Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Túra tervezése ide
Természetvédelmi terület

Jeli Arborétum

· 3 értékelés · Természetvédelmi terület · Kemeneshát · 235 m
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Jeli Arborétum
    Jeli Arborétum
    Fénykép: Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége

A Kám község határában fekvő Jeli Arborétumot nem csak a rododendronok virágzása idején érdemes felkeresni, bár tagadhatatlan, hogy akkor a legvarázslatosabb. Az arborétum különleges mikroklímája lehetőséget teremtett olyan növényritkaságok és növénytársulások egymás melletti telepítésére, melyek egyébként egymástól nagy távolságra fordulnak csak elő. 2019 óta lombkorona ösvényen is sétálhatunk a magasban.

A Jeli Arborétum is kedvezményekkel várja a Természetjáró Kártya tulajdonosokat. Tudj meg többet a Természetjáró Kártyáról (TEKA), a kedvezményekért kattints ide!

Napjainkban a Jeli Arborétumban látható a világon egyedülálló rododendron-gyűjtemény, amelynek 300 változata több ezer példányban kápráztatja el májusban illat- és színkavalkáddal a látogatókat. A havasszépének köszönhetően a Jeli nem csak hazánk, de egész Európa egyik legkülönlegesebb arborétuma. 

A Kert története

A Jeli Arborétumot gróf Ambrózy-Migazzi István alapította 1922-ben, aki már ezt megelőzően is úttörő munkát végzett az örökzöld növények kontinentális klímán történő honosítása terén. A szintén általa alapított (a mai Szlovákia területén található) Malonyai Arborétumban bebizonyította, hogy örökzöld növények nevelésére a hazai éghajlat is alkalmas.

Trianon következményeként elcsatolták a Felvidéket, így a malonyai kertet is, a gróf ezért az anyaországban keresett új területet honosítási munkáinak folytatására. A Kemenesháton fekvő Jeliháláson találta meg a megfelelő feltételeket. A terület domborzatilag igen változatos, számos forrás és a különböző kitettségű domboldalak mellett a savanyú talaj és az őshonos növényvilág változatossága is felkeltette Ambrózy figyelmét.

A nyírfák, közönséges borókák és a seprőzanótok közé örökzöld növényeket ültetett. A cserjefoltokat nagy tömegben telepítette, a nyírfákhoz fenyőket társított. Az így létrehozott állományok egymást védték a nyári forró napsütéstől és a téli, hideg szelektől. A sétautakat páfrányokkal, nárciszokkal, liliomokkal szegélyezte. A kialakult mikroklíma már alkalmas volt a rododendronok telepítésére.

Ambrózy-Migazzi István 1933-as halála után erdésze, Vörös Lajos kezelte a kertet.

A II. világháború alatt és az azt követő időkben az arborétumot nem gondozták, az 1950-es évekre a gróf Ambrózy-Migazzi István által telepített növényeknek csupán kis hányada maradt fent. A háború nyomai jelen vannak a gyűjteményben is, tank- és lövészárok, valamint egy ismeretlen katona sírja máig látható a Jeli Arborétumban. Az 1960-as és '70-es évektől aztán erdészek és botanikusok dolgoztak az arborétum fejlesztésén. A háborút követően a kertben fakadó Kaponyás-patak völgyében, közel 40 hektáron a világ 10 különböző részéről származó fajokkal képzett erdőfoltokat hoztak létre, melyeket tájövezetnek neveztek el.

Botanikai értékek és gyűjteményi sajátosságok

Az arborétum markánsan elkülönülő részei maga a Park (fenyő-, nyír-, csarab- és havasszépe gyűjtemény), az alátelepített erdei fenyves és a Tájövezetek.

A parki rész, az Ambrózy-szobor környéke a kert legrégebbi része, itt látható az eredeti és később kibővített Havasszépe (Rhododendron) gyűjtemény. Jeliben ma már több mint 300 rododendron faj és változat több ezer egyede él. Az örökzöldek egyik természetes faja a ketaba havasszépe, mely a már kihalt katawba indián néptörzs nevét őrzi. Nagy lilásrózsaszín virágai május-júniusban nyílnak. A Kaukázusból származó grúziai havasszépe május közepétől nyíló nagy virágai meleg ciklámen színűek. Nagy, fehér, illatos virágú a koreai azálea. A lombhullató kurume havasszépe még levéltelen, lombfakadás előtti bokrait májusban teljesen beborítják a narancsszínű, rózsaszín vagy piros virágok.

A gyűjtemény értékét emeli, hogy míg a nyugat-európai országokban található rododendron gyűjtemények túlnyomó többsége kertészeti fajtákból áll, addig a Jeli Arborétumban magonc eredetű, ezért genetikailag sokszínű idős állomány él. A havasszépék a legkedveltebb virágzó cserjék közé tartoznak, számtalan hibrideredetű fajtájuk ismert, melyek közül természetesen Jeliben is több megcsodálható.

Az alátelepített fenyves nagyjából a parki rész és a tájövezetek közötti területet tölti ki, és a köztük lévő átmenetet szolgálja. Az itt élő erdei fenyők megfelelő árnyékolást biztosítanak a sétautakkal sűrűn átszőtt díszcserjés területnek. Itt található a havasszépékhez hasonlóan az erikafélék rokonsági körébe tartozó széleslevelű hegyi babér is, egyike a legszebb cserjéknek, nyár elején nyíló virágai szinte beborítják a bokrot.

A Kaponyás-patak völgyében kialakított Tájövezetekben a látogatók a Balkán- és az Ibériai-félsziget, Kis-Ázsia, a Kaukázus, a Himalája, Japán, Kína, a Mississippi-vidék, az Appalache- és a Sziklás-hegység társulás alkotó fajait ismerhetik meg. Megragadó itt az Óriások Erdeje a hegyi mamutfenyő méretes példányaival.

Épített emlékek

A kertből kilépve érjük el gróf Ambrózy-Migazzy István nyughelyét, amelyet az alapító még életében jelölt ki. A sírkertben növényfoltok révén ismerhetjük meg a Malonyai Arborétum, a hajdani Jelihálás és a Jeli Arborétum jellegzetes növényeit. A sétaúton visszaballagva bal kéz felől találjuk az Ambrózy Emlékházat, melyben életének fontos állomásait ismerhetjük meg, és személyes tárgyakat is találunk az emlékszobában.

Az utóbbi tíz év jelentősebb fejlesztései

2006-ban megépült az Ambrózy Emlékház, 2012-ben pedig megszépült az Ambrózy sírkert. 2014-ben 800 méteres nyomvonalon elkészült a Mozgássérült Tanösvény, melyet mozgás-, illetve látássérült látogatók is használhatnak. A tanösvény nyomvonala taktilis burkolatú, az ismeretterjesztő táblákon Braille-írással is szerepel a vonatkozó információ. 2015-ben átadták a gróf Ambrózy-Migazzi Istvánról elnevezett, közel 20 méter magas kilátót, amely az őrségi népi építészet stílusjegyeit hordozza. A kilátó elsősorban a japán és a sziklás-hegységi erdőfoltra nyújt rálátást.

2019-ben egy közel 130 méter hosszú lombkoronasétányt alakítottak ki a Jeli Varázskertben, ahol az Óriások erdejében a mamutfenyők lombkoronái közt, 10 méter magasan sétálhatunk. A bátrabbak egy csúszdán keresztül jöhetnek le a magasból.

Nyitvatartás

ÁPRILIS

  • Hétköznap: 8–15 óráig
  • Hétvégén: 8–17 óráig
  • Húsvét, április 15–18.: ünnepi nyitvatartás: 8–17 óráig

MÁJUS

  • Hétközben: 8–17 óráig
  • Hétvégén: 8–18 óráig

JÚNIUS

  • Hétköznap: 9–17 óráig
  • Hétvégén: 9–17 óráig
  • Pünkösd, június 4–6.: ünnepi nyitvatartás: 8–17 óráig

JÚLIUS

  • Hétköznap: 9–15 óráig
  • Hétvégén: 9–17 óráig

AUGUSZTUS

  • Hétköznap: 9–15 óráig
  • Hétvégén: 9–17 óráig
  • Augusztus 20-án: ünnepi nyitvatartás: 9–17 óráig

SZEPTEMBER

  • Hétköznap: 9–15 óráig
  • Hétvégén: 9–17 óráig

Télen zárva.

Árak:

A Jeli Varázskert belépőjegyei 2022-ben:

(A belépőjegy tartalmazza a lombkorona sétány használatát is.)

  • Felnőtteknek 15 főig: 1800 Ft
  • Diák- és nyugdíjas jegy: 1500 Ft
  • Gyermek jegy (14 éves korig): 900 Ft
  • Kedvezményes családi jegy 2 felnőtt és legalább egy gyermek esetén: 4500 Ft

Kedvezmények:

  • Felnőtt csoportos 16 főtől: 1500 Ft/fő
  • Gyermek, diák és nyugdíjas csoportos 16 főtől: 1200 Ft/fő
  • 3 éves kor alatti gyermekeknek az arborétum látogatása ingyenes.
  • Az arborétumot a fogyatékkal élők (igazolás bemutatásával) térítésmentesen látogathatják. Fogyatékkal élők szervezett csoportjainak látogatása esetén a kísérő(k) belépése is térítésmentes.

A belépő árából 25% kedvezmény jár Természetjáró Kártya tulajdonosok számára.

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2022 szeptemberi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltatóhely honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!

Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége / Sarkadi Katalin profilképe
Szerző
Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége / Sarkadi Katalin
frissítve: 2022-09-21

Tömegközlekedéssel

  • Autóbusszal Szombathelyről Kám, autóbusz-forduló megállóig.

Megközelítés

  • A megállótól kelet felé kell indulnunk, és átkelni a 8-as főúton. Innen jobbra fordulva (tábla jelzi az arborétum felé vezető utat) egyenesen kb. 3,5 kilométer séta az arborétum.

Parkolás

  • A 8-as főútról Kámnál a táblával jelzett helyen és irányba kell letérni a 3,6 km-es szilárd burkolatú útra.
  • A bejárattal szemben található parkolóban lehet megállni.

Koordináták

DD
47.072329, 16.897799
DMS
47°04'20.4"N 16°53'52.1"E
UTM
33T 644084 5214949
w3w 
///fáraók.buggyan.vívmány
Navigáció Google Térképpel

Ajánlatok a környéken

Gyalogtúra · Nyugat-Dunántúl
Mária út (Halogy-Vasvár szakasz)
Nehézség nehéz
Hossz 28,7 km
Időtartam 7:19 óra
Szintemelkedés 147 m
Szintcsökkenés 189 m

A Vasi Hegyhát-Rábamente területén nagy hagyománya van a zarándoklatoknak. Ezek megismeréséhez és a lelki feltöltődéshez kínál tökéletes ...

Szerző: Debreczeniné Késmárky Flóra Kata,   MTSZ - együttműködő szervezetek
Gyalogtúra · Nyugat-Dunántúl
Mária út (Vasvár-Csehimindszent szakasz)
ajánlott túra Nehézség közepes
Hossz 14,2 km
Időtartam 3:37 óra
Szintemelkedés 143 m
Szintcsökkenés 111 m

A Vasi Hegyhát-Rábamente területén nagy hagyománya van a zarándoklatoknak. Ezek megismeréséhez és a lelki feltöltődéshez kínál tökéletes ...

Szerző: Debreczeniné Késmárky Flóra Kata,   MTSZ - együttműködő szervezetek

Mutass mindent

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

5,0
(3)

A közösség fényképei


Jeli Arborétum

Külterület 0275 hrsz
9841 Kám

Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló Családoknak
  • Saját térkép
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
  • 2 Közeli túrák
Logo hm Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp