Körtvélyesi-kilátó (Csákányospuszta)

A körtvélyesi erdei temetőnél a Kis-Kopasz-hegy csúcsának meghódítása előtt érdemes megállnunk. Még a múlt század derekán is temettek el itt embereket, de ma már csak egy szépen gondozott, körbekerített sírkert a Vértes keleti végében. Innen, vagy a csákányospusztai kulcsosháztól néhány perc alatt elérhetjük a 2015 tavaszán átadott Körtvélyesi-kilátót, melynek a neve kissé megtévesztő, hiszen bár Körtvélyespuszta közelében van, maga a 480 m magas Körtvélyes egy másik hegy pár kilométerrel arrébb, a Vértes legmagasabb csúcsától, a közeli Nagy-Csákánytól délre.

A Kis-Kopasz tetejére épített különleges, háromszög alakú fémszerkezetet vörösfenyővel borították, kialakítva 16 méteres magasságát. A legfelső kilátószintről főként a Tatai-medencét, az alattunk elterülő Tatabánya városát és a szemközt fekvő Gerecse magaslatait csodálhatjuk meg. Déli irányban látszik a Nagy-Csákány, észak illetve kelet felé pedig tiszta időben feltűnik a Pilis-tető, valamint a Nagy-Kopasz a Budai-hegységben. Hátrafordulva a Mészáros-hegy takarja ki a panorámát, a csúcsán az adótoronnyal. Ha tudjuk, mit kell keresni, Tatabánya fölött kivehetjük még a Turul kiterjesztett, innen nézve aprócska szárnyait is, míg azoktól jobb felé végigpásztázva a hegygerincet a tekintetünk a Ranzinger-kilátó 30 méteres fémszerkezetében akadhat meg.

A Körtvélyesi-kilátóról vélhetően rálátni a győztes bánhidai csata helyszínére is - a baj csak az, hogy maga a helyszín bizonytalan, sőt a csata időpontjáról, résztvevőiről is vitatkoznak a történészek. A legenda szerint 907-ben Szvatopluk és Árpád fejedelem seregei vívtak itt véres küzdelmet, amely a magyarok győzelmével végződött, és a szláv uralkodó még aznap a Dunába veszett menekülés közben. Más források szerint viszont a csata nem akkor, és nem is ezen a helyen játszódott le, hanem Pozsony mellett, sőt nem is Szvatopluk, hanem a gyermek német király, Lajos seregei ellen.

Nyitvatartás

Árak: