Pusztamarót
A középkorban kicsiny község települt ide, a templomosok kolostort, az esztergomi érsek vadászkastélyt építtetett. A török korban minden elpusztult, de a hely később hegyi pusztaként újult meg. Vadászterületi, erdőgazdasági, majd gyümölcstermesztési (alma, szilva) központként működött, fénykorában iskolát, boltot is eltartott, és itt volt a süttői kisvasút egyik végállomása.
Az 1940-ben kiadott Gerecse útikalauz még 76 lakosról ír, azonban a '80-as évkre Pusztamarót elnéptelenedett. Amikor a Másfél millió lépés Magyarországon című kedvcsináló filmsorozat forgatócsoportja 1979 kora őszén ide érkezett, már csak 8 fős lakosságot említettek. A gazdaság szerkezete, irányvonala jelentős változásokon ment keresztül, amikor központi utasításra megszüntették a vasúti kapcsolatot, holott az ekorra már régóta a helyi táj és tér szerves, alapvető részét képezte. Pusztamarót dolgos hétköznapjaira a temető, valamint a megmaradt épületek emlékeztetnek.
Szerencsére azért elkerülte a teljes enyészetet, és napjainkra üdülőhellyé alakult. Esőbeálló, padok, asztalok nyújtanak turistakomfortot, működik az egykori úttörőtáborból kialakított Sólyomfészek, és szezonálisan nyitva tartó büfét is találunk itt. Kiváló hely arra, hogy továbbhaladásunk előtt pihenjünk, felfrissítsük magunkat, és megismerkedjünk a helyszínnel.
A régi temető melletti míves, szimbólumokkal teli történelmi emlékhely - a fertőhomoki Kovács György szobrászművész alkotása - az 1526. szeptember 13-15-i tragikus eseményeknek állít mementót. A mohácsi csatavesztést követően szekértáborban sáncolta el magát a környékbeli lakosság és a sok menekült a törökök elől, akik megostromolták a tábort. Háromnapos véres, kegyetlen harc bontakozott ki. Győzelmük után az oszmánok a túlélők egy részét lemészárolták, források szerint kb. 20 ezer ember veszett oda, sokan pedig rabszíjon végezték.
A templomromra emlékeztető, süttői mészkőből készült emlékmű pillérei az áldozatok előtt fejet hajtó utódokat szimbolizálják, rajtuk a csata néhány mozzanata látható.
A gyászos csata egyik név szerint is ismert résztvevője Dobozi Mihály volt. A legenda szerint a vitéz feleségével, Farmos Ilonával lóháton menekült az elbukott ütközetből, a dupla teher miatt azonban egyre csökkent az előnyük az üldözőik előtt. Ekkor az asszony kérlelni kezdte férjét, hogy ölje meg őt, és mentse magát, hiszen egyedül elvágtázhat. Mikor már csaknem beérték őket, Ilona a földre ugrott. Dobozi nem akarta, hogy neje a törökök kezére kerüljön, ezért lesújtott rá kardjával, azután pedig utolsó lehelletéig küzdve hősként esett el. Dobozi Mihály nevét közterületek, emléktáblák őrzik, valamint képzőművészeti alkotásokon, irodalmi művekben is megörökítették. A tragikus eseményekre a közeli Emberölőnek hívott erdőrész emlékeztet.
Nyitvatartás
hétfő | 00:00–24:00 |
kedd | 00:00–24:00 |
szerda | 00:00–24:00 |
csütörtök | 00:00–24:00 |
péntek | 00:00–24:00 |
szombat | 00:00–24:00 |
vasárnap | 00:00–24:00 |
Árak:
Ingyenes.Tömegközlekedéssel
- Pusztamarót tömegközlekedéssel nem érhető el.
- Ha a gyalog legközelebbi buszmegállót keressük, Héregen a Héreg, felső buszmegállónál szálljunk le.
Megközelítés
- Héreg, felső buszmegállótól a P jelzésen induljunk el a Király-kút irányába, ez elvezet egyenesen Pusztamarótra (6,5 km).
- Péliföldszentkereszt vagy Tardos irányából az Országos Kéktúra mentén érhető el (7,7, illetve 7,4 km).
Parkolás
- Autóval a Bajna-Bajót közútról stabilizált, de nem túl jó minőségű köves úton érhető el.
Koordináták
Pusztamarót
Tulajdonságok
- 2 Közeli túrák
A Központi-Gerecse a hegység legmagasabb térszíneivel büszkélkedhet. Fő csúcsa a 634 méteres Nagy-Gerecse markánsan kiemelkedő mészkőröge, amely ...
A Gerecse kilátópontokban bővelkedő, igen változatos vidékén kalauzol végig az Országos Kéktúra 11. szakasza. Mészkőgöröngyös ösvények, vadban ...
- 2 Közeli túrák
Kérdések és válaszok
Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.
értékelések száma
Még nem szólt hozzá eddig senki.
A többiek fényképei