Kecskeméti Arborétum

Az arborétum története

A néhány évtizede alapított arborétum megálmodója és a beruházás szervezője Dr. Gőbölös Antal erdőmérnök. A fejlesztési tervek készítője Mészöly Győző, a kivitelezés kezdeti irányítója Ván László. Az arborétum területén 1986-ig mezőgazdasági művelés folyt, amelyet egy speciális erdő telepítésének előkészítési munkái követtek még abban az évben. Az őszi mélyszántást követően a közönséges fa- és cserjefajok mellett – kísérleti jelleggel – néhány díszfát és díszcserjét is kiültettek. Az alapállományt elsősorban kocsányos tölgy, fehér nyár, valamint szil-, kőris- és juharfajok alkalmazásával geometrikus rendben telepítették. Az előállomány fokozatos megnyitásával, ennek védelmét élvezve, később kerültek beültetésre az egzóták.

Az arborétum három fő részre tagolódik, ezek a véderdősáv, a tölgygyűjtemény, és a gyűjteményes rész. A gyűjteményes részt három oldalról 20-80 méter szélességben véderdőövezet szegélyezi, mely az Alföld főbb erdőállomány-típusait mutatja be. Ezen túl szerepe még, hogy a közrezárt gyűjteményes kertet és annak területét védje a széltől, az arborétum menti autósforgalom okozta zajszennyezéstől, oxigéntermelésével, párologtatásával tiszta levegőt, kedvezőbb mikroklímát teremtsen.

A tölgygyűjtemény az arborétum legfiatalabb része, 1989-ben csatolták a gyűjteményhez. A tölgygyűjtemény hazai, illetve egyes külhoni, száraz viszonyokat elviselő tölgytípusokat mutat be mintegy 16 hektáron. 

Botanikai értékek és gyűjteményi sajátosságok

A Kecskeméti Arborétum tájképi keretben kívánja bemutatni a mérsékelt égöv fás növényei közül azokat, melyek ökológiai igényeik alapján itt várhatóan sikerrel nevelhetők. A Gyűjteményes kert dendrológiai arculatát az adja, hogy a területet behálózó feltáró utak és ösvények környezetében meghatározott rendező elvek szerint csoportosított fás növényzetet ismerhetünk meg. A gyűjteményes részben helyezkednek el a növényföldrajzi ösvények: Mediterrán, Atlantikus és Pacifikus (csendes-óceáni) észak-amerikai, Kelet-ázsiai, Balkáni, Pannóniai.

Más ösvények esetében morfológiai tulajdonságok, rendszertani szempontok és a növények igényei voltak meghatározóak a kialakítás során. Ilyen a Színes lombok ösvénye, a Virágos fák és cserjék körútja, a Hosszútűs fenyők, Ciprusok, Borókák ösvénye, a Szárazságtűrők, Örökzöldek, Sziktűrők és Vízkedvelők útja. A gyűjteményes részt három oldalról 20-80 m szélességben véderdő övezi, mely az Alföld főbb erdőállomány-típusait mutatja be. A tölgygyűjtemény ezen a sávon kívülre esik.

Oktatás és kutatás

A kert alapításának és fenntartásának egyik célja honosítási kísérletek, termőhely-állékonysági megfigyelések folytatása.

Épített értékek

Az arborétum szerves részét alkotja a közel 2 hektáros egyházi terület, melyen egy 1718-ban épült műemlék kápolna áll oromzatos homlokzattal, azon fa huszártoronnyal, félköríves záródású kapukerettel. Szomszédságában a kálvária, a sziklakert, a szabadtéri oltár, a Magyar Szentek szoborsétánya, a Lourdes-i barlang, a Kegyeleti hely teszi a Kápolna-dombot még gazdagabb, spirituális elmélyülésre alkalmas hellyé. A Mária-kápolna több évszázados kegyhely.

Nyitvatartás

Nyitvatartás 2021-ben:

Az arborétum minden nap látogatható.

• február 13. - március 12.: 8:00-17:00

• március 13. - 31.: 8:00-18:00

• április 1. - április 23.: 8:00-19:00

• április 24 - szeptember 1.: 8:00-20:00

Árak:

Az arborétumba a belépés díjtalan.

Az adatok csak tájékoztató jellegűek,és a 2021 májusi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!