Trianoni-kereszt (Kőszeg)

A Kálvária-templom mögötti kiváló panorámát nyújtó kedvelt kiránduló- és sétahelyen, a Vöröskőfejtő felett 1882-ben Chernel Kálmán kőpadot és táblát állíttatott az alábbi szöveggel: „Feledd itt az emberek világát – Isten szól a természetben.”  Ekkor vette kezdetét a kőszegi szervezett természetjárás is. Az akkori polgármester parkosítást és újabb padok elhelyezését rendelt el itt a kirándulók kényelmének fokozására.

1936-ban a hegyoldal politikai jelentőséget kapott, miután a trianoni békeszerződés mementójaként hármas halomra illesztett, mintegy 8 méteres vasbeton keresztet építettek rá, amely az elcsatolt területekre néz, és a határ túlsó oldaláról is jól látható.

Érdekes, hogy az emlékmű felavatásáról a helyi sajtó nem számolt be, költségei sem ismeretesek, de a felállítás évének őszén már a kivilágítását fontolgatták. A Trianoni-keresztre később, innen nem messze az osztrák oldalon a Saint-Germaini kereszt építésével „válaszoltak”, amellyel a Párizs mellett megkötött szerződés őket érintő részéről emlékeztek meg.

A terület 1945 után a szigorúan őrzött határrészhez tartozott, csak engedéllyel volt megközelíthető. A kereszten látható lövésnyomok ebből az időszakból származnak. 1989-től vált a terület újra látogathatóvá. A keresztet 1993-ban felújították, és emléktáblával látták el, de a golyók ütötte sérüléseket nem távolították el, emlékeztetőül a vasfüggöny időszakára.

A Trianoni-kereszt alatt az egykori Vöröskőfejtő található, melyet egy kis ösvényen tudsz megközelíteni (a kereszttel szemben állva, balra indul lefelé). A kőfejtőt felépítő anyag metamorf kőzet, kvarcfillit, jelentős mállással, valószínűleg visszaoldódásos eredetű lyukakkal, a felső szinten szép, nagy méretű gyűrődésekkel. Emellett egyéb kőzettípusok is megtalálhatók törmelékben - ilyen  például a cáki konglomerátum, mely egy metakonglomerátum szép fekete-sötétszürke kavicsokkal. A kőzettípus fő lelőhelye a Cákon található kőfejtő.  

Nyitvatartás

Árak: