MTSZ
Turista Magazin
TuristaShop
TEKA-kártya
Kéktúra
Galyatető Turistacentrum
Gerecse50
A kéktúrázás napja
Velétei palotarom
-
/ A velétei palotarom SzentbékkállánFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség -
/ A velétei palotarom SzentbékkállánFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ A velétei palotarom SzentbékkállánFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ A velétei palotarom SzentbékkállánFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ A velétei palotarom SzentbékkállánFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ A velétei palotarom SzentbékkállánFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ A velétei palotarom SzentbékkállánFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ A velétei palotarom SzentbékkállánFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ A velétei palotarom SzentbékkállánFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ A velétei palotarom SzentbékkállánFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ A velétei palotarom SzentbékkállánFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ A velétei palotarom SzentbékkállánFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ A velétei palotarom SzentbékkállánFénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
A fák közt megbújó rom történetében több a kérdőjel és a találgatás, mint a konkrétum. Már nevének két tagja is bizonytalanságokkal teli. Ha a térképre nézünk, sehol a környéken nem lelünk Veléte nevű települést. Persze gondolhatnánk, hogy - mint oly sok falut - „felfalta" a történelem. A valóság ezzel szemben az, hogy Velétéről csak Kárpátalján tudunk, a Balaton hegyvidékén nincs és nem is volt ilyen nevű település.
A palota kifejezés is magyarázatra szorul, de e tekintetben is kevés tényt ismerünk: egy 1559-ben kelt okirat azt valószínűsíti, hogy a veszprémi püspök palotája, pontosabban udvarháza lehetett itt. Ezt támasztja alá az is, hogy a XIV. században a király Tátika váráért cserébe a püspöknek adta Szentbékkállát. Mindezek mellett régi helyi mondák arról szóltak, hogy III. András király vadászkastélya állhatott ezen a helyen.
A gótikus stílusú épületből nem sok maradt, de jól látható rajta például az egykori erkélyt tartó konzol maradványa. Szintjeinek száma vitatott. Minden valószínűség szerint az erre portyázó török csapatok rombolták le.
Nyitvatartás
Árak:
Ingyenes.
Tömegközlekedéssel
- A Szentbékkálla, Petőfi utca buszmegálló közvetlenül Tapolcáról vagy Révfülöpről érhető el busszal.
Megközelítés
- A buszmegállótól kövessük a Kossuth utcán végighaladó K jelzést, mely a romhoz vezet! (600 m)
Parkolás
- Autóval a Kossuth utca végén parkolva jutunk legközelebb a romhoz.
Koordináták
Tulajdonságok
- 3 Közeli túrák
Rövid, könnyű körtúrán fedezzük fel a Káli-medence leglátványosabb geológiai formációját, a szentbékkállai kőtengert, miközben érintjük a középkori ...
Ez a kellemes körtúra a Fekete-hegy délnyugati részét mutatja be az Eötvös Károly-kilátó, a Vaskapu-árok és több belvizes tó érintésével.
Hangulatában egységes, mégis különösen változatos túraterep az Országos Kéktúra 6. szakasza. Balatonra nyíló panorámák láncolatát keressük fel, és ...
- 3 Közeli túrák
Kérdések és válaszok
Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.
értékelések száma
Még nem szólt hozzá eddig senki.
A többiek fényképei