Hámori-tó, Lillafüred
A Hámori-tó hazánk egyik legszebb fekvésű tava, „melynek vize sötétzöld, minthogy tükre az őt környező bércek erdejének”, ahogy Petőfi írta, így akár azt is gondolhatnánk, hogy a látvány miatt duzzasztották fel ezen a helyen a Garadna- és Szinva-patak vizét. Az ok azonban sokkal prózaibb: a közeli vashámorok miatt volt szükség a víz energiájára. Ezzel együtt a tavat már korábban is használták turisztikai célra, ahogy ma is csónakázhatunk a tavon, de a 20. század elején még strandfürdő is várta a tó friss vizében hűsölő vendégeket. A hűsölést itt szó szerint kell érteni, mivel a patakok táplálta tó vize nyáron sem melegszik 20-22 fok fölé. (Érdekesség, hogy a tó átlagos mélysége 9 méter, ami háromszor nagyobb, mint a Balatoné.)
Egykor korcsolyázásra is volt lehetőség, ha befagyott a tó vize, de mivel ma a hivatalos besorolása ipari víztározó, amelynek a funkciója a víztárolás mellett a vízingadozás mérséklése, így sem a fürdés, sem a téli sport nem engedélyezett rajta. Marad a csónakázás és a horgászat, mint sport – bár a környék „leghíresebb” halfajtájával, a pisztránggal a tóparti büfékben, éttermekben is megismerkedhetünk.
Az ipar visszaszorulásával 19. század végére a turisták számára is megnyílt a környezet. Először a lillafüredi üdülőtelep alakult meg, majd a két háború között felépült a Palotaszálló (1930) és a függőkert, a vízeséshez és a barlanghoz vezető romantikus sétány. Ezzel párhuzamosan a környező erdőkben és hegyoldalakban is sétányokat, kilátópontokat, pihenésre alkalmas zugokat alakítottak ki, amelyek egy része azóta is fennmaradt a turisták nagy örömére.
A Hámori-tó smaragdzöld vize mentén hangulatos tóparti sétány húzódik a déli oldalon. A 1,5 kilométer hosszú tavat 14 állandó és 11 időszaki forrás táplálja, az ösvényről rövid sétával egyikük, az Eszperantó-forrás hangulatos terasza is elérhető. Az állandó vízhozamú forrás körül kialakult plató alatt szép mésztufa képződményeket találunk.
Fokozva a romantikus hangulatot, a tó közepénél a sétány sziklák között kanyarog, majd a tóparton kapaszkodó és néhány vízbe zuhant hatalmas bükk mellett érkezünk a Garadna-patak torkolatához, ahol gazdag vízi élővilág burjánzik. Tavasszal gólyahírek, acsalapuk virágzanak, de egész évben buja vízi világ tenyészik a tó és a mocsárvilág találkozásánál.
A háború után a katonaság vette birtokába ezt a területet. A tavat északról határoló Dolka-hegy tetején a Bükk-fennsíki Nagy-Hárs lokátor pásztázta Kelet-Magyarország légterét, majd a jelet a Hámori-tó sarkán felépített betonerődbe továbbították. Mára a nyoma is alig látszik a lokátornak, a tó partján azonban ott maradt a Szikla becenevű, igencsak ronda betonépület. A hajdani katonai objektumot az 1990-es években zárták be, később diszkó és turistaház is működött benne, de ma üresen áll.
Természetesen mesterséges – a tó kialakulása
A Szinva- és a Garadna-patakon keresztül folyik ki a Bükk-fennsík vízkészletének jelentős része. Mára ezeket az ivóvízellátás igájába hajtották, de a 18. században ezt a jelentős vízenergiáját a nyersvas formálására használták, erre alakult a főként német és szláv szakemberek alapította Hámor falu.
Az oldott mészben gazdag patakokból vastag mésztufaréteg halmozódott fel épp a mai Palotaszálló alatt, így a Garadna vize már korábban is a Szinva mésztufagátjával visszaduzzasztott halastavat alkotott, melyet Tajnak (a német teich, azaz tavacska szóból) vagy Fel-tónak hívtak. Már a diósgyőri pálos szerzetesek is halastóként használták, amire egy 1319-ben keletkezett oklevél is utal.
A 19. század elején, a vashámorok vízenergiával működő kalapácsainak egyenletes vízellátására épült meg a mai duzzasztás, mivel az 1700-as években létesült ómassai kohó már nem tudott tovább bővülni, az új kohó megépítéséhez azonban nem volt elég a vízellátás. Ezért az addigi természetes gátat a szemben lévő hegyoldalig magasították, így létrehozva hazánk egyik legfestőibb tavát, a sűrű tölgyesekkel és bükkösökkel körbevett Hámori-tavat.
Az új kohó és a hámorok működtetéséhez szükséges tó létrehozása Fazola Frigyes nevéhez fűződik, aki apja nyomdokaiba lépve kohómérnök lett, majd a diósgyőri vasgyár igazgatójaként a vasgyártás korszerűsítésének szentelte életét. 1812-13-ban, amikor a tavat elzáró duzzasztógát elkészült, kezdte meg működését a tó nyugati végétől néhány kilométerre található újmassai őskohó. A Fazola nevét viselő építmény 1866-ig működött, ma pedig az ország egyik legrégibb ipari műemléke.
Árak:
IngyenesTömegközlekedéssel
- Lillafüredet legegyszerűbben Miskolc felől közelíthetjük meg. Busszal a Lillafüred, Palotaszálló megállóig utazzunk.
- Miskolc Diósgyőr városrészéből indul a Lillafüredi erdei vasút, ha ezt választjuk, Lillafüred állomásig utazzunk.
Megközelítés
- A megállóktól a P, Z jelzést követve 300 métert sétálva jutunk el a tó partjához.
Parkolás
- Pár száz méterrel feljebb a vasútállomástól, Bükkszentkereszt irányába található fizetős parkoló, illetve kicsit még tovább, a Hermann Ottó Emlékház után is találunk parkolót (ez utóbbi csak hétvégén és ünnepnap fizetős).
Koordináták
Környékbeli ajánlatok
Hazánk talán leglátványosabb, legromantikusabb hegyvidéki részén járunk, a lillafüredi Palotaszállót körülölelő erdőkben. Minden van itt, ami a ...
A fennsík egy könnyen megközelíthető, jellemző szeletét járjuk be a patinás üdülőközpontból, Lillafüredről indulva. A mélyre vágódó völgyek ...
A kirándulás bemutatja a Bükk számos izgalmas, érdekes barlangját, az összekötő utakon pedig mesés panorámában lehet részünk: ellátunk Diósgyőrtől ...
Túránkkal a Kis-fennsík izgalmas vidékét, zegzugos szurdokát, sűrű rengetegbe burkolózó platóját fedezzük fel. Vadregényes otthona ez a karsztvizek ...
Hazánk egy különleges karsztvidékén járunk, az ország fokozottan védett barlangokban, karsztjelenségekben leggazdagabb táján. Túránkkal ...
Hazánk egy különleges karsztvidékén járunk, látványos formákkal és meghitt erdei hangulatokkal teli vadonban. Már a túra elején a bükki rengeteg ...
Hosszú vándorlásunk a Bükk pereméről invitál annak szívébe. Végigjárjuk a hegység kevéssé ismert keleti platóját, majd Bükkszentkereszt ...
A Keleti-Bükk klasszikusa, a miskolci turisták kedvelt útvonala a környék két legjobb kilátópontjára, a Gulicskára és a Fehér-kőre vezet.
Mutass mindent
Hámori-tó, Lillafüred
3517 Miskolc-Lillafüred
Tulajdonságok
- 8 Közeli túrák
Kérdések és válaszok
Kérdeznél a szerzőtől?
Értékelések
Legyél te az első hozzászóló!
A közösség fényképei