Kopasz-hegy, Mindszentkálla

A lekopaszított hegy

A beszélő nevű Kopasz-hegy adottságairól sokat elmond, hogy a tetejére nem kellett kilátót építeni – felesleges lett volna, hiszen anélkül is fantasztikus panoráma vár ránk.

Egy évszázaddal ezelőtt még kopárabb táj fogadott volna minket, ugyanis csak néhány, mutatóban maradt, nagy lombú, idős csertölgy árválkodott a hegyoldalon, ahol a falu jószágai legeltek. Néhány évtizeddel később azonban, amikor megszűnt a legeltetés, a fás szárú növényzet kezdett terjeszkedni, először a lejtőkön, majd a hegytetőn is. Mivel a gyepes élőhelyek eltűnése nagy veszteség a faji sokszínűség szempontjából, 2013 és 2015 között a Balaton-felvidéki Nemzeti Park eltávolította a cserjések túlnyomó részét, és kaszálással segítette elő az egykori legelőkre jellemző lágyszárú növényfajok visszatelepülését.

A hegy flórája ebben az átmeneti állapotban éppen ezért nem kiemelkedő jelentőségű, de tavasszal azért találkozhatunk itt fekete kökörcsinnel és tarka nőszirommal is. A fás legelők és cserjések állatvilágának gazdagságát tanúsítja, hogy élnek itt mogyorós- és nagy pelék, nagyobb pókjaink több fajtája, gyíkok, siklók, egerek, sünök és ragadozó madarak egyaránt.

Kevésbé ismert, hogy a 19. század második felében a hegytető déli oldalán egy kisebb bazaltbányát nyitottak, melynek gödre még ma is látható. A kőfejtés helyszínén teljesen felszámolták a növényzetet és vele együtt a talajtakarót is - a kőfelszínen azóta sem tudott megtelepedni a növényzet. A kőbánya különleges műszaki megoldással oldotta meg a kitermelt anyag szállítását: egy 130 méter hosszú alagutat fúrtak a hegytető alatt, amelyben csillék gurultak a keleti oldalra, ahol is egy drótkötélpályán eresztették le a faluba a bazaltot.

A lyukacsos vulkán

A Kopasz-hegy a Balaton-felvidék egyik legfiatalabb kihűlt vulkánja, amely nagyjából 3 millió évvel ezelőtt hatalmas robbanásokkal tört ki. A későbbi működés során felnyomuló magma nagy mennyiségű gázt hozott magával, majd a felszínhez közeledve az addig oldott állapotban lévő gáz – a csökkenő nyomás miatt – hirtelen tágulni kezdett. A buborékok sokasága felfújta, „felhabosította” a lávát. Lehűlve és megszilárdulva így jött létre a hegyen megfigyelhető, apróhólyagos kőzet, amelyet szerkezete miatt salakos bazaltnak is neveznek.

Tanösvény a hegyre

A 302 méter magas hegyen egy 3 km-es, négy állomásos tanösvény kalauzol végig minket. Felérve a tetőre érzékelhetjük, hogy valójában több kiemelkedés alkotja a fenti régiót; mindegyik kis csúcs újabb és újabb kilátóponttal ajándékozza meg a túrázót. A hegy kopasz tetejéről csodálatos panoráma tárul elénk, sokak szerint ennek a kilátópontnak bérelt helye van a „legszebb kilátás a Káli-medencére” top 3-as listában. Körbenézve beazonosíthatjuk a tanúhegyeket: Csobánc, Szent György-hegy, Gulács, Badacsony, Tóti-hegy. A háttérben végigpásztázhatjuk a Káli-medence apró falvait a jellegzetes formájú Hegyestűvel, miközben tökéletesen rálátunk az alattunk elterülő Mindszentkállára is. A látóhatár peremén a Balaton vize csillog, tiszta időben a túlparti dombok is szépen kirajzolódnak.

Tipp:

• A tanösvény elején (vagy amikor leérünk a hegyről) tegyünk egy alig száz méteres kitérőt Kisfalud egykori templomának romjaihoz! Az épületnek ma már csak néhány falcsonkja látható, amelyek csodás díszletet adnak a Káli-medencére nyíló fantasztikus panorámának.
• Az útvonal irányát aszerint válasszuk meg, hogy felfelé vagy lefelé szeretnénk lépcsőzni. Ha a templomrom-elágazásban egyenesen megyünk tovább, felfelé lépcsőzünk, ha balra kezdjük meg a hegymenetet, akkor visszafelé ereszkedhetünk a mintegy háromszáz bazaltlépcsőn. A tanösvény az utóbbi irányt követi.
• A faluban érdemes több időt is eltölteni, és kipróbálni a Káli-medence kedvenc helyeit, mint amilyen a "Káli-kapocs" vagy a gyorsan kultikussá vált "Kő fagyi?"

Nyitvatartás

Árak: