Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide
Kilátóhely

Petőfi-kilátó (Pomáz)

Kilátóhely · Visegrádi-hegység · 346 m · Ma nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Petőfi-kilátó a Kő-hegyen
    A Petőfi-kilátó a Kő-hegyen
    Fénykép: Farkas Péter, Magyar Természetjáró Szövetség
Az Alföld nagy költője a fáma szerint innen, a Kő-hegy oldalából csodálta meg a magaslati panorámát. Látogatásának emlékét máig kőoszlop őrzi.

Petőfi és a Kő-hegy
A Pomáz és Szentendre közötti Kő-hegy oldalában, a Z jelzés mentén, a Czibulka János menedékháztól nem messze találjuk ezt a természetes sziklateraszt, amely Petőfi-kilátó és Petőfi-pihenő néven ismert. Nem véletlenül: az Alföld „lánglelkű” költője 1845. szeptember 23-án, baráraival, Vahot Imrével és Vahot Sándorral Esztergomba gyalogolva állítólag elidőzött itt, hogy gyönyörködjön egy kicsit a számára szokatlan hegyi panorámában. Látogatásának emlékére 1958-ban kőoszlopot emelt a Pilis Turista Egyesület Országház Osztálya.

Kilátások
Petőfi Sándor elé persze még más látvány tárulhatott, mint amit mi vehetünk szemügyre manapság. Alattunk Pomáz és Szentendre terül el, de jól kivehetők a Budapest körüli magaslatok is, mindenekelőtt a Hármashatár-hegy az adótornyokkal. Félig mögötte a Gellérthegy is megmutatja magát - egy jó távcsővel könnyedén kiszúrhatjuk a csúcsán nyújtózkodó Szabadság-szobrot. A szemközt csillogva kígyózó Duna vonalán túl Dunakeszi terpeszkedik, a láthatárt pásztázva észrevehetjük a Megyeri-híd jellegzetes pillérjeit.

A hegy keleti felén is találunk kilátópontot, ahová jelzetlen, de jól azonosítható ösvény vezet ki: a gyepes „páholyról" látszik a Duna és a Budai-hegység találkozása Budapestnél, a Pilis elvégződése. Szemben a Gödöllői-dombság kontúrja magasodik, a távolban pedig gyakorta dereng fel a teljes Mátra-gerinc. A Kő-hegy minden kilátópontjáról Alföld és hegyvidék érintkezése figyelhető meg - északon és a lábunk alatt a Kárpátok engdi át helyét a Kárpát-medencének.

Napóleon kalapja és a miocén vulkanizmus

A Petőfi-kilátótól balra, a lombkoronaszint fölé emelkedő, vulkáni robbanások törmelékéből felépülő breccsasziklát megfigyelve világossá válik, hogy milyen jellegű teraszon állunk mi magunk is. Közvetlenül alattunk, alig pár méterre különös formájú sziklaképződmény áll: nem nehéz megérteni, hogy a térképeken miért szerepel többnyire „Gomba-szikla” néven, jóllehet, a tetején szinte pökhendi büszkeséggel trónoló háromszögletű kő miatt „Napóleon kalapjaként” is ismerik. Alsó szintje, melyet a vulkáni robbanások során aláhullott, finomszemű törmelékek építenek fel, kevésbé ellenálló, ezért gyorsabban pusztul. Ezzel szemben tetején egy keményebb, ellenállóbb lávatömb foglal helyet, ami valamelyest megóvta egyre vékonyodó lábát az eróziótól. Bár kétségkívül komikus látványt nyújt, ne próbáljunk meg szelfizni vele, mert az alatta lévő szakadék veszélyes; 2017 nyarán egy óvatlan férfi le is zuhant itt.

A Kő-hegy gályái és a Duna

A hajdani tűzhányó palástjának hegylába terült itt el, ahová időnként óriási törmelékárak görögtek le. Az összesült, keményebb breccsák sikeresebben dacoltak a lepusztulással, mint környezetük, ráadásul a Kő-hegy tömbje a hegység későbbi története során ki is emelkedett - így a szomszédos területek fölé magasodhatott. Mai képét pedig a Duna megjelenésének is köszönheti: a folyó meredek lejtőket mosott a hegyek oldalaiba, ahol ezért csuszamlások, omlások következtek be. Ilyen leszakadás maradéka a Kő-hegy sziklasora is. Hogy az alant terpeszkedő lapály a Duna öntésterülete volt az előző évszázadokban, arra még az 1929. évi Pilis útikalauz is utal. Leírása szerint a sziklák oldalában talált vaskarikák a 300 évvel korábban beköltözött szentendrei szerbek gályáinak kikötésére szolgáltak - ez bizonyosan csak legenda, azonban a terület vizes mivoltára utal. A Szentendre-Pomázi-síkot az 1880-as években csapolták le, addig nagyrészt nádas fedte, mocsaras tó volt, melynek legmélyebb pontja elérte a 2 métert. A folyó árterében és a hegyi patakok találkozásában kialakult, hajdani lápterület legmélyebb része ma is Tófenék néven azonosítható a térképeken.

Ha a Kő-hegy szikláinál járunk, a Z jelzés mentén feljebb sétálva érdemes felkeresnünk a közeli menedékházat, ahol megmelegedhetünk, és feltölthetjük a készleteinket.

Nyitvatartás

Ma nyitva
Egész évben szabadon látogatható.

Árak:

Ingyenes

Tömegközlekedéssel

  • Ha Pomázról szeretnénk megközelíteni a kilátóteraszt, a H5-ös HÉV azonos nevű megállójában érdemes leszállnunk.
  • Egy hajszállal közelebb juthatunk a célhoz, ha a Pomáz, városháza megállóig utazunk busszal.
  • Ha hosszabb túrára vágyunk, rajtolhatunk a H5-ös HÉV szentendrei megállójától is.

Megközelítés

  • A H5-ös HÉV pomázi megállójától az Árpád fejedelem útján induljunk északnyugatra, és kövessük a Z jelzést! Ez közvetlenül a kilátóhoz visz (5,2 km, 237 m szintemelkedés).
  • A Pomáz, városháza buszmegállótól sétáljunk nyugatra a Kossuth Lajos utcán, aztán az első adandó alkalommal, a Fecske utcán forduljunk be jobbra! Hamarosan, a Luppa Vidor utcán elérjük a Z jelzést - ezen térjünk balra, majd kövessük egészen a kilátóig (4,6 km, 240 m szintemelkedés).
  • A H5-ös HÉV szentendrei megállójától a S jelzésen kell elindulnunk. Ez felvezet minket a Czibulka János menedékházhoz, ahonnan a Z jelzésen kell sétálnunk dél felé még 300 métert (összesen 11,8 km, 270 m szintemelkedés).
  • A pomázi Vróci út felső részétől a Z jelzésen induljunk elészaki irányba! Eleinte földúton haladunk, majd egy keskeny, szurdokszerű völgyben a jelzést követve jobbra térünk. A János-forrástól az ösvény kissé meredeken emelkedve visz fel minket a Petőfi-pihenőhöz (2,2 km, 189 m szintemelkedés).
  • A Lajos-forrástól a Czibulka János menedékházig a S, ott jobbra térve pedig a Z jelzésen közelíthetjük meg a kilátót (3,4 km, 59 m szintemelkedés), vagy követhetjük a K+, majd balra a Z jelzést is (4,1 km, 132 m szintemelkedés).

Parkolás

  • Parkolnunk a pomázi Vróci út felső részén érdemes. Ezt ingyenesen megtehetjük, de az út elég rossz minőségű, és nem is aszfaltozott.

Koordináták

DD
47.673277, 19.016815
DMS
47°40'23.8"N 19°01'00.5"E
UTM
34T 351134 5281892
w3w 
///növényi.repül.kibontás
Mutasd a térképen
Navigáció Google Térképpel

Környékbeli ajánlatok

Terepfutás · Visegrádi-hegység
A Kő-hegy és a Csikóvárak
ajánlott túra Nehézség közepes
Hossz 12,5 km
Időtartam 1:40 óra
Szintemelkedés 520 m
Szintcsökkenés 520 m

Élményben és szintkülönbségben is gazdag futás: a közel 600 méternyi emelkedésnek völgy és gerinc, több csúcs, számos csodás panoráma, továbbá ...

Szerző: Rózsa Edvárd,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Visegrádi-hegység
A pomázi tölgyesek sziklái
ajánlott túra Nehézség közepes nyitva
Hossz 11 km
Időtartam 3:45 óra
Szintemelkedés 580 m
Szintcsökkenés 640 m

Pomáz fölé éles lejtőjű hegyek és impozáns sziklaormok magasodnak. Túránk e geológiai attrakciókban gazdag terület mélyére vezet, és olyan formákat ...

11
Szerző: Dömsödi Áron,   Magyar Természetjáró Szövetség

Mutass mindent

Kérdések és válaszok

Mammadli Farid kérdése · 2019-09-06 · Közösség
Hi. I would like to visit Kő-hegy Petőfi Pihenő (Napoleon hat), Teve-szikla and Gomba-szikla during a day from Budapest but don't know how and where from to organize it and start using public transport. Any tips, hints, advice and opinions would be appreciated.
Mutass többet!
László Gyula Értelmes válasza · 2022-03-16 · Közösség
U can go on the nr. H6 suburban rail from the Batthyány Square metro - station. Your direction: Szentendre station and U have to get off at the Pomáz station. Your track (Yellow line) starts at the Pomáz suburban railway - station.

Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
  • 8 Közeli túrák
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp