Borjúfő

A Borjúfő (vagy Borjú-fő) egy környezetéből kiálló, éles sziklabérc. Anyagát tekintve andezit és andezitbreccsa alkotja. A kőtörmeléktől csúszós ösvényen érdemes a legalsó kiszögellésig ereszkedni, onnan tárul fel a teljes panoráma. Mivel a szikla nem csúcshelyzetű, hanem egy hegyoldalban helyezkedik el, a távolabbi hegyeknél mélyebbről szemlélődünk, így az a benyomásunk alakulhat ki, hogy egy hegység elszigetelt, központi részéről nézelődünk. Pedig alig másfél kilométerre innen ott húzódik a mélyben az Apát-kúti-völgy aszfaltútja.

Belátunk a Visegrádi-hegység kalderaroncsának centrumába is, a terep legmagasabb pontja pedig a Prédikálószék (639 m). Jobbra, alatta megcsillan a kanyarodó Duna tükre és a megkerült Szent Mihály-hegy. Tömbje földtanilag a Visegrádi-hegységhez tartozik, csak a folyó választotta le arról, ezért tájföldrajzi okokból már a Börzsönyhöz sorolják. A vele szomszédos, alacsony hegy oldalát pöttyöző házak Nagymaros részét képzeik. Terebélyes erdőség hullámzik a Duna partján, jobbra, egy gerinc mögött feltűnnek a Börzsöny csúcsai is.

Az egyik kőtömbön Wass Albert nevét olvashatjuk, illetve egy sort az írótól: „Maradnak az igazak és a jók, a tiszták és a békességesek."

Nyitvatartás

Árak: