Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Túra tervezése ide
Kilátó

Ranzinger-kilátó

· 5 értékelés · Kilátó · Gerecsei Tájvédelmi Körzet · 370 m · Ma nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Ranzinger-kilátó a Csúcsos-hegyen
    A Ranzinger-kilátó a Csúcsos-hegyen
    Fénykép: Farkas Péter
A Tatabánya feletti ikonikus Turul-emlékműtől 15-20 percnyi kényelmes sétával érjük el a Ranzinger-sétányon az eredetileg bányászati felvonóként szolgáló, különleges formájú kilátót. A 366 méter magas Csúcsos-hegy oldalában egy ketrecből szemlélhető az egyedi, Turullal, várral, hegyvonulatokkal és végtelenbe nyúló síkkal tarkított, „zajos” panoráma.

A kilátó

Az egykori XII/A akna felvonójából átalakított kilátót 1980-ban adták át a Tatabánya felett magasodó Csúcsos-hegyen; ekkor még egyszerűen Bányász-kilátónak nevezték az építményt. Jóval később, 2008 szeptemberében egy nagyszabású felújítást, biztonsági és szerkezeti megerősítést követően, a bányásznapon keresztelték át Ranzinger-kilátóra Ranzinger Vince néhai bányamérnök tiszteletére.

A 30 méter magas, 156 lépcsőből álló fémszerkezet tetejéről délnyugati irányban az alattunk elterülő Tatabánya iparvárosának panelrengetegére látunk rá; a lakott terület szélén áthúz a végtelenben nyúló, még innen, a távolból is zajosnak hangzó M1-es autópálya aszfaltcsíkja. Északnyugat felé könnyen kiszúrhatjuk a tatai Öreg-tavat a partján álló várral. Ha településeket keresünk, a tatai vár vonalában, kicsit közelebb hozzánk Vértesszőlőst, távolabb Komáromot fedezhetjük fel. Déli irányba Oroszlány, délkelet felé Óbarok látszik. Északkeleti irányban a Gerecse déli szélének erdőit láthatjuk; délre ebből emelkedik ki a Turul-szobor. A szemlélődés élményén némileg ront, hogy a szűk kalitkából csak a védőrácsokon át kukucskálhatunk ki, de legalább biztonságban érezhetjük magunkat a magasban.

A névadó bányamérnök, Ranzinger Vince a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaság – avagy a MÁK Rt. – bányaigazgatója számtalan ötlettel, találmánnyal, műszaki újítással segítette elő a helyi bányászat fejlődését. Nevéhez fűződik például az iszapolásos technológia, ami nagy mértékben modernizálta a szén kitermelését. A kilátó tövében egy faragott kőben két emléktáblát találunk; az egyiken a névadó arcképét is felfedezhetjük.

A bányászok és a sújtólég

1978 februárjában egy sújtólég-robbanás huszonhat helyi szénbányász életét követelte a XII/A jelű Vadorzó-aknában; hat közülük örökre eltűnt, holttestüket sosem találták meg a romok alatt. A műszakból mindössze 19-en jutottak a felszínre. Ezekben az időkben a legtöbb munkahelyi balesetet a bányaszerencsétlenségek okozták – emiatt 2008-ban a katasztrófában megsérült és meghalt dolgozók tiszteletére február 16-át, a robbanás napját a Bányász Hősök Napjává nyilvánította Tatabánya Önkormányzata.

A sújtólég elsősorban a feketeszén-bányászatra jellemző, de barnaszén-, lignit-, érc- és sóbányákban is gyakori. A jelenség okozója a színtelen, szagtalan metángáz, amely a levegővel robbanóelegyet alkot. A katasztrófához elég egy meghibásodott, szikrát adó villanyvezeték, bár előidézheti a kőzet robbantásakor keletkező szikra  vagy nyílt láng is. A sújtólég hirtelen, erős lökéshullámot hoz létre. Megváltozik a nyomás, drasztikusan csökken a hőmérséklet, az oxigén mennyisége szinte nullára esik vissza – aki túléli ezeket a körülményeket, nem fullad meg a felkavart portól és a mérgező gázoktól, az a lángoló szénporon át menekülhet a szűk járatok gyilkos szorítása elől. Az ilyen típusú katasztrófák megelőzése két fontos dolgot követelt: meg kellett akadályozni a metángáz felhalmozódását, és ki kellett zárni, hogy bármi meggyújtsa a robbanóelegyet.

A katasztrófa után a munkálatokból kivont aknatoronyból alakították ki a hegytetőn álló kilátót, amely eredeti funkciójában egy ketrecszerű szerkezetet, a kast engedte le és fel – ebben „közlekedtek” a bányászok a föld alatti üregek és a felszín között. Az óriási kerékhez, melyen átvetették a kast tartó köteleket, mi is felmászhatunk, közelről szemügyre vehetjük.

A környék

Érdemes felkeresni a PΩ jelzésen a Szelim-barlangot, attól déli irányba a város felett szárnyait széttáró, ikonikus Turult, és mögötte néhány lépésnyire a Gerecse Kapuja Látogatóközpontot. A kilátótól észak felé indulva a P▲, majd a P● jelzésen félórányi sétával a János-forráshoz jutunk. A Turultól a város felé vezető lépcsősoron érhetjük el a Kő-hegy oldalába kiépített via ferrata útvonalakat, amiket kizárólag megfelelő felszereléssel tudunk végigjárni.

A Turultól 419 lépcsőfok vezet le Tatabányára. Ha a bányászok életébe is szeretnénk betekinteni, feltétlenül menjünk el a Bányászati Múzeum ipartörténeti skanzenébe! A városban érdemes felkeresni a Tatabányai Múzeumot is, ez a megye 19-20. századi ipar- és társadalomtörténetét mutatja be.

Nyitvatartás

Ma nyitva
vasárnap00:00–24:00
hétfő00:00–24:00
kedd00:00–24:00
szerda00:00–24:00
csütörtök00:00–24:00
péntek00:00–24:00
szombat00:00–24:00
Egész évben szabadon látogatható. 

Árak:

Ingyenes
Szabó Eszter profilképe
Szerző
Szabó Eszter 
frissítve: 2022-03-28

Tömegközlekedéssel

  • A távolsági buszról a Tatabánya, Főtér nevű megállóban érdemes leszállni. 
  • Vonattal is érkezhetünk Tatabánya vasútállomására. 

Megközelítés

  • A buszmegállóból északi irányba induljunk a Komáromi utcán a P● jelzéseken, majd 250 méter múlva forduljunk jobbra az Álmos vezér utcára, ahonnan a P jelzések 1,3 km sétával az Öreg-hegyre vezetnek bennünket. Innen a P▲ jelzésre térve jutunk a kilátóhoz (összesen 2,5 km).
  • A vasútállomásról a sínekkel párhuzamosan futó Jedlik Ányos utcáról térjünk a rá merőleges Mozdony utcába! Ennek végén, a forgalmas 1-es utat keresztezve már láthatjuk a P jelzéseket, melyeket a hegytetőig kell követnünk. Itt a P▲ jelzésre váltva érünk a kilátóhoz (összesen 2,6 km).
  • A parkolóból északi irányba induljunk a P▲ jelzésen, ez a kilátóhoz vezet (1,3 km).

Parkolás

  • Tatabányán a Panoráma úton juthatunk autóval a kilátó közelébe.
  • Az út végén tágas, ingyenes parkolóban hagyhatjuk a járművünket. 

Koordináták

DD
47.596830, 18.408494
DMS
47°35'48.6"N 18°24'30.6"E
UTM
34T 305189 5274745
w3w 
///nyak.pontok.ázott
Navigáció Google Térképpel

Ajánlatok a környéken

Gyalogtúra · Vértes és vidéke
Keresztül a Gerecse Kapuján
ajánlott túra Nehézség közepes nyitva
Hossz 8,4 km
Időtartam 2:45 óra
Szintemelkedés 394 m
Szintcsökkenés 394 m

Kirándulásunk kiinduló- és végpontja a 2018 nyarán átadott Gerecse Kapuja turisztikai látogatóközpont és szabadidőpark, amelynek alapos ...

16
Szerző: Kisida András,   Magyar Természetjáró Szövetség
Gyalogtúra · Vértes és vidéke
A magyar turultól a német gyöngyszemhez
ajánlott túra Nehézség közepes nyitva
Hossz 16,7 km
Időtartam 5:10 óra
Szintemelkedés 587 m
Szintcsökkenés 587 m

Egész napos kirándulásunkon betekintést nyerünk a Gerecse jellegzetes tájformáinak egy részébe, megismerkedünk élővilágával, kőzeteivel, és közben ...

4
Szerző: Kisida András,   Magyar Természetjáró Szövetség
Terepfutás · Vértes és vidéke
Gerecse kóstoló
ajánlott túra Nehézség közepes
Hossz 15,6 km
Időtartam 1:50 óra
Szintemelkedés 522 m
Szintcsökkenés 522 m

Hegy, völgy, erdő, mező, patak, falu, kilátó – a gerecsei hangulat sokszínűségéből kapunk egy csokorral ezen a futáson. Ugyanakkor a kör ...

1
Szerző: Rózsa Edvárd,   Magyar Természetjáró Szövetség
Teljesítménytúra
Gerecse 20
ajánlott túra Nehézség közepes nyitva
Hossz 19,1 km
Időtartam 6:00 óra
Szintemelkedés 540 m
Szintcsökkenés 540 m

A Gerecse teljesítménytúrák harmadik leghosszabb szakasza.

6
Szerző: Magyar Természetjáró Szövetség,   Magyar Természetjáró Szövetség
Teljesítménytúra
Gerecse 50
ajánlott túra Nehézség nehéz nyitva
Hossz 49 km
Időtartam 12:00 óra
Szintemelkedés 1 555 m
Szintcsökkenés 1 555 m

A Gerecse teljesítménytúrák leghosszabb, klasszikus szakasza, amely egyben IVV túra is. Ezen az útvonalon rendezik meg hagyományosan minden év ...

5
Szerző: Magyar Természetjáró Szövetség,   Magyar Természetjáró Szövetség
Teljesítménytúra
Gerecse 30
ajánlott túra Nehézség nehéz nyitva
Hossz 27,7 km
Időtartam 8:00 óra
Szintemelkedés 800 m
Szintcsökkenés 800 m

A Gerecse teljesítménytúrák második leghosszabb szakasza. 

6
Szerző: Magyar Természetjáró Szövetség,   Magyar Természetjáró Szövetség
Teljesítménytúra
Gerecse 10
ajánlott túra Nehézség könnyű nyitva
Hossz 11,1 km
Időtartam 4:00 óra
Szintemelkedés 350 m
Szintcsökkenés 350 m

A Gerecse teljesítménytúrák legrövidebb szakasza.

6
Szerző: Magyar Természetjáró Szövetség,   Magyar Természetjáró Szövetség
ajánlott túra Nehézség közepes nyitva
Hossz 17,9 km
Időtartam 5:25 óra
Szintemelkedés 542 m
Szintcsökkenés 563 m

Hosszabb vándorlásra hív ez a kirándulás a Gerecse nyugati rögein keresztül, Tatabányáról Tatára, a bányászat okán létrehívott fiatal iparvárosból ...

7
Szerző: Kisida András,   Magyar Természetjáró Szövetség

Mutass mindent

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

4,8
(5)
Janovics György
2023-05-16 · Közösség
Fénykép: Janovics György, Közösség
Kiss Balázs
2021-07-17 · Közösség
Fénykép: Kiss Balázs, Közösség
Fénykép: Kiss Balázs, Közösség
Fénykép: Kiss Balázs, Közösség
Az összes értékelés mutatása

A közösség fényképei

+ 13

Ranzinger-kilátó

külterület
 Tatabánya

Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló Családoknak
  • Saját térkép
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
  • 8 Közeli túrák
Logo hm Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp