Veleméri Szentháromság-templom

A falun kívül, a Papréten, erdő mentén találjuk a rendkívül arányos felépítésű templomot. Az építmény téglalap alaprajzú, egyhajós és egy tornyos, sokszögű szentéllyel záródó. A hajót a szentélytől diadalív választja el. A 13. század végén készült, de Velemér sajátos helyzete miatt valószínűsíthető, hogy építését már István király rendelte el. Kőből és téglából falazták, ívsoros párkány díszíti. Zömök formáján és részletein (pl. a lőrésszerű ablakokon) felismerhetők a késő román stílusjegyek, ugyanakkor a korai gótikára is utal néhány részlet: a csúcsíves ajtó, a torony ikerablakai és a szögletes záródású, boltozott szentély. Ez utóbbi egyébként keleti tájolású, megfelelően a korabeli kívánalmaknak. A szentélyen egy résablak és egy körablak látható, a hajón pedig három résablak.

A templomot a Szentlélek tiszteletére emelték és nevezték el egy 1360-as oklevél tanúsága szerint. Igazán híressé a freskói tették, melyeket a radkersburgi Aquila János 1377-78 körül készített. Ezek a falak teljes felületét beborították, ám a templomot a 17. század közepétől a reformátusok vették birtokba, akik elvetik az ábrázolásokat, így a falakat lemeszelték. A templomot a rekatolizáló osztrák megszállók 1732-ben visszaadták a katolikus egyháznak, a lakosság azonban az ellenreformáció után is megtartotta a hitét. Így az épület - használat híján - elhagyatottá vált.

A templom 1808-ban már pusztulásnak indult, tetőzete beomlott. Az esővíz lemosta a mészréteget, és a freskók is megrongálódtak. A 19. században új tetőt kapott, de ez 1871-ben leégett, és a tűzvészhez használt oltóvíz tovább károsította a festményeket. Az épület sokáig tető nélkül állt, hajójában fák nőttek, a padlót állati ürülék borította. Ebben az állapotban talált rá Gózon Imre szentgyörgyvölgyi tanító, aki értesítette Rómer Flórist, a műemlékvédelem neves egyéniségét. Ő 1863-ban teljes leírást készített róla. A későbbi évtizedekben több felújításon, állagmegőrzésen is átesett: 1941-ben Pável Ágoston (a szombathelyi múzeum igazgatója) új tetőt készíttetett a templomra és elvégeztette a legszükségesebb helyreállításokat. A freskók teljes restaurálására azonban csak 1968-ban került sor.

Különleges freskók fényfürdőben

Jelenleg a legtöbb falkép jól látszik, bár néhány alig kivehető, és vannak teljesen elpusztult részek is. Legfeltűnőbb a belépés után szemből (a szentély résablaka körül) látható Üdvözítő képmása, Vera kendőjén. A résablak két oldalán az Angyali üdvözlet látható: Gábriel arkangyal és Mária alakjával, felettük pedig egy-egy evangélista. Egy glóriás női alak mellett maga Aquila János, a festő ismerhető fel.

Velük szemben, a körablak alatt találjuk a misekellékekeket, köztük a Bibliát, a misekönyveket, kelyhet.  Mellettük látható Apollónia és Mihály arkangyal ábrázolása. A szentély diadalíve környékén Jézus és Lucifer alajka vehető ki, illetve a megfeszített Krisztus. Az északi, egybefüggő és nagy felületű fal felső részén a tizenkét apostol látható (a beázások miatt csak lábaik), alattuk pedig a Háromkirályok imádása és egy vadászjelenet, melynek alakjai jó állapotban maradtak fenn. A freskón könnyen beazonosíthatók a szentként tisztelt magyar királyok: István és László, valamint Szt. Miklós. A hajó déli oldalán (a három ablak közötti részeken) négy szent ábrázolása volt - ezekből már csak Árpádházi Szent Erzsébet alakja vehető ki. A nyugati falon a köpönyeges Madonnát fedezhetjük fel, ám Szent Márton és Sárkányölő Szent György alakja már alig látszik.

Hogy miért hívják a "fény templomának" a bájos építményt? Az említett keletelés nem pontosan szabályos, mivel 18,5 fokkal észak felé tér el. Ezt tudatosan tervezték így, hogy a Szentháromság vasárnapján kelő nap első sugara a szentély boltozatán lévő jelképre essen. Téli napfordulókor (hajnalban) pedig a szentély délkeleti kerek ablakán besütő első napsugarak a Madonna ölében ülő gyermek Jézust világítják meg. Nyári napfordulókor a szentély résablakán bejutó fény a Madonna köpenye alatti alakokat mutatja, tovább haladva pedig a küszöbnél áll meg. Napéjegyenlőségkor az északi (egybefüggő) falon látható alakok egyidejű megvilágítása okoz látványos optikai jelenséget. Téli napfordulókor, amikor a Nap alacsonyan jár, a sugarai végig az északi fal felső részét emelik ki.

A jelenleg a kercaszomori katolikus plébániához tartozó templomban évente két misét tartanak (Szentháromság vasárnapján és augusztus 20-án). Ezen kívül csak esetenként, például esküvők alkalmával van benne egyházi szertartás.

Nyitvatartás

A templom húsvét és november 1. között a hétfői napokon csak 15:00-ig van nyitva!

Más időpontban előzetes egyeztetés alapján látogatható (telefon: Szabó Elekné, 30/448-9276).

• A plébániahivatal élérhetősége: Tel.: +36-94/428-077

Árak:

A templom adományjegy ellenében látogatható.

• Felnőtt: 400 Ft/fő
• Diák: 200 Ft/fő

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2020 júniusi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, kérjük, írd meg nekünk!