Pannonhalmi Főapátsági Arborétum és Gyógynövénykert

A Kert története

A bencés rendi apátság 996-os alapításkor a falakon belül létrehoztak egy ispotályt (gondozásra, ápolásra rendelt épületet) is, amihez szükségszerűen tar­toznia kellett egy gyógynövényes kertnek is – ez feltehetőleg a mai kert területén kapott helyet. Létezésének első írásos bizonyítéka egy 1201-es oklevél.

A jelenlegi Arborétum alapítása 1802-ben történt, amikor a bencés rend az akkori Magyarország területén 8 iskolát nyitott, melyek számára a kert természettudományos oktatóhelyszínként szolgált. A növényeket ekkor a különféle földrajzi területi egységek, éghajlati övek szerint csoportosítva telepítették. 1830-ban már mintegy 80 fa- és cserjefaj volt az Arborétumban, amelynek angolkert jellegét Szeder Fábián alakította ki az 1840-es években. Ez a voltaképpeni Arborétum területe szervesen összekapcsolódik a mai Gyógynövénykerttel, mely körbeöleli az Főapátság épületegyüttesét.

Az arborétumban ezernél több növényfaj és csaknem 150 madárfaj él. 

Mára elsősorban a felüdülés, a kikapcsolódás helye, de rendszeres oktató- és kutatómunka is folyik itt. Az intézmény egyben az ország legismertebb gyógynövénytermesztő és -feldolgozó műhelye.

Botanikai értékek

Az Arborétum a következő területi egységek mentén mutat be jól ismert, illetve hazánkban alig megtalálható fajokat: Európa kárpáti, pannon és illír területei; keleti és nyugati Észak-Amerika; Ázsia japán, kínai és kaukázusi területei, valamint a Mediterráneum.

Találunk még örökzöld parcellákat döntően lomblevelűekkel, látványkertet, valamint évszázados csertölgyekkel kísért sétautat is, de érdemes felkeresni az 1896-ban ültetett Millenniumi Lucfenyőcsoportot, illetve a június végi teljes virágzás idején a levendula ültetvényeket is.

A 2010-11-ben végzett rekonstrukció során számos ritka, illetve növényföldrajzi szempontból jellegadó fás növény telepítésére került sor – mint a mandulafenyő, libanoni cédrus, a keleti ámbrafa, a keleti (kaukázusi) luc vagy a távolkeleti flóra tagjai közül a szugifenyő, a szavára álciprus és számos lombos fa- és cserjeféle.

Természetvédelem

A terület a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet egyik legértékesebb eleme, 1996 óta a Világörökség része. Rendkívül látványos a hóvirág és a téltemető tömeges tavaszi virágzása.

Épített értékek

Az arborétum hagyományos elemei a grották, a kő-labirintus és a barokk pavilon. A gyógynövények körüli tevékenység érdekes látnivalói a gyógynövényolaj lepárló látványüzem és a gyógynövényház, melyben a teázó mellett egy gyógynövény kozme­tikum manufaktúra is helyet kapott. Előremutató létesítmények a biomassza fűtőmű és a napelempark.

Kulturális programok

A nép- és világzenei koncertsorozat mellett az arborétum rendszeres programjai közé tartoznak a június-július fordulóján megrendezett levendulahetek, az augusztus 15-i gyógynövényáldás, az augusztus 15-20. között megrendezett Gyógynövényhét, valamint az augusztus 19-20-án tartott Kolostori és világörökségi termékek vására.

Rendszeresen indul vezetett séta a kertben, és népszerű a gyerekek körében a madárgyűrűzés is.

Nyitvatartás

• 9:00 - 17:00

Árak:

Szabadon látogatható.