Urunk Mennybemenetele-templom (sümegi plébániatemplom)

Amikor a régi templom helyére egy új építését rendelte el a sümegi székhelyén élő veszprémi püspök, már a tervezésekor sem az épület külsőségeire fókuszált, sokkal inkább arra, hogy teret és felületet adjon a falakat beborító, gondosan megtervezett, grandiózus falkép-sorozatnak. Padányi Biró Márton a még fiatal, de néhány művével már ismertté vált bécsi festőt, Franz Anton Maulbertsch-et bízta meg a nagyszabású munkával, aki sümegi munkája után még negyven évig gazdagította a hazai templomfestészetet. 

A plébániatemplom belső terének szinte teljes felületét – az oldalfalakat, a mennyezetet, a szentélyt, a karzatot – lefedő művet nem különálló képekként kell értelmezni, hanem egyetlen nagy freskóegyüttesként, amely színesen és érzékletesen meséli el Krisztus és a megváltás történetét. A templom bejáratához közeli részen ószövetségi jeleneteket láthatunk: Ábrahámot, ószövetségi királyokat, Mózest, sőt, Ádámot és Évát is. A hajó oldalfülkéiben és boltozatain folytatódik a történet Krisztus születése körüli jelenetekkel, az oltár felé közelítve pedig a keresztre feszítés, majd a feltámadás ábrázolását láthatjuk. A szentély hátsó falának hármas képe zárja a monumentális freskóciklust a főoltár mögött, ahol Maulbertsch a Mennybemenetelt ábrázolja. A túlzásokat és meglepetéseket kedvelő rokokó eszköztárat mesterien alkalmazó festő egyik jellegzetes „trükkjét” is láthatjuk itt, a képből „kihajoló” apostolt. A figura a kép síkjából kilépve, az oszlopba kapaszkodva próbálja közelebbről nézni Jézus mennybemenetelét - az illuzórikus megoldást Maulbertsch előszeretettel alkalmazta, igazi térélményt adva ezzel a falfestménynek.

A freskófestés a barokk kor egyik legelismertebb és leglátványosabb művészi formája volt. Nem minden falra festett kép freskó, csak azokat nevezzük így, amit frissen, a még nedves (festő)vakolatra festettek fel. A vakolat gyors száradása által követelt munkatempó és az óriási méretek miatt ez egyrészt komoly kihívást jelentő technika volt, másrészt időtlen volta és monumentális hatása miatt a festészet legelőkelőbb műfaja is, amelyre nem minden művész volt alkalmas. A Bécsben tanult Franz Anton Maulbertsch közöttük is virtuóznak számított, de egyedül ő sem lett volna képes ezt a hatalmas munkát elvégezni. Keze alá képzett segédek dolgoztak Sümegen is, akik később önálló pályát kezdve maguk is hírnevet szereztek.

Néma prédikáció

A sümegi plébániatemplom belsejét díszítő nagy ívű alkotást legalább annyira a magáénak érezte a megbízást adó Padányi Biró Márton, mint a kora leghíresebb festőjévé váló Maulbertsch. A szenvedélyes veszprémi püspök, aki minden erejével azon fáradozott, hogy az ország protestáns hitre tért lakosait visszahódítsa a katolikus egyház számára, sokszor a saját felekezetén belül is parázs vitákat szított ellentmondást nem tűrő és olykor túlzott hitbuzgóságával. Pályája csúcsán Mária Terézia belső köréhez, bizalmasai közé tartozott, ám amikor 1750-ben, nagy elvárásokkal kiadta főművét, a katolikus hit kézikönyvének szánt Enchiridiont, ez a visszájára sült el. A benne kifejtett gondolatok maradinak, túlhaladottnak, sőt, sokszor szélsőségesen kirekesztőnek hatottak a felvilágosodás és a vallási türelem korában. A diplomáciai botrányt is okozó könyvet Mária Terézia kénytelen volt nem csak betiltani, hanem be is zúzatni. Ez Padányi életében hatalmas törést okozott, és bár püspök maradhatott, ettől kezdve visszahúzódva élt szeretett városában, Sümegen. Ekkor találkozott a pályája kezdetén lévő bécsi festővel, és bízta meg az általa építtetett plébániatemplom kifestésével, amit máig a festő egyik legszebb munkájának tartanak. Az „elnémított” püspök Maulbertsch ecsetén keresztül tárta a világ elé mondandóját: ő adta a festmények témáit, az oldalsó képek fölött láthatjuk is rövid, latin nyelvű verseit, amelyeket az alkotótárs életre keltett.

A vallási témák mellett Maulbertsch és csapata festett egy igazi kuriózumot is: a korabeli város prominenseinek csoportképét. A több mint harminc portré igazi különlegesség, hiszen több mint 250 évvel ezelőttről ad pillanatképet, ráadásul az ünneplőbe öltözött urak között feltűnik a püspök és a festő alakja is. Mivel a karzat falára készült képet az orgona kitakarja, sajnos annak a látványát a templomlátogatók nem élvezhetik , de a közeli püspöki palota kiállítása szerencsére részletesen bemutatja azt a művet is.

Padányi a palota bővítésekor is Maulbertsch-et és festőcsapatát bízta meg a falak dekorálásával, sajnos azonban ezek a művek az idő folyamán elpusztultak, csupán az épület hűsölő termében (sala terrana) láthatjuk a megmaradt töredékeit.

Irány a püspöki palota!

A 2021-ben felújított palota új állandó kiállításának egyik fontos eleme a plébániatemplom freskóegyüttese, ezért a templom meglátogatása után érdemes ott folytatni a felfedezést. Az egyik installáció például Maulbertsch „gondolkodófala”, amely megmutatja, hogyan készültek a plébániatemplom freskói a püspök iránymutatásai nyomán, hogyan komponált a színekkel és a fényekkel a 18. századi festő. Egy rajzfilmen is követhetjük a plébániatemplom kifestését. A püspök és Maulbertsch sorsszerű találkozásából született freskók alkalmat adnak arra is, hogy belessünk a barokk és a rokokó festészet műhelytitkaiba, megismerjük az alkotás folyamatát, és művészettörténeti nyomozásba kezdjünk.

Az életre keltett festmények nem csak vizuális, de hallható információkkal, érdekességekkel is fűszerezik a tárlatot. A püspök alapította, titokzatos Angyali Társaság előkelő tagjai – akiket Maulbertsch megfestett a templom karzatán lévő csoportképen - animáció és interaktív játék segítségével „mutatkoznak be”, míg a korabeli uralkodók, Mária Terézia, valamint ellenlábasa, II. Frigyes porosz király hangosan vitatkozva tárgyalják ki a püspök tevékenységét.

A szerző tippjei:

• A templom bejáratánál 200 Ft bedobásával lehet a freskóvilágítást felkapcsolni.
• A festmények fölötti, néhány soros versszövegbe rejtett római számok megmutatják, mikor és melyik képpel kezdték el a munkát a festők, és merre haladtak a templomban.
• A megadott telefonszámon egyeztessük előre a látogatásunkat, hogy biztosan be tudjunk menni a templomba!
• Ha érdekel a templom freskóinak története és többet szeretnénk megtudni az építtetőről, a festőről és csapatáról, a közeli püspöki palota kiállítását sem érdemes kihagyni.
• Az Országos Kéktúra útvonalától 200 m-re található a templom.

Nyitvatartás

• Kedd-péntek 12:00 – 16:00
• Szombat: 10:00 – 16:00

A látogatást a +36 30 326 1516-os telefonszámon kell egyeztetni a megadott időben, mert egyébként az épület zárva van. 

Árak:

Ingyenes