Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide
Tó

Hámori-tó, Lillafüred

Tó · Bükk-vidék
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Csónakázók a lillafüredi Hámori-tavon
    / Csónakázók a lillafüredi Hámori-tavon
    Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A lillafüredi Hámori-tó és a Palotaszálló
    Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zápor a Hámori-tavon, a tavaszi erdő harsány zöld tükörképével
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hámori-tó sétányán kezdjük túránkat
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hámori-tavat kerülő sétány felett settenkedik a lillafüredi kisvasút
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lillafüredi erdei vasút a Görbe-hídon, a Hámori-tó partján
    Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hámori-tó felett tündököl az erdőbe burkolózó Palotaszálló
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A lillafüredi Hámori-tó strandfürdője 1930-ban, a háttérben a frissen épült Palotaszálló
    Fénykép: Fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum/Erdélyi Mór cége
A természetesen keletkezett, de mesterségesen megnagyobbított tó ma a Bükk egyik legromantikusabb látnivalója, amit a partján álló Palotaszálló és a tavat körbeölelő hegyek látványa koronáz meg.

A Hámori-tó hazánk egyik legszebb fekvésű tava, „melynek vize sötétzöld, minthogy tükre az őt környező bércek erdejének”, ahogy Petőfi írta, így akár azt is gondolhatnánk, hogy a látvány miatt duzzasztották fel ezen a helyen a Garadna- és Szinva-patak vizét. Az ok azonban sokkal prózaibb: a közeli vashámorok miatt volt szükség a víz energiájára. Ezzel együtt a tavat már korábban is használták turisztikai célra, ahogy ma is csónakázhatunk a tavon, de a 20. század elején még strandfürdő is várta a tó friss vizében hűsölő vendégeket. A hűsölést itt szó szerint kell érteni, mivel a patakok táplálta tó vize nyáron sem melegszik 20-22 fok fölé. (Érdekesség, hogy a tó átlagos mélysége 9 méter, ami háromszor nagyobb, mint a Balatoné.)

Egykor korcsolyázásra is volt lehetőség, ha befagyott a tó vize, de mivel ma a hivatalos besorolása ipari víztározó, amelynek a funkciója a víztárolás mellett a vízingadozás mérséklése, így sem a fürdés, sem a téli sport nem engedélyezett rajta. Marad a csónakázás és a horgászat, mint sport – bár a környék „leghíresebb” halfajtájával, a pisztránggal a tóparti büfékben, éttermekben is megismerkedhetünk.

Az ipar visszaszorulásával 19. század végére a turisták számára is megnyílt a környezet. Először a lillafüredi üdülőtelep alakult meg, majd a két háború között felépült a Palotaszálló (1930) és a függőkert, a vízeséshez és a barlanghoz vezető romantikus sétány. Ezzel párhuzamosan a környező erdőkben és hegyoldalakban is sétányokat, kilátópontokat, pihenésre alkalmas zugokat alakítottak ki, amelyek egy része azóta is fennmaradt a turisták nagy örömére.

A Hámori-tó smaragdzöld vize mentén hangulatos tóparti sétány húzódik a déli oldalon. A 1,5 kilométer hosszú tavat 14 állandó és 11 időszaki forrás táplálja, az ösvényről rövid sétával egyikük, az Eszperantó-forrás hangulatos terasza is elérhető. Az állandó vízhozamú forrás körül kialakult plató alatt szép mésztufa képződményeket találunk.

Fokozva a romantikus hangulatot, a tó közepénél a sétány sziklák között kanyarog, majd a tóparton kapaszkodó és néhány vízbe zuhant hatalmas bükk mellett érkezünk a Garadna-patak torkolatához, ahol gazdag vízi élővilág burjánzik. Tavasszal gólyahírek, acsalapuk virágzanak, de egész évben buja vízi világ tenyészik a tó és a mocsárvilág találkozásánál.

A háború után a katonaság vette birtokába ezt a területet. A tavat északról határoló Dolka-hegy tetején a Bükk-fennsíki Nagy-Hárs lokátor pásztázta Kelet-Magyarország légterét, majd a jelet a Hámori-tó sarkán felépített betonerődbe továbbították. Mára a nyoma is alig látszik a lokátornak, a tó partján azonban ott maradt a Szikla becenevű, igencsak ronda betonépület. A hajdani katonai objektumot az 1990-es években zárták be, később diszkó és turistaház is működött benne, de ma üresen áll.

Természetesen mesterséges – a tó kialakulása

A Szinva- és a Garadna-patakon keresztül folyik ki a Bükk-fennsík vízkészletének jelentős része. Mára ezeket az ivóvízellátás igájába hajtották, de a 18. században ezt a jelentős vízenergiáját a nyersvas formálására használták, erre alakult a főként német és szláv szakemberek alapította Hámor falu.

Az oldott mészben gazdag patakokból vastag mésztufaréteg halmozódott fel épp a mai Palotaszálló alatt, így a Garadna vize már korábban is a Szinva mésztufagátjával visszaduzzasztott halastavat alkotott, melyet Tajnak (a német teich, azaz tavacska szóból) vagy Fel-tónak hívtak. Már a diósgyőri pálos szerzetesek is halastóként használták, amire egy 1319-ben keletkezett oklevél is utal.

A 19. század elején, a vashámorok vízenergiával működő kalapácsainak egyenletes vízellátására épült meg a mai duzzasztás, mivel az 1700-as években létesült ómassai kohó már nem tudott tovább bővülni, az új kohó megépítéséhez azonban nem volt elég a vízellátás. Ezért az addigi természetes gátat a szemben lévő hegyoldalig magasították, így létrehozva hazánk egyik legfestőibb tavát, a sűrű tölgyesekkel és bükkösökkel körbevett Hámori-tavat.

Az új kohó és a hámorok működtetéséhez szükséges tó létrehozása Fazola Frigyes nevéhez fűződik, aki apja nyomdokaiba lépve kohómérnök lett, majd a diósgyőri vasgyár igazgatójaként a vasgyártás korszerűsítésének szentelte életét. 1812-13-ban, amikor a tavat elzáró duzzasztógát elkészült, kezdte meg működését a tó nyugati végétől néhány kilométerre található újmassai őskohó. A Fazola nevét viselő építmény 1866-ig működött, ma pedig az ország egyik legrégibb ipari műemléke.

Árak:

Ingyenes

Tömegközlekedéssel

  • Lillafüredet legegyszerűbben Miskolc felől közelíthetjük meg. Busszal a Lillafüred, Palotaszálló megállóig utazzunk.
  • Miskolc Diósgyőr városrészéből indul a Lillafüredi erdei vasút, ha ezt választjuk, Lillafüred állomásig utazzunk.

Megközelítés

  • A megállóktól a P, Z jelzést követve 300 métert sétálva jutunk el a tó partjához.

Parkolás

  • Pár száz méterrel feljebb a vasútállomástól, Bükkszentkereszt irányába található fizetős parkoló, illetve kicsit még tovább, a Hermann Ottó Emlékház után is találunk parkolót (ez utóbbi csak hétvégén és ünnepnap fizetős).

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
48.105124, 20.621306
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
48°06'18.4"N 20°37'16.7"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34U 471808 5328053
w3w (what3words) 
///kartonok.értelem.postások
Navigáció Google Térképpel

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.


A többiek fényképei


Hámori-tó, Lillafüred

Pávai-Vajna Ferenc sétány
3517 Miskolc-Lillafüred

Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló Családoknak
  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
  • 5 Közeli túrák
Gyalogtúra · Bükk-vidék
Vasverő hámorok egykor és most
Tipp könnyű nyitva
5,7 km
2:00 óra
326 m
326 m

Hazánk talán leglátványosabb, legromantikusabb hegyvidéki részén járunk, a lillafüredi Palotaszállót körülölelő erdőkben. Minden van itt, ami a ...

Szerző: Német-Bucsi Attila,   Magyar Természetjáró Szövetség
Tipp könnyű nyitva
8 km
3:00 óra
451 m
451 m

A Bükk-fennsík egy könnyen megközelíthető, jellemző szeletét járjuk be a patinás üdülőközpontból, Lillafüredről indulva. A mélyre vágódó völgyek ...

3
Szerző: Német-Bucsi Attila,   Magyar Természetjáró Szövetség
Tipp könnyű nyitva
8,2 km
4:00 óra
301 m
301 m

A kirándulás bemutatja a Bükk számos izgalmas, érdekes barlangját, az összekötő utakon pedig mesés panorámában lehet részünk: ellátunk Diósgyőrtől ...

4
Szerző: Szabó Eszter,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Bükki Nemzeti Park
Látókövek Miskolc felett
Tipp könnyű nyitva
8,2 km
2:50 óra
464 m
365 m

A Keleti-Bükk klasszikusa, a miskolci turisták kedvelt útvonala a környék két legjobb kilátópontjára, a Gulicskára és a Fehér-kőre vezet.

Szerző: Német-Bucsi Attila,   Magyar Természetjáró Szövetség
Tipp közepes
37,3 km
5:00 óra
939 m
939 m

A viszonylag rövid túra sok szintemelkedést, meredek lejtőket, egy középkori várat, két barlangot, és szinte megszámlálhatatlan mennyiségű ...

Szerző: Abelovszky Tamás,   Magyar Természetjáró Szövetség
  • 5 Közeli túrák
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp