Sós-hegy

A Sós-hegy (más források szerint Só-hegy) a Dél-Börzsöny sokmillió éves lávadómjainak egyike. E hegyek meredek lejtőikkel, szabályos alakjukkal tűnnek ki közvetlen szomszédságukból. A meredek, viszonylag kicsi tűzhányó-felépítmények az évmilliók során lepusztultak, míg az eredeti alak átöröklődött a mai formákra. Alacsony, szelíd domborzatú medencék keretezik őket, ezért csúcsaikról, vagy oldalaik egyes pontjairól fantasztikus panorámák kényeztetik a túrázókat.

Az 584 méteres Sós-hegy déli lejtője idilli kilátóhely, és az egyik legszélesebb látkép a Dunakanyar hegyvidékéről. A déli, napsütötte lejtőrétről a látvány a Mátrától a Gerecséig tart. A Börzsöny délnyugati csücske is feltárul, a Nagy-Galla kétágú csúcsát könnyen megismerhetjük. Ahol a Duna belép szorosába a Helembai-hegység és a Visegrádi-hegység közt, az esztergomi Bazilika tekintélyt parancsoló sziluettje rajzolódik ki a víztükör előterében.

A bal szélen a Naszály bányászattól sebes homloka bukkan ki a Pap-hegy mögött, annál is balrább pedig tiszta időben felsejlik a Mátra. A Magas-Börzsönyt délről három, lakott medencedombság határolja, az alacsony, gyengén tagolt térszín mögött szinte falat képez látóterünkben a Visegrádi-hegység jóval szabdaltabb formavilága. Jól látszik a Duna szalagja, ahogy a Szent Mihály-heggyel találkozva megadja magát, és a hegy köré tekeredik.

A legszebb kilátás azonban a Pilis és a Gerecse irányába keresendő: egymás mögött fodrozódó hullámokként emelkednek a lankás táj dombjai, a háttérben a Dunántúl rögei (a Pilis és a Gerecse) gazdagítják a tájat.

A Sós-hegy csúcsát félkörívben körbeölelő rét mintha csak a hegy tekeredő sálja lenne. A széles legelőt az ember alakította ki, miután az erdőt már letermelte a hegyről - a lemosódó talajon a fásszárúak már nehezebben találnak újra életteret.

Nyitvatartás

Árak: