A Botos-hegy felhagyott kőbányája (Balatonhenye)
A Balatonhenye határában emelkedő hegy tájhasználata évezredes múltra tekint vissza. A karszt természetes növényzete eredetileg a cseres-kocsánytalan tölgyes volt, de ennek túlnyomó részét az ember kiirtotta, csak csekély folt maradt meg belőle. Helyét szántó, legelő és rét vette át. Az erdők kivágását valószínűleg már a kelták kezdték, később a rómaiak szőlőt telepítettek a déli lejtőkre. A honfoglaláskor a terület a Kál horka szállásterülete volt, a középkorban pedig a szőlőtermesztés mellett a szántók vettek el az erdők területéből.
A török dúlás után visszatelepült és gyarapodó lakosság egyre több állatot tartott, amelyek gyakran legeltek a ligetes tölgyesben. A kilátópontunkkal szemközti domboldalt is tölgyerdő borította korábban a mai borókás helyett.
A Botos-hegy déli oldalának dolomit sziklafüves lejtőjének gyakori fűféléi a pusztai csenkesz, a fenyérfű és a kunkorgó árvalányhaj, közöttük a csabaíre, kőtörőszekfű és a védett árlevelű len virágzik. Az északi oldalon a talaj kissé vastagabb, és a vízviszonyok is kedvezőbbek, itt láthatunk tavaszi héricset és lila virágú nagyezerjófűt is. Az élőlények közül érdekes lehet bikapók és a ritka, de jellemző rovar, az imádkozó sáska.
A közeli, egykori kőfejtőben fejtett, jól rétegzett követ a környékbeli házak építésére használták. A természetes módon töredezett dolomitmurva viszont kiváló útalapozó volt. A 220-230 millió évvel ezelőtt kialakult, ma a Botos-hegyen található kőzettípusok az Alpok geológiai felépítésével mutatnak hasonlóságot. A késő-triász kori Thetys-tengerben kialakult több ezer négyzetkilométeres árapálysíkságon a lerakódó üledék eredetileg mésziszap volt. A száraz éghajlat és a párolgás miatt a tengervíz besűrűsödött, majd a lefelé szivárgó tömény oldatok dolomittá változtatták azt. A mésziszap lassan, évmilliók alatt szilárdult kőzetté.
A 2000-es években újra akarták nyitni a kőbányát, de a helyiek és környezetvédők tiltakozására a tulajdonosok visszaléptek a tervtől.
A Henyei-fennsíkon átvágó, S jelzésű turistaúton továbbhaladva Kapolcs felé állt a híres henyei ősbükk, a környék egyik legidősebb fája. Az egykori erdők egyik utolsó hírmondója volt a közel 400 éves fa, amelynek sajnos már csak a csonkját látni, mivel 2008-ban ismeretlen okból kigyulladt az odúja. A következő évben a korona nagy része már elszáradt, majd 2010-ben még utoljára kihajtott. A kiszáradt törzs 2016 tavaszán dőlt ki. A hatalmas bükköt a 19. század második felében az erdőirtások során kitermelt erdő egyetlen élő tanújaként akkori gazdái, a Halász família tagjai hagyták meg az utókornak emlékül, így róva le kegyeletüket az öreg fák iránt.
A Botos-hegyi kilátópontról nézve Balatonhenye templomtornyán túl a Káli-medence fátlan síkja terül el, a háttérben a Balaton-partot övező Pál-, Bálint- és Fülöp-hegyekkel. Tőlük jobbra a tó túlpartján hullámzó Somogyi-dombság is kirajzolódik, sőt egy keskeny csíkban a Balatont is felfedezhetjük.
Nyitvatartás
vasárnap | 00:00–24:00 |
hétfő | 00:00–24:00 |
kedd | 00:00–24:00 |
szerda | 00:00–24:00 |
csütörtök | 00:00–24:00 |
péntek | 00:00–24:00 |
szombat | 00:00–24:00 |
Árak:
IngyenesTömegközlekedéssel
- A helyközi buszokkal a Balatonhenye, autóbusz-váróterem megállóig utazzunk.
Megközelítés
- A buszmegállóból induljunk északra a Kossuth utcán, ahol a S jelzés vezet ki a faluból. Nagyjából 1 km-t sétálunk a kilátópontig.
Parkolás
- A faluban a KRESZ szabályai szerint parkolhatunk.
Koordináták
Környékbeli ajánlatok
Ez a Kapolcsról induló, több kilátópontot, a Király-kő szikláját érintő és a Fekete-hegy híres belvizes tavait sorra vevő körtúra több forrást és ...
Hangulatában egységes, mégis különösen változatos túraterep az Országos Kéktúra 6. szakasza. Balatonra nyíló panorámák láncolatát keressük fel, és ...
Mutass mindent
A Botos-hegy felhagyott kőbányája (Balatonhenye)
Tulajdonságok
- 8 Közeli túrák
Kérdések és válaszok
Kérdeznél a szerzőtől?
Értékelések
Legyél te az első hozzászóló!
A közösség fényképei