Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide
Kiállítási központ

Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház

Kiállítási központ · Alpokalja · 171 m
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A fertőrákosi kőfejtő
    A fertőrákosi kőfejtő
    Fénykép: Farkas Péter

Hatalmas kőfalak, sziklabarlangok, ember vájta folyosók és oszlopok közt fedezhetjük fel a Fertő tó környékének népszerű látnivalóját, Európa egyik legrégebbi és legnagyobb kőfejtőjét.

A Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház is kedvezményekkel várja a Természetjáró Kártya tulajdonosokat. Tudj meg többet a Természetjáró Kártyáról (TEKA), a kedvezményekért kattints ide!

Az egykori kőfejtő látványos díszletei közt évmilliókat utazhatunk vissza az időben, hogy végigkövessük a mészkő kialakulásának történetét egészen a kitermeléséig. A Pannon-tó időszakától kezdve a rómaiakon keresztül egészen a 20. század közepéig tartott a folyamat, aminek végén létrejött az a geológiai bemutatóhely, amely ma kulturális események színhelyeként is várja a látogatókat.  

A kőfejtő története

Az itt bányászott, ún. lajtamészkő 13-16 millió évvel ezelőtt, a területet egykor borító Pannon-tó üledékéből jött létre, anyaga a víztömeg mészvázú vízi állatainak maradványaiból, főként kagylóhéjakból és mészalgákból alakult ki. A kőzet névadója, a mai Lajta-hegység környéke, így Fertőrákos helyszíne is az egykori beltenger, majd tó szélére, a sekélyebb, hullámverési zónába esett. Ennek köszönhetően a lajtamészkőben rendkívül sok ősmaradvány található, de csak kevés maradt épen: a legtöbb az állandó hullámzásban széttört, illetve porrá örlődött.

Könnyű bányászhatósága és szép felülete miatt hamar kedvelt építőanyaggá vált. Már a rómaiak is használták Scarbantia (ókori település a mai Sopron helyén) építéséhez, a 13. században pedig a lébényi Szent Jakab-templomhoz hordták az innen kibányászott köveket. Igazán csak a 19. században ívelt fel a kitermelés, amikor egy bécsi vállalkozó vette bérbe a bányát a győri püspökségtől. A század második felében Monarchia-szerte fellendült az építkezés, így a fertőrákosi kőfejtőből számtalan soproni, győri, bécsi és budapesti építkezéshez szállítottak köveket. Bécsbe sokszor hatalmas, 40-50 mázsás kőtömböket is utaztattak ökrösszekerekkel, de a keszthelyi Festetics-kastély kibővítésére is innen szerezte be a gróf a szükséges építőanyagokat. Fertőrákosi kőből épült többek közt a bécsi Városháza, a soproni várfal és a győri Székesegyház is.

Az I. világháború után a bánya jelentősége visszaszorult, de az 1940-es évekig még folyt a termelés. 1944 decemberében zsidó munkaszolgálatosokat vezényeltek a kőfejtőbe (köztük Szerb Antalt is, akit később a közeli Balfra vittek át, és végül ott is halt meg), ahol a német és magyar egységek lőszergyártó telepet és raktárakat terveztek építeni. A kegyetlen kényszermunkában 400 zsidó vesztette életét. A háború után, 1948-ban végleg bezárt a bánya, és nem sokkal később, 1951-ben műemlékké nyilvánították. Nem meglepő módon a filmesek hamar felfedezték maguknak a különleges helyszínt, forgatott itt Jancsó Miklós és Fábri Zoltán is, de a leghíresebb az 1965-ben felvett, Várkonyi Zoltán rendezte A kőszívű ember fiai egyik harcjelenete lett.

2001-ben az UNESCO Világörökségnek nyilvánította a Fertő tavat és az azt övező tájat, benne a fertőrákosi kőfejtővel.

Témapark és színház a kőfejtőben

2015-ös felújítása után kívül-belül körbejárhatjuk a kőfejtőt. A felszínen, a bányagödör peremén fut a Sziklai benge tanösvény, amely a kőfejtő geológiai értékeit és különleges növény- és állatvilágát mutatja be. Nevét arról a cserjéről kapta, ami hazánkban nagyobb telepekben csak itt fordul elő. A tanösvény mellett elhelyezett információs táblák mutatják be a Fertő-Hanság Nemzeti Park védett flóráját és faunáját, míg a kilátópontokról csodás panoráma tárul elénk a Fertő-tóra és a teljes kőfejtőre. A tanösvény tematikus állomásain történelmi kitekintést is kapunk, megismerkedve a sopronkőhidai börtön és a Páneurópai Piknik történetével.

A kőfejtő belsejében, a természet és az ember által formált, barlangszerű termekben alakították ki a többfunkciós témaparkot, ahol a lajtamészkővel és annak hasznosításával ismerkedhetünk meg. A kiállítás egyik részében a felhasználást mutatják be: a Kőbányászat csarnoka és a Kőfaragás csarnoka mellett lapidárium (kőtár) várja az érdeklődőket. A kiállítás másik nagyobb egysége az őslénytani bemutató, amely a kőbánya kialakulásának történetét mutatja be. Az Időalagút falfülkéiben kisebb-nagyobb tengeri gerincesek ősmaradványait láthatjuk, a Miocén tenger csarnokában pedig összemérhetjük magunkat egy őscápa kitátott állkapcsával, emellett ősbálna, őscápa és ősdelfin testrekonstrukciókat is megtekinthetünk.

A látványos csarnokok ihlette barlangszínház ötlete már a 20. század elején felvetődött, de intézményesen csak 1970-ben jött létre. Mára egy technikailag jól felszerelt, több mint 700 férőhelyes játszóhely működik a kőfejtő gyomrában, ami önmagában is kuriózum. A kiváló akusztikának köszönhetően nyaranta opera- és zenésszínházi előadásokat, koncerteket tartanak itt.

Nyitvatartás

2022. május 27-től - szeptember 10-ig

  • a Barlangszínházban és a Dohnányi-teremben folyamatosan előadásokat, koncerteket szerveznek.

Jegypénztár nyitvatartása:

  • Hétfő - Vasárnap: 10-17 óráig, illetve előadások előtt 1 órával

A kőfejtő nyitvatartása tavasztól őszig:

  • naponta: 10:00-18:00 

Barlangszínház pénztár nyitvatartása:

  • Előadások előtt egy órával, az előadás kezdéséig.

Árak:

  • Kőfejtő belépő: 1800 Ft
  • Gyermek, diák (25 év alatt), nyugdíjas (igazolvánnyal): 1200 Ft
  • Családi (2 felnőtt, 2 fő 18 év alatti gyermek): 4000 Ft
  • Diákcsoport (20 fő felett): 1000 Ft/fő
  • 6 éves kor alatt díjtalanul látogatható.

A belépőjegy árából 10% kedvezmény jár Természetjáró Kártya tulajdonosok számára.

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2022 júniusi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!

Tömegközlekedéssel

  • A Sopronból induló buszokról a Fertőrákos, kőfejtő megállóig utazzunk.

Megközelítés

  • A busz a kőfejtő előtt áll meg.
  • A Fertő tó körüli kerékpárút a Kőfejtő előtt halad el.

Parkolás

  • A Barlangszínház (korlátozott számban) rendelkezik saját, ingyenes parkolóhellyel. Parkolni lehet még a település kialakított parkolóhelyein vagy a Fertőrákosi Kirándulás és Információs Pont (Kisvonat) parkolójában, illetve a szintén a közelben található Mithras Vendéglőnél (fizetős).

Koordináták

DD
47.726796, 16.643901
DMS
47°43'36.5"N 16°38'38.0"E
UTM
33T 623272 5287244
w3w 
///jelenlét.apály.átjárás
Mutasd a térképen
Navigáció Google Térképpel

Környékbeli ajánlatok

Kerékpártúra · Fertő–Hanság Nemzeti Park
Irány Sopron és a Fertő-táj!
ajánlott túra Nehézség könnyű
Hossz 48,3 km
Időtartam 5:00 óra
Szintemelkedés 462 m
Szintcsökkenés 550 m

Sopronból, a leghűségesebb városból indulva bebarangoljuk az UNESCO világörökség részeként számontartott Fertő-táj magyar részének szinte minden ...

Szerző: Abelovszky Tamás,   Magyar Természetjáró Szövetség

Mutass mindent

Kérdések és válaszok

Halmosi Gellért kérdése · 2021-07-18 · Közösség
A fertőrákosi kőfejtőt mennyi idő alatt lehet kényelmesen bejárni?
Mutass többet!
Kedves Gellért! 1,5-2 órát mindenképpen érdemes számolni rá, de a kivetítőn futó filmekkel és a táblák elolvasásával együtt akár a duplája is szükséges lehet.

Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház

Fő utca 1.
9421 Fertőrákos
Telefon +36 99 530 400

Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló Családoknak
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
  • 8 Közeli túrák
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp