Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény (Nagykőrös)

Az 1848-49-es szabadságharc után Nagykőrös nyújtott menedéket, otthont és megélhetést Arany Jánosnak és családjának. A költő 1851-től kilenc éven át élt az alföldi mezővárosban, mint a Nagykőrösi Református Gimnázium magyar és latin nyelv, valamint irodalom szakos tanára. Bár már 1950-től újra megjelenhettek versei, Arany Nagykőrösön tökéletesítette a ballada műfaját, és vált a legnagyobb magyar lírai költővé még életében. Nagykőrösi korszakának olyan kiemelkedő alkotásokat, klasszikussá vált balladákat köszönhetünk, mint A walesi bárdok, az Ágnes asszony vagy a Szondi két apródja. A család ugyan 1960-ban elköltözött Pestre, de az itt töltött közel egy évtized emlékét Nagykőrös azóta is hűen ápolja.

Ennek egyik kézzelfogható példája az ország legnagyobb Arany János-gyűjteményével rendelkező múzeum, amely 2017 óta felújított tárlattal, izgalmas, interaktív elemekkel gazdagodva mutatja be nemcsak a költő életét, de Nagykőrös történetét is.

Az „…ide vágynám vissza” című állandó tárlaton Nagykőrös történelme a vezérfonál, amelybe beleszőtték Arany János itt eltöltött idejét is. A város kronológiáját a falakon körbefutó idővonalon olvashatjuk, míg a falakon és a tárlókban a tárgyi emlékeket láthatjuk. A népvándorlást követő időszak és a tatárjárás ezüst és bronz emlékei után a török időszak következik. Ekkor Nagykőrös khász városi rangot kapott, azaz egyfajta regionális központként viszonylagos békében élhettek polgárai. Ekkoriban erősödött meg a reformáció a városban, és kezdődött mezővárosi fénykora. A kiállításon kipróbálhatjuk magunkat a mezőgazdaságban - a virtuális eke és a digitális növénytermesztő garantáltan leköti a látogatók figyelmét. A 19. századhoz érve külön terem mesél a szabadságharcról, Kossuth Lajost a középpontba állítva, hiszen Cegléd után Nagykőrösön is beszédet mondott híres toborzó körútján. Arany Jánoshoz érve számos eredeti relikviát láthatunk, köztük Arany egyik pipáját és meggyfa botját, amelyek szinte mindig nála voltak . A család egyéb tárgyai mellett Arany dolgozószobájának bútorait, az általa olvasott könyveket, vagy éppen egy általa kijavított iskolai dolgozatot is láthatunk. Mindezek mellett ötletes interaktív elemek is helyet kaptak: digitális verskiegészítő, ballada-felismerő játék vagy korabeli ruhákban való fotózkodás. Az egyik leglátványosabb termet egy hatalmas walesi bárdok-képregény tölt ki. A gyűjtemény további termei egészen a mai időkig követik időrendben a város életét. A látványfolyosón régészeti leleteket láthatunk, az előcsarnok pedig időszaki kiállításoknak ad teret.

A múzeum nem csak interaktív elemekkel szólítja meg a fiatalokat, de társasjátékokkal és xbox-szal felszerelt gamer-szoba vagy az Arany János dolgozószobája ihlette szabadulószoba is várja őket. A tárlat mellett a múzeum másik büszkesége a covid-időszak alatt kialakított népi játszótér, ahol a fából készített, ötletes játékok a felnőtteket is lekötik. Találunk itt célbadobóst, lovagi tornát, haj- és szakállfonót, csúzlival célbalövőt és hasonlóan egyszerű, de rendkívül szórakoztató elemeket.

Kaszárnyából múzeum

A múzeum épületének története is Arany koráig nyúlik vissza, hiszen 1836 és 1838 között épült a kaszárnya, ami ma a tárlatnak ad helyet. Ebben az időben gyakran járták az országot a különböző katonai egységek, huszárcsapatok, akik hosszabb időt is eltöltöttek egy-egy helyen, de szálláshely és élelem híján a város életét forgatták fel. Ezért Nagykőrös vezetése úgy döntött, jobban jár mindenki, ha rendezett körülményeket teremtenek – ezért épült meg a letisztult, arányos formájú, klasszicista stílusú épület, amelynek bejáratát dór oszlopok tartotta timpanon díszíti.

A múzeum alapját 1927-ben Dezső Kázmér akkori polgármester saját gyűjteményéből hozta létre, maga a múzeum pedig a II. világháború után költözött az egykori kaszárnyába, 1951-ben felvéve Arany János nevét.

Nagyot ugorva az időben, Arany János születésének 200. évfordulójára, azaz 2017-re megújult a múzeumi tárlat, az épület és környezete is. A múzeum előtti, hatalmas parkban évszázados kőrisfák állnak, amelyek elődei adták a település nevét. A múzeum épülete előtt két szobor áll, mindkettő Varga Imre munkája. Az egyiken a „Nagy tanári kar” látható, azaz Arany János és nagykőrösi tanártársai, mind a Magyar Tudományos Akadémia tagjai. A másik szobor az Ond vezértől származtatott Bor-kalán (Bór, Bár–Kalán) nemzetség fejét ábrázolja, mivel Nagykőröst is ez a nemzetség alapította.

Nyitvatartás

Árak:

• Felnőtt jegy: 1000 Ft
• Kedvezményes felnőtt, diák, nyugdíjas: 500 Ft
• Csoportos felnőtt jegy 10 fő felett:  500 Ft/fő
• Diák- és nyugdíjas csoport, 10 fő felett: 250 Ft/fő
• Tárlatvezetés (előzetes bejelentkezéssel)
  • felnőtt csoport: 5000 Ft /csoport
  • diák- és nyugdíjas csoport: 2500 Ft /csoport
  • egyéni látogató: 1500 Ft/fő

• Hagyományőrző Játékbirodalom kísérő szülőknek (hozzátartozóknak ingyenes): 300 Ft/fő

• Szabadulószoba: 1500 Ft/fő

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2022 áprilisi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!