Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide
Temető

Kővágóörsi zsidó temető

Temető · Bakonyvidék · 158 m· Ma nyitva
LogóMagyar Természetjáró Szövetség
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A kővágóörsi zsidó temető
    / A kővágóörsi zsidó temető
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A kővágóörsi zsidó temető
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A kővágóörsi zsidó temető
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kővágóörsi zsidó temető
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A kővágóörsi zsidó temető
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kővágóörsi zsidó temető bejárata
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A kővágóörsi zsidó temető
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kővágóörsi zsidó temető
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A kővágóörsi zsidó temető
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A kővágóörsi zsidó temető
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A kővágóörsi zsidó temető
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kővágóörsi zsidó temető
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sírkő a kővágóörsi zsidó temetőben
    Fénykép: Farkas Péter
  • / A kővágóörsi zsidó temető
    Fénykép: Farkas Péter
A Káli-medence legnagyobb településén a 18. századtól egészen a II. világháborúig viszonylag nagy zsidó közösség élt. Erről tanúskodik az egykori zsinagóga mellett a régi zsidó temető is, amelynek rendben tartott kertje és héber feliratú sírkövei egy letűnt kor emlékét idézik.

A II. világháborúig a Balaton-felvidék sok településén éltek kisebb-nagyobb zsidó közösségek – erről nemcsak az írásbeli források, hanem a helyi temetők is árulkodnak. Kővágóörs a nagyobbak közé tartozott, és bár bizonyosan éltek itt korábban is zsidó családok, a helyi hitközség csak 1778-ban alakult. Kilenc környékbeli település tartozott hozzá, köztük Tapolca, ahol a 19. század végére az iparosodás és a vasút miatt már nagyobb számú zsidó közösség élt.

A helyi zsinagóga a 19. század elején épült, és 2020-ban sajnos még mindig romos állapotban találjuk (bár végre gondos tulajdonosokhoz került, így a következő években felújítják a tervek szerint). A telken állt a rabbi háza is, amelyet azonban a háború után elbontottak.

Egy 1929-es adat szerint Kővágóörs 2120 fős lakosságából 140 fő tartozott a hitközséghez. Az első zsidó családok valószínűleg már a középkorban érkeztek ide a kereskedelmi útvonalak mentén, bár erről írásos emlék nem található. A török időkben és a zavaros, több részre szakadt Magyar Királyság idején a zsidóság – és a lakosság nagy része – innen is eltűnt, és csak a betelepítések során éledt újjá a falu.

Kővágóörs a 18. században már a Káli-medence legnagyobb települése volt (hozzá tartozott a Balaton-parti Révfülöp is), élénk és sokszínű vallási élettel. A helyi ortodox zsidó közösség létszáma a század végére elérte azt a szintet, hogy már érdemes volt zsinagógát építeni, sőt egy német nyelvű iskolát is fenntartottak. A zsidó lakosok főleg szőlőt termesztettek és bortermelésből éltek.

Az iparosodás és a türelmi rendelet (II. József 1781-es rendelete biztosította a szabad vallásgyakorlást, a templom- és iskolaépítést, valamint a szabad királyi városokban való letelepedést) hatására egyre többen költöztek a városokba. A kővágóörsi izraeliták leginkább a közeli Tapolcát választották, így az előbbiek közössége megcsappant, az utóbbi viszont növekedésnek indult. A II. világháború idején a helyi zsidóságot elhurcolták, túlnyomó részük nem élte túl a munka-, majd a koncentrációs tábort. A háború után legfeljebb egy-két túlélő települt vissza a faluba, de a hitélet és a hitközség már soha nem éledt újra.

Az egykori zsidó közösség emlékét a mai „bebírók”, azaz – főleg pesti - nyaralótulajdonosok és ideköltözők éltetik. A falu délnyugati szélén lévő temetőt is a helyi és a településhez kötődő önkéntesek tették rendbe, a Lauder iskola itt nyaraló diákjaival együtt. Sajátos módon ma leginkább a héber feliratokkal ellátott sírkövek mutatják, hogy évszázadokon át élt itt egy viruló, fejlődő közösség. A romos, de szerencsére megmenekülő zsinagóga és a temető együtt a falu történetének és az egykori zsidó közösségnek is fontos műemléke, egy letűnt, de nem oly régi kor mementója.

Nyitvatartás

Ma nyitva
vasárnap00:00–24:00
hétfő00:00–24:00
kedd00:00–24:00
szerda00:00–24:00
csütörtök00:00–24:00
péntek00:00–24:00
szombat00:00–24:00

Árak:

Ingyenesen látogatható.
Lévai Zsuzsa profilképe
Szerző
Lévai Zsuzsa
frissítve: 2020-08-05

Tömegközlekedéssel

  • A helyi buszjáratokról a Kővágóörs, Kossuth Lajos utca megállónál szálljunk le.

Megközelítés

  • A buszmegállóból a Temető utcán (S jelzés) induljunk el. Nagyjából 300 méter múlva, a mai temető mellett jobbról elhaladva, majd a sarkánál balra térve érjük el a helyszínt.

Parkolás

  • A Temető utcán tudjuk megközelíteni a temetőt autóval. Az utca szélén parkolhatunk.

Koordináták

DD
46.844529, 17.599114
DMS
46°50'40.3"N 17°35'56.8"E
UTM
33T 698167 5191167
w3w 
///tágul.padlólap.átszól
Navigáció Google Térképpel

Környékbeli ajánlatok

Kerékpártúra · Balaton-felvidék
Tanúhegyek lábainál a Káli-medencében
ajánlott túra Nehézség könnyű
Hossz 40,6 km
Időtartam 4:00 óra
Szintemelkedés 402 m
Szintcsökkenés 403 m

Kőtenger és bazaltorgonák, levendula és rizling, gyógynövények és templomromok – Magyarország egyik legszebb kistáján járunk, amely kényelmesen ...

3
Szerző: Abelovszky Tamás,   Magyar Természetjáró Szövetség

Mutass mindent

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Kővágóörsi zsidó temető

Temető utca
 Kővágóörs

Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
  • 8 Közeli túrák
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp