Alcsúti Arborétum

Az Alcsúti Arborétumban általában februártól március közpéig lehet gyönyörködni az ország legnagyobb egybefüggő mediterrán hóvirágmezejében. Hét hóvirágfaj 28 változata nyílik az ország egyik legelső angolparkjában, mintegy 2,5 hektáron. A növények között csak apró, árnyalatnyi különbségeket fedezhet fel közelről a hozzáértő, esetleg a levél erezetében vagy a szirom csúcsának színárnyalatában - az összhatás azonban szemkápráztató fehér-zöld szőnyeg, ami finoman hullámzik a szélben.

De az arborétumba nem csak a hóvirágok miatt érdemes ellátogatni. Különlegességekben nincs hiány: az egykori tulajdonos, Habsburg József nádor ugyanis számos egzotikus fát és növényt ületetett a 40,5 hektáros területen. Ráadásul egyáltalán nem volt könnyű dolga: amikor 1818-ban a tulajdonába került a birtok, az még elhanyagolt pusztaságként terült el a Váli-völgyben.

József nádor a schönbrunni kertépítő mesterre, Tost Károlyra bízta a park megtervezését, és ő maga is tevékenyen részt vett a kialakításában. Így került ide sok egyéb mellett fehér akácfa, törökmogyoró, vérbükk és tulipánfa is. Az egyik legérdekesebb növény az Észak-Amerikából származó óriás tuja, amelynek földre hajló ágai legyökeresedtek, így 24 új oldaltörzs keletkezett, szentélyszerű alakzatot alkotva. Meg kell említenünk még hazánk legidősebb libanoni cédrusát is, amit az 1830-as években ültettek a szomszédos Csaplári-erdőben. Összesen 540 fa- és cserjefaj található a parkban.

A patakok be- és kifolyásánál könnyűszerrel bejutnak az Alcsúti Arborétum területére a vaddisznók, őzek és rókák, a víz vonzza a szürke gémeket és a jégmadarakat, de fakopáncsok is jócskán akadnak a környéken, az egyik épület használaton kívüli részébe pedig kis patkósdenevérek költöztek.

Az arborétum épített emlékei szintén figyelemre méltóak: az 1820 és 1827 között építettett klasszicista kastélyt Pollack Mihály tervezte; összesen 200 szobát foglalt magában. Az épület sajnos elpusztult a második világháborúban, ma már csak a monumentalitást sugalló portikusz (oszlopcsarnok) látható belőle. Most is áll azonban a Babaház, ahol hajdanán a főhercegi gyerekek játékait tartották, az előtte elterülő kert pedig azért érdekes, mert egykor mindegyik csemete kapott egy parcellát, ahol a saját elképzelései szerint kertészkedhetett. A helyszínt nemrég újították fel, két oldalán rózsalugast alakítottak ki.

1944-ben a család menekülni kényszerült a kastélyból. Ekkor a legkisebb gyerek, a 3 éves Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg kezébe adták a kápolna kulcsát. “Vigyázz rá, mert te leszel az, aki majd visszatér ide közülünk” - mondták neki. A kijelentés igaznak bizonyult, a főherceg felnőtt korában visszatért, és azóta is rendszeresen ellátogat a birtokra, pünkösdkor például nagy családi összejövetelt tartanak a helyszínen.

A neoromán kápolnát ugyancsak érdemes meglátogatni. Ha szakvezetéssel érkezik az ember, akkor akár belül is körbenézhet, és meghallgathatja az anekdotát az építéséről: egykor lóistállóként funkcionált, de a székesfehérvári megyés püspök a látogatásakor annyira beleszeretett, hogy azt mondta, akár isten háza is lehetne belőle. József Károly főherceg először furcsállta az ötletet, hiszen mégiscsak egy lóistállóról volt szó, ám a püspök azzal érvelt, Jézus is hasonló körülmények között jött a világra. Így sikerült meggyőznie a főherceget, aki Storno Ferencet kérte fel az átépítési munkára. A kápolna csodaszép lett: szenteket ábrázoló ólomüveg ablakok, színes mennyezeti freskók, fehér márvány oltárak díszítették. Sajnos ezekből ma már szinte semmi nem látható (a háború végén szintén kárt szenvedett), az épület mégis megőrizte egyedi szakrális hangulatát.

Több filmet forgattak itt a közelmúltban, például a Rítus című thriller egyes részleteit Anthony Hopkins főszereplésével, de az alcsúti helyszín a Borgiák című sorozatba is bekerült.

Botanikai értékek

A kert növényvilága főként az értékes, idős faritkaságok miatt jelentős, az itt (egykor) megtalálható több mint félezer taxon többsége fa vagy cserje. A másfél, két évszázaddal ezelőtt ültetett fák közül számos ma is egészséges, koros dendrológiai különlegesség. Káprázatosak az öreg platánok, nevezetesek a vérbükkök, a szomorú bükk vagy a már említett óriás tuja. A tóparti mocsárciprusok napjainkra már méretes légzőgyökereket fejlesztettek. Tavasszal a hóvirágon kívül szemet gyönyörködtető a hunyorok több fajtája, a májvirág, a fenyőfoltokban a borostyán alól előbúvó meténg és a pettyegetett tüdőfű kékeslilái. Március végétől sok ezer tő odvas keltike  képviseli a fák alatti aljnövényzetet, a tóparton magasodó platánok alatt pedig egyre összefüggőbb foltokban jelennek meg a kankalinok halványsárga színei. 

Az Etyek felé eső majorsághoz futó gyönyörű platánsor külső telepítés, mely az egykori Habsburg-birtokhoz kötődött.

Nyitvatartás

március 1. – szeptember 30.:

• minden nap: 10:00 – 18:00

október 1. – február 28.:

• csütörtök -vasárnap: 10:00 – 16:00
• hétfő, kedd, szerda: zárva

Árak:

Jegyárak (2023.01.10-től):

• Teljes árú / felnőtt belépőjegy: 2000 Ft
• Kedvezményes belépőjegy: 1500 Ft
• Csoportos* teljes árú jegy: 1700 Ft/Fő
• Csoportos* kedvezményes jegy: 1200 Ft/Fő
• Kísérőjegy: 100 Ft* legalább 10 fő esetén

Éves bérletek:

• Teljes árú: 11 000 Ft
• Kedvezményes: 8000 Ft
• Családi: 23 000 Ft

Szakvezetés csoportoknak (1,5 óra):

• 30 főig: 45 000 Ft
• 30 fő felett: 1500 Ft/fő

Kedvezményes jegyvásárlásra jogosultak:

• nyugdíjas,
• diák (nappali tagozatos),
• gyerek, pedagógus
• Természetbarát Turista Kártyával rendelkezők,
• arany fokozatú TKM igazolvánnyal rendelkezők,
• két- vagy több gyermekes családok esetén a kísérő felnőttek – max. 2 fő- is kedvezményes jeggyel léphetek be.
• 10 fő feletti iskolás és óvodás csoportok esetén minden kísérő felnőtt.

Jegyvásárlásra nem kötelezettek:

• fogyatékkal élők 1 fő kísérővel,
• 3 éven aluliak,
• MABOSZ tagok,
• kutatóház vendégei,
• a DINPI és több hazai Nemzeti Park Igazgatóság dolgozói.

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2023 márciusi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!