Petőfi-kilátó (Pomáz)
Az Alföld nagy költője a fáma szerint innen, a Kő-hegy oldalából csodálta meg a magaslati panorámát. Látogatásának emlékét máig kőoszlop őrzi.
Petőfi és a Kő-hegy
A Pomáz és Szentendre közötti Kő-hegy oldalában, a Z jelzés mentén, a Czibulka János menedékháztól nem messze találjuk ezt a természetes sziklateraszt, amely Petőfi-kilátó és Petőfi-pihenő néven ismert. Nem véletlenül: az Alföld „lánglelkű” költője 1845. szeptember 23-án, baráraival, Vahot Imrével és Vahot Sándorral Esztergomba gyalogolva állítólag elidőzött itt, hogy gyönyörködjön egy kicsit a számára szokatlan hegyi panorámában. Látogatásának emlékére 1958-ban kőoszlopot emelt a Pilis Turista Egyesület Országház Osztálya.
Kilátások
Petőfi Sándor elé persze még más látvány tárulhatott, mint amit mi vehetünk szemügyre manapság. Alattunk Pomáz és Szentendre terül el, de jól kivehetők a Budapest körüli magaslatok is, mindenekelőtt a Hármashatár-hegy az adótornyokkal. Félig mögötte a Gellérthegy is megmutatja magát - egy jó távcsővel könnyedén kiszúrhatjuk a csúcsán nyújtózkodó Szabadság-szobrot. A szemközt csillogva kígyózó Duna vonalán túl Dunakeszi terpeszkedik, a láthatárt pásztázva észrevehetjük a Megyeri-híd jellegzetes pillérjeit.
A hegy keleti felén is találunk kilátópontot, ahová jelzetlen, de jól azonosítható ösvény vezet ki: a gyepes „páholyról" látszik a Duna és a Budai-hegység találkozása Budapestnél, a Pilis elvégződése. Szemben a Gödöllői-dombság kontúrja magasodik, a távolban pedig gyakorta dereng fel a teljes Mátra-gerinc. A Kő-hegy minden kilátópontjáról Alföld és hegyvidék érintkezése figyelhető meg - északon és a lábunk alatt a Kárpátok engdi át helyét a Kárpát-medencének.
Napóleon kalapja és a miocén vulkanizmus
A Petőfi-kilátótól balra, a lombkoronaszint fölé emelkedő, vulkáni robbanások törmelékéből felépülő breccsasziklát megfigyelve világossá válik, hogy milyen jellegű teraszon állunk mi magunk is. Közvetlenül alattunk, alig pár méterre különös formájú sziklaképződmény áll: nem nehéz megérteni, hogy a térképeken miért szerepel többnyire „Gomba-szikla” néven, jóllehet, a tetején szinte pökhendi büszkeséggel trónoló háromszögletű kő miatt „Napóleon kalapjaként” is ismerik. Alsó szintje, melyet a vulkáni robbanások során aláhullott, finomszemű törmelékek építenek fel, kevésbé ellenálló, ezért gyorsabban pusztul. Ezzel szemben tetején egy keményebb, ellenállóbb lávatömb foglal helyet, ami valamelyest megóvta egyre vékonyodó lábát az eróziótól. Bár kétségkívül komikus látványt nyújt, ne próbáljunk meg szelfizni vele, mert az alatta lévő szakadék veszélyes; 2017 nyarán egy óvatlan férfi le is zuhant itt.
A Kő-hegy gályái és a Duna
A kilátóhelyet szegélyező, kávébarna, egymásra települt sávokból felépülő breccsaormokat robbanásos vulkáni kitörések anyaga alkotja. Évmilliókkal ezelőtt a Visegrádi-hegységet felépítő tűzhányó palástjának hegylába terült itt el, ahová időnként óriási törmelékárak görögtek le. Az összesült, keményebb tömbök sikeresebben dacoltak a lepusztulással, mint környezetük, ráadásul a Kő-hegy tömbje a későbbiekben ki is emelkedett. A legkeményebb kőzetblokkokat az erózió lassan kibontotta környezetükből, és amikor a térségben megjelent a Duna, meredek lejtőket mosott a Kő-hegy oldalaiba, ahol ezért csuszamlások, omlások következtek be. Ilyen leszakadás hagyatéka a Kő-hegy ellenálló sziklasora is. Az alant terpeszkedő lapály a Duna öntésterülete volt az előző évszázadokban; a Szentendre-Pomázi-síkot az 1880-as években csapolták le, addig nagyrészt nádas fedte, mocsaras tó nyújtózott rajta, melynek legmélyebb pontja elérte a 2 métert. A folyó árterében és a hegyi patakok találkozásában kialakult, hajdani lápterület legmélyebb része ma is Tófenék néven azonosítható a térképeken.
Ha a Kő-hegy szikláinál járunk, a Z jelzés mentén feljebb sétálva érdemes felkeresnünk a közeli menedékházat, ahol megmelegedhetünk, és feltölthetjük a készleteinket.
Nyitvatartás
Árak:
Ingyenes
Tömegközlekedéssel
- Ha Pomázról szeretnénk megközelíteni a kilátóteraszt, a H5-ös HÉV azonos nevű megállójában érdemes leszállnunk.
- Egy hajszállal közelebb juthatunk a célhoz, ha a Pomáz, városháza megállóig utazunk busszal.
- Ha hosszabb túrára vágyunk, rajtolhatunk a H5-ös HÉV szentendrei megállójától is.
Megközelítés
- A H5-ös HÉV pomázi megállójától az Árpád fejedelem útján induljunk északnyugatra, és kövessük a Z jelzést! Ez közvetlenül a kilátóhoz visz (5,2 km, 237 m szintemelkedés).
- A Pomáz, városháza buszmegállótól sétáljunk nyugatra a Kossuth Lajos utcán, aztán az első adandó alkalommal, a Fecske utcán forduljunk be jobbra! Hamarosan, a Luppa Vidor utcán elérjük a Z jelzést - ezen térjünk balra, majd kövessük egészen a kilátóig (4,6 km, 240 m szintemelkedés).
- A H5-ös HÉV szentendrei megállójától a S jelzésen kell elindulnunk. Ez felvezet minket a Czibulka János menedékházhoz, ahonnan a Z jelzésen kell sétálnunk dél felé még 300 métert (összesen 6,7 km, 295 m szintemelkedés).
- A pomázi Vróci út felső végétől a Z jelzésen induljunk elészaki irányba! Eleinte földúton haladunk, majd egy keskeny völgyben a jelzést követve jobbra térünk. A János-forrástól az ösvény kissé meredeken emelkedve vezet fel a Petőfi-pihenőhöz (2,2 km, 182 m szintemelkedés).
- A Lajos-forrástól a Czibulka János-menedékházig a S, ott jobbra térve pedig a Z jelzésen közelíthetjük meg a kilátót (3,85 km, 71 m szintemelkedés), vagy követhetjük a K+, majd balra a Z jelzést is (3,8 km, 114 m szintemelkedés).
- Az Anna-forrás melletti parkolótól a Z jelzést kell követni a turistaházig, majd tovább a Petőfi-kilátóhoz (2,5 km, 173 m szintemelkedés).
- A „Dobos-hegyi víztározótól" a S jelzést követjük a turistaházig, majd egyenes irányban a Z jelzést, amely percekkel később kilyukad a Petőfi-kilátóhoz (2,4 km, 165 m szintemelkedés).
Parkolás
- Parkolnunk a pomázi Vróci út felső részén érdemes.
- Parkolni lehet a Lajos-forrásnál is.
- A legtöbben a Kőhegyi út mentén (Szentendre szélén), a „Dobos-hegyi víztározó" melletti placcon parkolnak, mielőtt nekivágnak a Kő-hegynek.
Koordináták
Ajánlatok a környéken
Élményben és szintkülönbségben is gazdag futás: a közel 600 méternyi emelkedésnek völgy és gerinc, több csúcs, számos csodás panoráma, továbbá ...
Pomáz fölé éles lejtőjű hegyek és impozáns sziklaormok magasodnak. Túránk e geológiai attrakciókban gazdag terület mélyére vezet, és olyan ...
A Pilisi vándorlás a Piliscsabai Természetjáró Egyesület jelvényszerző túramozgalma, melynek célja a Pilis és Visegrádi-hegység ismert és kevésbé ...
A környékbeli kerékpáros utak alfája, az erdőben való kerékpározás kapudrogja. A Skanzentől a Pap-rétig oda- vissza vezető útvonal egyszerű, de a ...
Két pont között lehet, hogy az egyenes a legrövidebb, de biztos nem a legszebb szakasz. Ezért mi Szentendre szélétől erdei kerülővel jutunk el ...
Szentendre a Visegrádi-hegység kapujaként idális kiindulási pontot bármilyen erdei kalandhoz. Kerékpárral elindulva számtalan érdekes hely ...
A Visegrádi-hegység komor sziklaidomai számtalan mendemondát és feltételezést ihlettek. A Holdvilág-árok szűk folyosója különösen sok elméletet ...
A Szentendrével szomszédos vulkáni hátakra látogatunk panorámás ormok és sziklagyepek érintésével, túránkat pedig a kemény kőzetekbe mélyen ...
Mutass mindent
Tulajdonságok
- 8 Közeli túrák
Kérdések és válaszok
Értékelések
A közösség fényképei