Szent Mihály-kolostor romja

A kolostort maga Kinizsi Pál és apósa, Magyar Balázs alapították, hogy ezzel létrehozzák családi temetkezési helyüket. A monda szerint az építkezés költségeit Kinizsi egyik török rabjának váltságdíja fedezte. Kinizsit végül valóban ide temették, de sírját később föltárták, sírköve pedig a nagyvázsonyi vár kápolnájába került.

A kolostorhoz tartozó templomot Szent Mihály tiszteletére szentelték fel. A gótikus boltozat fedte, egyhajós épület nagy méretei még a romokat szemlélve is érződnek: hossza 31 méter volt. Szentélye 8 méter, hajója 9,5 méter szélességű volt. A szentély végének fala eredeti magasságában maradt ránk, a hajónak viszont csak az alapját láthatjuk kirajzolódni a fűben. A legmagasabb falromok a kolostorhoz tartoztak. A kolostort és a hozzá tartozó gazdasági épületeket fal védelmezte, melyet 1959-ben részben kiástak.

A régészeti leletek arról árulkodnak, hogy a kolostorban könyvkötők is dolgoztak. A szerzetesek művei közül 4 kódex maradt fenn. Egyet írtak a veszprémi apácák számára, kettőt Kinizsi Pál feleségének, Magyar Benignának. Utóbbi kettő (a Festetics- és a Czech-kódex) díszes, magyar nyelven írt imádságos könyvek. A negyedik kódexet a közeli Csepely település egyik kisnemesének készítették.

1552-ben, amikor Veszprém elesett, a helyi földesurak nem tétováztak sokat, puskapor segítségével felrobbantották a kolostort. A rom faragott köveit a nagyvázsonyi vár javításához hasznosították, sokat elhordtak belőlük.

Nyitvatartás

Árak: