedd 17:09:36
Fénykép: Pápai Zsuzsanna, Közösség
2020. augusztus 25., kedd 17:10:22
Fénykép: Pápai Zsuzsanna, Közösség
2020. augusztus 25., kedd 17:11:14
Fénykép: Pápai Zsuzsanna, Közösség
László Tímea
2020-05-10 · Közösség
Izgalmas, egyszer làtni kell!
Mutass többet!
Gebei Gábor
2019-11-10 · Közösség
Boldogkőváralja
Fénykép: Gebei Gábor, Közösség
Boldogkőváralja 2
Fénykép: Gebei Gábor, Közösség
Boldogkőváralja 3
Fénykép: Gebei Gábor, Közösség
Boldogkőváralja 4
Fénykép: Gebei Gábor, Közösség
Boldogkőváralja 5
Fénykép: Gebei Gábor, Közösség
Boldogkőváralja 6
Fénykép: Gebei Gábor, Közösség
Boldogkőváralja 7
Fénykép: Gebei Gábor, Közösség
Az összes értékelés mutatása

A többiek fényképei

2020. augusztus 25., kedd 17:09:36
2020. augusztus 25., kedd 17:10:22
2020. augusztus 25., kedd 17:11:14
Boldogkőváralja
+ 8

Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló Családoknak
  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
  • 2 Közeli túrák
Többnapos gyalogtúra · Észak-Magyarország
Boldogkőváralja - Nagy-nyugodó (OKT-26)
Tipp közepes Szakasz 26 nyitva
53,6 km
16:35 óra
1 675 m
1 475 m

A Zemplénbe lépve hazánk legkevesebbek által látogatott, s egyben leginkább kárpáti jellegű hegységébe teszünk túrát. Kőgörgeteges patakvölgyeket, ...

1
Szerző: Dömsödi Áron,   MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Észak-Magyarország
Bódvaszilas - Boldogkőváralja (OKT-25)
Tipp könnyű Szakasz 25 nyitva
69 km
20:05 óra
1 505 m
1 510 m

Ezen a szakaszon a Bódva völgye felett magasodó Szalonnai-karsztot és a finoman ívelt dombhátakkal egészen a Hernád völgyéig futó Cserehát vidékét ...

2
Szerző: MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség,   MTSZ Magyar Természetjáró Szövetség
  • 2 Közeli túrák
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp