Zádorvár
Birtokvita
Egy 1374-es oklevél szerint a Himfy család épített várat a Pécsely feletti Zádor-hegy gerince alatti teraszra, de mivel nem a sajátja, hanem a veszprémi káptalané volt a területet, több évnyi pereskedés után el kellett hagynia a területet.
Nem sokkal később megjelennek a Vezsenyiek a környéken: egy 1384-es irat tanúsága szerint Vezsenyi László királyi étekfogónak Anjou Mária királynő engedélyt ad, hogy „várat avagy erősséget vagy más erődítményt létesítsen”. A család élt is a lehetőséggel, és felépítette a nagyjából 60x80 méteres alapterületű, magas falakkal körbevett épületegyüttest várkápolnával és toronnyal, valamint lakóépületekkel.
1386-ban azonban a káptalan sérelmezte, hogy Vezsenyi leromboltatta a határjeleket, hogy felépíthesse a várat (meglehet, hogy a korábbi, Himfy-féle várat építette tovább). Egészen 1394-ig tartott a vita, amelynek az országbíró vetett véget, kötelezve a Vezsenyieket a terület elhagyására. A család ezután a közeli Nagyvázsonyban építette fel családi várát, ami ma Kinizsi várként ismerünk.
A zádor-hegyi vár azonban nem kellett senkinek, elhagyatottá vált, hamarosan pusztavárként emlegetik. A várat a végvári rendszerbe sem sorolták be, ezért hadászati szerepe soha nem volt. Bár 1652-ben III. Ferdinánd az akkor már romos építményt Zichy Istvánnak adományozta, és az egészen 1945-ig a Zichy-birtok részét képezte, soha nem építették újjá vagy hasznosították bármily módon. Ezért a ma látható és a még feltáratlan falak az eredeti, 14. század végi állapotot tükrözik.
A romok megmentése
2016-ig kellett várni az újabb fejleményekre, amikor Pécsely önkormányzata a Történelmi Emlékekért Alapítvány használatába adta a Zádorvárat abból a célból, hogy feltárják és megóvják a várat és környezetét.
A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum szakembereinek vezetésével megindult ásatás egy nem várt eredményt is hozott: Zádorvár kaputornya alatt egy nagyméretű, őskori - a leletek alapján 6-7 ezer éves - műhelytelepet sikerült azonosítani, ahonnan nagy számban kerültek elő a kőpattintásos eszközkészítés maradványai. A feltárás eredményeként azt remélik, hogy eredeti formájában és méretében tudják majd helyreállítani az egykori épületrészleteket.
A terület szépítése 2020-ban is tart, felújított esőbeálló és virágzó levenduláskert is várja a látogatókat a várfal alatt. A várfalak túlnyomó részét adó mészkövet a várhoz közeli meredek sziklafal oldalából bányászták. Ez azonban rosszul faragható, így a sarkokat nagyméretű, bazalt kváderkövekből faragták. Ennek köszönhető, hogy a későbbi „építészek” először a sarkokat bontották el a saját házaik, pincéik, istállóik építőanyagának, és a várkápolna, valamint a kaputorony külső sarkai is ezért hiányoznak szinte teljesen. Az Alapítvány ezért a felújítás fontos lépéseként a sarkokat építi vissza, majd a falak állagmegóvása következik.
A rom környéke is folyamatosan szépül, a falak déli oldalán árnyas padról, levendulaültetvény mellől élvezhetjük a Balaton felé nyíló panorámát. Rálátunk az alattunk elterülő Pécselyre és a nevét viselő medencére, távolabb pedig, a tó irányában érdekes szemszögből láthatjuk a Tihanyi-félszigetet.
Az ásatás során egyszer azzal került be a hírekbe a zádorvári munka, hogy megkérték az arra kirándulókat, az ásatás során felhalmozott földkupacból mindenki vigyen át egy követ a másik kupacba, segítve ezzel a kövek szétválogatását. Sok lelkes civil és túrázó vett részt a munkában – ha egyszer megújul a vár, ők is magukénak érezhetik a dicsőséget.
A szerző tippje:
- A várrom alól kis kitérővel elérhető a Zádor-kút, a környék legnagyobb karsztforrása. A forrásra egy vízművet is telepítettek, a nem hasznosított vízmennyiség pedig az Örvényesi-sédet táplálva a Balatonba folyik Örvényesnél.
- A romtól nyugatra, a K jelzésen láthatuk egy régi, több kilométeren át futó, tisztázatlan eredetű kősánc-vonulatot. Elképzelhető, hogy a vár védelmének része volt.
Nyitvatartás
Egész évben szabadon látogatható.Árak:
IngyenesTömegközlekedéssel
- A Veszprém, Balatonfüred, Nagyvázsony felől közlekedő helyközi buszokról a Pécsely, fordulóhely megállóhelyen szálljunk le.
- Barnag felé utazva a Barnag, Fő utca megállónál szálljunk le.
Megközelítés
- A pécselyi buszemegállóból a KL jelzés vezet a várhoz (2,7 km).
- Barnag felől a PL jelzést kell követni végig (2,5 km).
- A nemespécselyi parkolótól a KL jelzést kövessük a várhoz (2,6 km).
Parkolás
- Nemespécselyen, a Hosszú utca végében találunk parkolót.
- Barnagon a buszmegálló mögött tudunk parkolni.
Koordináták
Környékbeli ajánlatok
A Barnagról Vöröstóra tartó túraútvonal fő látványossága a Zárdorvár, de szép panorámákban is részünk lesz, és a vöröstói egykori fáslegelő néhány ...
Történelmi barangolás Nagyvázsony meglepően sok kincset rejtő határában a Szent Mihály-kolostor Kinizsi Pál sírját őrző, vadítóan romantikus ...
Hangulatos, középkori emlékekben gazdag futás a Balaton-felvidéken: az útvonal egy vár, két kolostor és két templom romjait fűzi föl erdőn át, ...
Az Országos Kéktúra ezen a szakaszon végleg beleveti magát a hatalmas bakonyi erdők világába. A Kab-hegy lepényszerű, de panorámás magaslata után ...
A vándortúra második napján a résztvevők erőnléti állapotuknak megfelelően választhatnak a rövidebb és a hosszabb táv között. A két útvonal között ...
A vándortúra második napján a résztvevők erőnléti állapotuknak megfelelően választhatnak a rövidebb és a hosszabb táv között. A két útvonal között ...
Lendületesen futható, nem túl technikás kör, amelyen hosszának köszönhetően alig vesszük észre a 440 m szintet. Erdő, mező, szőlőhegy, település és ...
Szőlőhegyek, présházak, templomromok, középkori híd, sziklafal, vulkán, kilátó és panorámák - mindez a Balaton-felvidék kellős közepén.
Mutass mindent
- 8 Közeli túrák
Kérdések és válaszok
Kérdeznél a szerzőtől?
Értékelések
Legyél te az első hozzászóló!
A közösség fényképei